Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Lehet, hogy most Budapest készülne az olimpiára?

1896-ban - a játékok megújításakor - Budapest is szóba került helyszínként. Köszönhetően az újkori olimpiai eszme jeles magyar képviselőjének, Dr. Kemény Ferencnek.

A magyar olimpia mozgalom kezdetei
Manapság nehéz elképzelnünk, de a dualizmus idején nem csak a magyar főváros lelkesedett az olimpiáért, hanem élvezte olyan vidéki (nagy)városok támogatását is, mint Pápa, Debrecen, Eperjes, Sárospatak, Pécs, Nagyenyed. Sőt! Vermes Lajos kezdeményezésére a Szabadka melletti Palicson 1880-tól olimpiai mintára rendeztek versenyeket ökölvívásban, kardvívásban, atlétikában (futó- és dobószámokban), úszásban, tornában, majd evezésben és kerékpározásban is.

Ugyan az egyes sportágak rivalizáltak egymással, mert mindegyik a maga számára akart minél több hívet toborozni, ám mihamarabb felismerték, hogy hazai és nemzetközi együttműködéssel még nagyobb szakmai fejlődés érhető el a sportban. Egyetértettek abban is, hogy a sport éltető eleme a verseny, ahol a különböző nemzetek fiai és lányai mérhetik össze tudásukat a fair play szellemében.

Kemény FerencJó barátja volt de Coubertin báró
A nemzetközi olimpiai mozgalom nagyhatású alakjával, Pierre de Coubertin báróval a Sorbonne-on ismerkedett meg Kemény Ferenc, a hazai olimpia mozgalom zászlóvivője. Mindketten úgy gondolták, mielőbb fel kell éleszteni az olimpiai játékok hagyományát. Kemény Ferenc párizsi tanulmányainak befejeztével levelezési kapcsolatban maradt barátjával, akinek talán legszimpatikusabb gondolata az volt, hogy mindenféle bizniszelést távol kell tartani a sporttól…

Kemény idehaza nekilátott az olimpiai eszme népszerűsítéséhez, és javasolta a kultuszminiszternek a testi nevelés továbbfejlesztését. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) államtitkára, Berzeviczy Albert szívesen támogatta Kemény törekvéseit, és gróf Csáky Albin miniszter is élénken érdeklődött az olimpiai mozgalom kibontakozása iránt, sőt fontolóra vette, hogy esetlegesen az 1896-os millenniumi ünnepségekkel kapcsolják össze az olimpiát! Az 1894-es júniusi kormányváltással azonban új miniszter került a VKM élére is…

Alelnök lett volna, de nem tudott kiutazni
Közben a Párizsban megtartott nemzetközi sportkongresszus Coubertin kezdeményezésre 1894. júniusában kimondta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megalakulását. A kongresszus egyik alelnöki tisztére egyébként Kemény Ferencet hívta meg Coubertin báró, ám a magyar „sportdiplomata” nem vehetett részt rajta, mert nem talált „lehetőséget” a kiutazásra…

Coubertin nem feledkezett meg Keményről, levélben tájékoztatta a NOB megalakulásáról, és azt is tudatta barátjával, hogy távollétében a NOB tagjává választották. Ez nem kis kötelességet jelentett Kemény számára, mert akkoriban a NOB-tagok nem országukat képviselték a szervezetben, hanem a NOB-ot saját hazájukban! Coubertin pedig már az első játékok szervezésén fáradozott, 1894. októberében el is utazott Athénba, az első nyári olimpiai játékokkal kapcsolatos megbeszélésekre.

Ha Eötvös a levelet megkapja, még olimpia is lehetett volna…
Kemény Ferenc sem tétlenkedett idehaza. 1894. december 4-én levelet intézett báró Eötvös Loránd kultuszminiszterhez, amelyben állampolgárként kért engedélyt arra, hogy az olimpiát szervező nemzetközi bizottsággal kapcsolatot létesíthessen. Kemény annyira meglepte a VKM tisztviselőit, hogy a levelét el se jutatták a miniszternek. Azt találták szokatlannak az aktakukacok, hogy valaki állampolgári engedélyt kért, ugyanis ha valakit beválasztottak valamilyen nemzetközi szervezetbe, akkor az illető maximum bejelentést tett…

Kemény erről mit sem tudott, sőt még december közepén újabb levelet küldött Eötvösnek, amelyben előterjesztést tett egy magyar „Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság” felállítására és arra kérte Eötvös Lorándot, hogy vállalja el a MOB elnöki tisztét. S miután Kemény tudomást szerzett arról is, hogy bizonytalanságok támadtak az athéni rendezés körül, levelében újra felbukkan a gondolat: az olimpiai játékokat össze kellene kapcsolni a millenniumi ünnepségi sorozat sportprogramjával…

Budapest nem akart olimpiát rendezni…
Kemény Ferenc fáradozásait majd egy év után siker koronázta. Wlassics Gyula kultuszminisztersége idején 1895. március 26-án kelt VKM-levélben végre válaszra méltatták. A tartalma azonban már kevésbé volt örömteli: az első olimpiai játékok budapesti megrendezésének javaslatát elutasították.

