Tartottak már érte többször emlékmisét a Ferences templomban, koszorúzták feltételezett sírját a Szent Márton temetőben. S hogy nagyobb tettet is véghez vihessenek, közel egy éve beadtak egy felülvizsgálati kérelmet az ügyészséghez: tárgyalják újra Bárdossy perét. Bár válasz még nem érkezett, a döntést ők már megelőlegezték, hiszen rendszeresen "mártírhalált halt"-nak nevezik a háborús bűnökért kivégzett, szombathelyi származású Bárdossy Lászlót.
Tegnap is mintegy negyven gyűltek össze - kezükben fáklya, mécses, vörös rózsa, no és a magyar trikolor és a MIÉP zászlaja - hogy megemlékezzenek a miniszterelnök halálának 56. évfordulójáról.
- Kedves magyar testvéreim! - kezdte beszédét Hegedűs Tamás, a MIÉP szombathelyi elnöke - jó látni, milyen sokan vagyunk itt, egykori-néhai miniszterelnökünk sírjánál. Kérek mindenkit, hogy közösen énekeljük el magyar imádságunkat, a Himnuszt.
... a megemlékezések csupán momentumok az életünkben, de szükségesek ahhoz, hogy gyermekeinkbe azokat a dolgokat és eszmeiségeket tudjuk átplántálni, amelyek bennünket ebben a hazában több mint ezer esztendeje itt tartanak..."
(A "táplálás" meg is indulhatott, mert jónéhány fiatal is állt a sír körül.)
Majd dr. Bunyevácz Zsuzsának, a MIÉP szombathelyi képviselőjelöltje következett, aki kitért saját közvélemény kutatására, amelyben az utca emberétől kérdezte, tudják-e ki volt Bárdossy. Volt, aki semmit nem tudott Bárdossyról, volt aki háborús bűnösnek, fasisztának tartotta, míg mások mártírnak. Ebből kiindulva Bunyevácz Zsuzsa arra a következtetésre jutott, hogy a kivégzett miniszterelnökről beszélni kell, "hiszen lakmuszpapírként jelzi az utóbbi évek történelemszemléletében beállt, illetve be nem állt változásokat".
- Isten és a történészek között az a különbség, hogy Isten nem tudja megváltoztatni a múltat - folytatta a jelöltasszony, utalva a "kommunista történészek" munkájára. -Tudjuk, emlékszünk rá, hogy a százmillió halálos áldozatot követelő kommunista rendszer hazánkban is milyen károkat okozott (az azt megelőző fasizmus károkozásról ezúttal nem esett szó) a per pedig egyre több történész szerint nem volt korrekt...
Bunyevácz Zsuzsa ezután sajátos történelem szemléletét ismertette:
- Egy idegen nagyhatalom megszállta Magyarországot, majd koncepciós perek sokaságával próbált megszabadulni mindenkitől, aki nem úgy gondolkodott, ahogy ők. Akik létrehozták a Népbíróságokat és meghozták Bárdossy halálos ítéletét, ugyanazok tartották kézben történetírásunkat is. Ez utóbbi úgy tűnik, azóta is ugyanazok kezében van.
A képviselőjelölt asszony kitért arra, hogy mivel kevés az esélye annak, hogy a jelenlévők bármelyike miniszterelnök lehessen, nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen nehéz kompromisszumok sorozatán át felelős döntéseket hozni. (Nos, ebből talán azt a tanulságot kéne levonnunk, hogy nincs is jogunk elítélni Bárdossyt?)
A Magyar Rádió Vasárnapi Újságának munkatársaként is tevékenykedő politikus asszony mindenestre akkor lenne nyugodt, ha a Népbíróságok által hozott összes ítéleteket felülvizsgálná a független Magyar Bíróság. Végül különös párhuzam szálai bogozódtak egybe, amikor az 56 éve kivégzett Bárdossy és 1956 kapcsolata került terítékre - de itt kicsit elvesztettük a fonalat.
A virágok elhelyezése után Hegedűs Tamás arról beszélt, hogy reméli, jövőre már tudják a választ a per-újrafelvételi kérelemre. "Hiszen nem csak a jelenlévők érdekeltek az Ügyészség döntésében, hanem az egész nemzet, legyen az határon belüli, vagy az elcsatolt trianoni területeken élő magyarság".
A Szózat eléneklése után előkerült Pál atya is, aki ugyan már korábban megérkezett, csak takarásban volt, így Miatyánkkal zárulhatott az idei megemlékezés.
Ez a sír az a sír? |
