A magyar olimpia mozgalom kezdetei
Manapság nehéz elképzelnünk, de a dualizmus idején nem csak a magyar főváros
lelkesedett az olimpiáért, hanem élvezte olyan vidéki (nagy)városok támogatását
is, mint Pápa, Debrecen, Eperjes, Sárospatak, Pécs, Nagyenyed. Sőt! Vermes Lajos
kezdeményezésére a Szabadka melletti Palicson 1880-tól olimpiai mintára rendeztek
versenyeket ökölvívásban, kardvívásban, atlétikában (futó- és dobószámokban),
úszásban, tornában, majd evezésben és kerékpározásban is.
Ugyan az egyes sportágak rivalizáltak egymással, mert mindegyik a maga számára akart minél több hívet toborozni, ám mihamarabb felismerték, hogy hazai és nemzetközi együttműködéssel még nagyobb szakmai fejlődés érhető el a sportban. Egyetértettek abban is, hogy a sport éltető eleme a verseny, ahol a különböző nemzetek fiai és lányai mérhetik össze tudásukat a fair play szellemében.
Jó barátja volt de Coubertin báró
A nemzetközi olimpiai mozgalom nagyhatású alakjával, Pierre de Coubertin
báróval a Sorbonne-on ismerkedett meg Kemény Ferenc, a hazai olimpia
mozgalom zászlóvivője. Mindketten úgy gondolták, mielőbb fel kell éleszteni az
olimpiai játékok hagyományát. Kemény Ferenc párizsi tanulmányainak befejeztével
levelezési kapcsolatban maradt barátjával, akinek talán legszimpatikusabb gondolata az
volt, hogy mindenféle bizniszelést távol kell tartani a sporttól
Kemény idehaza nekilátott az olimpiai eszme népszerűsítéséhez, és javasolta a kultuszminiszternek a testi nevelés továbbfejlesztését. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) államtitkára, Berzeviczy Albert szívesen támogatta Kemény törekvéseit, és gróf Csáky Albin miniszter is élénken érdeklődött az olimpiai mozgalom kibontakozása iránt, sőt fontolóra vette, hogy esetlegesen az 1896-os millenniumi ünnepségekkel kapcsolják össze az olimpiát! Az 1894-es júniusi kormányváltással azonban új miniszter került a VKM élére is
Közben a Párizsban megtartott nemzetközi sportkongresszus Coubertin
kezdeményezésre 1894. júniusában kimondta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)
megalakulását. A kongresszus egyik alelnöki tisztére egyébként Kemény Ferencet
hívta meg Coubertin báró, ám a magyar sportdiplomata nem vehetett részt rajta,
mert nem talált lehetőséget a kiutazásra
Coubertin nem feledkezett meg Keményről, levélben tájékoztatta a NOB megalakulásáról, és azt is tudatta barátjával, hogy távollétében a NOB tagjává választották. Ez nem kis kötelességet jelentett Kemény számára, mert akkoriban a NOB-tagok nem országukat képviselték a szervezetben, hanem a NOB-ot saját hazájukban! Coubertin pedig már az első játékok szervezésén fáradozott, 1894. októberében el is utazott Athénba, az első nyári olimpiai játékokkal kapcsolatos megbeszélésekre.
Ha Eötvös a levelet megkapja, még olimpia is lehetett volna
Kemény Ferenc sem tétlenkedett idehaza. 1894. december 4-én levelet intézett báró
Eötvös Loránd kultuszminiszterhez, amelyben állampolgárként kért engedélyt arra,
hogy az olimpiát szervező nemzetközi bizottsággal kapcsolatot létesíthessen. Kemény
annyira meglepte a VKM tisztviselőit, hogy a levelét el se jutatták a miniszternek. Azt
találták szokatlannak az aktakukacok, hogy valaki állampolgári engedélyt kért,
ugyanis ha valakit beválasztottak valamilyen nemzetközi szervezetbe, akkor az illető
maximum bejelentést tett
Kemény erről mit sem tudott, sőt még december közepén újabb levelet küldött Eötvösnek, amelyben előterjesztést tett egy magyar Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság felállítására és arra kérte Eötvös Lorándot, hogy vállalja el a MOB elnöki tisztét. S miután Kemény tudomást szerzett arról is, hogy bizonytalanságok támadtak az athéni rendezés körül, levelében újra felbukkan a gondolat: az olimpiai játékokat össze kellene kapcsolni a millenniumi ünnepségi sorozat sportprogramjával
Budapest nem akart olimpiát rendezni
Kemény Ferenc fáradozásait majd egy év után siker koronázta. Wlassics Gyula
kultuszminisztersége idején 1895. március 26-án kelt VKM-levélben végre válaszra
méltatták. A tartalma azonban már kevésbé volt örömteli: az első olimpiai
játékok budapesti megrendezésének javaslatát elutasították.