Taktika volt csak a magyar olimpia terve?
Mindenestre a budapesti akcióval sikerült a görögökre ráijeszteni, és ma már azt is tudjuk, hogy Kemény és Coubertin erre vonatkozó levélváltása a NOB taktikájának is része volt. Erre a báró később így emlékezett vissza: „Magyarországban, dacára, hogy egészen el voltak foglalva az ezeréves fennállás ugyanezen évre – 1896 – eső ünneplésének előkészületeivel, nem hanyagolták el az olimpizmust. Csáky gróf dr. Kemény útján tapogatódzott nálam épp abban az időben, mikor baj volt az üggyel Athénben, hogy nem lehetne-e beiktatni az Olimpiai Játékokat Budapesten az ünnepélyek sorába? Én őrizkedtem visszautasítani ezt a közeledést, de mégis egyelőre csak arra használtam fel, hogy ezzel a kínálkozó eséllyel a görögöket nógassam.”

Görög-tűz és Kemény-kéz
Kisebb huzavona után tehát felállt a görög szervezőbizottság Konstantin görög királyi herceg védnöksége mellett, és hamarosan kialakult a játékok programja és szabályzata, amit a meghívóhoz csatolva elküldtek Magyarországra is. Ez volt 1895. szeptemberében, amikor még csak szervezték a MOB-ot és Kemény Ferenc azon dolgozott, hogy a VKM 1896. évi költségvetésébe belevegyék a magyar delegáció olimpiai költségeit.

A december meghozta az áttörést, megtartotta alakuló ülését a MOB, amely már hivatalosan kérhette a minisztérium támogatását. Azt is elhatározták, hogy március közepén próbaversenyeken alapján döntik el, hogy mely sportolók utazhatnak Athénba.

A pénzügyi nehézségek leküzdésében a sportegyesületek siettek a minisztérium segítségére, újabb 1100 Ft apanázst szavaztak meg, ennek köszönhetően hét sportoló csomagolhatott. A delegációban rajtuk kívül Kemény Ferenc, és öt önköltségen utazó szakértő szerepelt.

Magyarok az első modernkori olimpián
Hajós Alfréd 100 és 1200 méteres gyorsúszásban nem talált legyőzőre úgy, hogy előbbiben 3, utóbbiban 100 méteres előnnyel csapott célba, miközben a két versenyszám között alig egy óra telt el. Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban ezüstöt nyert, míg Szokolyi Alajos személyében 100 méteres síkfutásban büszkélkedhetünk olimpiai bronzzal. A görög sajtóban Kellner Gyula kapta a legnagyobb elismerést, mivel két görög maratoni futó után harmadikként ért célba. Kemény Ferencet – azon túl, hogy beválasztották az öttagú versenybíróságba – az a megtiszteltetés érte, hogy I. György görög király magas állami kitüntetésben részesítette.

Athéntól Budapestig?
Az elmúlt évszázad során Budapest neve többször is felmerült a nemzetközi olimpiai mozgalomban, mint a játékok lehetséges helyszíne. Valami gikszer azonban mindig közbejött. A legfájóbb talán az, amikor 1920-ban Antwerpenbe meg sem hívták az első háborúban vesztes országokat – köztük a magyarokat –, pedig a NOB korábban Budapestnek ítélte az 1920-as olimpiát. Legutóbb az előző magyar kormány alatt vetődött fel a budapesti olimpia rendezésének terve, azonban ez a gondolat is elvetélt…

A centenáriumi olimpiát már Athén szerette volna megrendezni, de az „üzleti érdek” Atlantát hozta ki „befutónak”. Idén eddig csak elmarasztaló hírek érkeztek Athénból az olimpiai előkészületekről, Karamanlisz görög kormányfő azonban töretlen hittel kiáll a görög olimpia sikere mellett.

Idén már láthattuk a világ nyolcadik csodáját, a görögök foci Eb-győzelmét. Vajon az augusztus 13-án kezdődő XXVIII. nyári játékokon mivel rukkolnak elő a hellének? És mi magyarok mikor hisszük el, hogy érdemes olimpiát rendezni?

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Sport

Tovább az oldalra