Taktika volt csak a magyar olimpia terve?
Mindenestre a budapesti akcióval sikerült a görögökre ráijeszteni, és ma már azt
is tudjuk, hogy Kemény és Coubertin erre vonatkozó levélváltása a NOB taktikájának
is része volt. Erre a báró később így emlékezett vissza: Magyarországban,
dacára, hogy egészen el voltak foglalva az ezeréves fennállás ugyanezen évre
1896 eső ünneplésének előkészületeivel, nem hanyagolták el az olimpizmust.
Csáky gróf dr. Kemény útján tapogatódzott nálam épp abban az időben, mikor baj
volt az üggyel Athénben, hogy nem lehetne-e beiktatni az Olimpiai Játékokat Budapesten
az ünnepélyek sorába? Én őrizkedtem visszautasítani ezt a közeledést, de mégis
egyelőre csak arra használtam fel, hogy ezzel a kínálkozó eséllyel a görögöket
nógassam.
Görög-tűz és Kemény-kéz
Kisebb huzavona után tehát felállt a görög szervezőbizottság Konstantin
görög királyi herceg védnöksége mellett, és hamarosan kialakult a játékok
programja és szabályzata, amit a meghívóhoz csatolva elküldtek Magyarországra is. Ez
volt 1895. szeptemberében, amikor még csak szervezték a MOB-ot és Kemény Ferenc azon
dolgozott, hogy a VKM 1896. évi költségvetésébe belevegyék a magyar delegáció
olimpiai költségeit.
A december meghozta az áttörést, megtartotta alakuló ülését a MOB, amely már hivatalosan kérhette a minisztérium támogatását. Azt is elhatározták, hogy március közepén próbaversenyeken alapján döntik el, hogy mely sportolók utazhatnak Athénba.
A pénzügyi nehézségek leküzdésében a sportegyesületek siettek a minisztérium segítségére, újabb 1100 Ft apanázst szavaztak meg, ennek köszönhetően hét sportoló csomagolhatott. A delegációban rajtuk kívül Kemény Ferenc, és öt önköltségen utazó szakértő szerepelt.
Hajós Alfréd 100 és 1200 méteres gyorsúszásban nem talált legyőzőre úgy,
hogy előbbiben 3, utóbbiban 100 méteres előnnyel csapott célba, miközben a két
versenyszám között alig egy óra telt el. Dáni Nándor 800 méteres
síkfutásban ezüstöt nyert, míg Szokolyi Alajos személyében 100 méteres
síkfutásban büszkélkedhetünk olimpiai bronzzal. A görög sajtóban Kellner Gyula
kapta a legnagyobb elismerést, mivel két görög maratoni futó után harmadikként ért
célba. Kemény Ferencet azon túl, hogy beválasztották az öttagú
versenybíróságba az a megtiszteltetés érte, hogy I. György görög
király magas állami kitüntetésben részesítette.
Athéntól Budapestig?
Az elmúlt évszázad során Budapest neve többször is felmerült a nemzetközi olimpiai
mozgalomban, mint a játékok lehetséges helyszíne. Valami gikszer azonban mindig
közbejött. A legfájóbb talán az, amikor 1920-ban Antwerpenbe meg sem hívták az
első háborúban vesztes országokat köztük a magyarokat , pedig a NOB korábban
Budapestnek ítélte az 1920-as olimpiát. Legutóbb az előző magyar kormány alatt
vetődött fel a budapesti olimpia rendezésének terve, azonban ez a gondolat is
elvetélt
A centenáriumi olimpiát már Athén szerette volna megrendezni, de az üzleti érdek Atlantát hozta ki befutónak. Idén eddig csak elmarasztaló hírek érkeztek Athénból az olimpiai előkészületekről, Karamanlisz görög kormányfő azonban töretlen hittel kiáll a görög olimpia sikere mellett.
Idén már láthattuk a világ nyolcadik csodáját, a görögök foci Eb-győzelmét. Vajon az augusztus 13-án kezdődő XXVIII. nyári játékokon mivel rukkolnak elő a hellének? És mi magyarok mikor hisszük el, hogy érdemes olimpiát rendezni?
