A tér elnevezését övező meddő viták elcsitultak már, de a felszín alatt még ott lappanganak az ellentétek. Vannak, akik a miniszterelnök iránti tiszteletről beszélnek, mások politikai húzást, kampányfogást emlegetnek.
Budapesten nem lehetett
Persze, a szombathelyi vita nem egyedi eset. Két éve annak, hogy Budapesten elkezdődött a huzavona. Ott vetődött fel az Antall Józsefről elnevezett utca terve, amelyet Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke is támogatott. A Budapesten érvényben lévő jogszabályok szerint azonban csak 25 éve, vagy régebben elhunyt személyről lehet közterületet elnevezni, vagyis a terv kivitelezéséhez a jogszabály egyszeri módosítására lett volna szükség. Az Antall-család tagjai a néhai miniszterelnök szellemiségével összeegyeztethetetlennek találták ezt az eljárást, és nem adták áldásukat a törvényes határidő lejárta előtti névhasználathoz. Antall József fia, György ellenérzése a sajtón keresztül az egész ország tudomására jutott.
Szombathelynek sikerült
Ami nem sikerült Budapestnek, sikerült Szombathelynek - mondhatnánk. Tavaly júniusban a közgyűlés jóváhagyta az előterjesztést, miszerint a Petőfi Sándor utcának a megyei könyvtár előtt térré öblösödő szakaszát Antall József MDF-es politikusról nevezzék el. Szombathelyen nincs a budapestihez hasonló, időben korlátozó jogszabály vagy rendelet. Az efféle ügyekben való döntés a közgyűlés kizárólagos joga. A szokásnorma azonban él - ki a 25, ki az 50 évre esküszik -, épp ezért az utca embere csodálkozva kapja fel a fejét, ha a megszületett határozatról hall.
"... mert megérdemli..."
Az Antall József tér, és az ott felállítandó szobor tervét Böröcz Miklós MDF-es képviselő terjesztette a közgyűlés elé, a Magyarok Világszövetsége Vas Megyei Szervezetének kívánságát tolmácsolva. Böröcz Miklós, az MDF városi elnöke maga is tagja a szövetségnek, amelynek megyei vezetője, Sárközy Csaba, tanítványa volt az egykori miniszterelnöknek. A szoborállítást nagyon egyszerűen indokolják: "azért mert Antall József megérdemli". (Nem szabad elfelejteni, hogy Szombathely "Dávid Ibolya kedvenc városának is nevezi, s szombathelyi az Igazságügyi Minisztérium MDF-es államtitkára, Hende Csaba is.) Az átnevezést gesztusértékűnek tartják, mondván, hogy a Petőfi Sándor utca egyetlen épületét sem számozzák át, címjegyzékben nem fog szerepelni az Antall József tér, a táblákat pedig a tüdőszűrő állomás és a "14 emeletes" oldalára helyezik egyfajta jelképként.
A megyei könyvtár gazdasági vezetője viszont arról számolt be nekünk, hogy az intézmény felújított épülete már az Antall József tér 1. szám alatt nyílik újra, a Petőfi Sándor utca 43. szám pedig nem létezik többé. A könyvtár, illetékmentességének köszönhetően az átjelentési költségek többségétől eltekinthet, nem úgy a címváltozással járó rengeteg munkától.
A családnak tetszik
Az Antall-család pedig a budapesti hírekkel ellentétben nem tiltakozik - mondta Böröcz Miklós, aki szerint a fővárosban a kijelölt hely alkalmatlansága okozta az ellentéteket. Ezek szerint a Moszkva tér, illetve az egykori Ganz-telep helyére tervezett park sétánya méltatlan, a Szombathelyen most megszépülő terecske viszont épp megfelelő erre a célra, és a rendszerváltás első miniszterelnökének szerénységéhez is illik. A családi jóváhagyás bizonyítékának értelmezhető az is, hogy a szobor felállítására gyűjtő alapítvány kuratóriumának elnöke nem más, mint Antall Péter, a miniszterelnök egyik fia.
Ki mennyit ad?
A felállításhoz szükséges 1,5-2 millió forintból eddig 500 ezer forint érkezett az alapítvány számlájára. A városi és a megyei önkormányzat is hozzájárulásáról biztosította a szoborállítókat, akik abban bíznak, hogy a szükségesnél több pénz gyűlik össze. A fennmaradó összegből olyan emberek gyógyíttatását támogatnák, akik ugyanattól a betegségtől szenvednek, amely Antall József halálát okozta. A mellszobrot Veres Gábor, helyi művész készíti és április nyolcadikán, a miniszterelnök születésének 70. évfordulóján avatják fel.
De mit tett Szombathelyért?
Az utcanevekkel levéltárosként régóta foglalkozó Feiszt György az SZDSZ, és a szombathelyi közgyűlés tagjaként is mindvégig az új elnevezést ellenzők táborába tartozott. Álláspontját történelmi és politikai érvekkel is alátámasztotta, hasztalanul.
- Az utcanévváltozások a XIX. század vége óta okoznak fejtörést a döntéshozóknak, azóta, hogy az első személyekről szóló utcanévadások a testület elé kerültek - olvashatjuk Feiszt György szombathelyi utcanevekről szóló könyvében. A szerző véleménye szerint mindig politikai indíttatás állt az utcanévadások hátterében. A múlt században éppúgy, mint napjainkban. Az SZDSZ-es képviselő ma már értékeli Antall József politikai hozzáértését, de nem támogatja az olyan utcanévadást, amelyet azon kívül, hogy "megérdemli", semmivel sem tudnak indokolni. Ennek még nem érkezett el az ideje, ráadásul Antall József egyetlen konkrét tette sem ad ennek alapot - mondta. "Széll Kálmán idehozta a vasút-igazgatóságot, Vass József a kórházunkért dolgozott, de mit tett Antall József Szombathelyért?" Az észérvek azonban hatástalanok, politikai nyilatkozatot tenni pedig felesleges fáradtság.
Mi csináltuk!
A szoborállításhoz - amely körülbelül két játszótér felújítására elegendő pénzt emészt fel - a város is anyagi segítséget ajánlott, bár ennek a költségvetésben eddig még nincs nyoma. Kérdéses az is, hogy a kiszemelt tér alkalmas lesz-e a szoborelhelyezéshez, s hogy a műalkotás képes lesz-e tiszteletet ébreszteni, vagy újabb jellegtelen darabbal bővül városunk.
Feiszt György a "mértéktelen politikai pótcselekvés" kifejezést találja a legmegfelelőbbnek az elmúlt évek térelnevezésivel és szoborállításaival kapcsolatban. Csupa fikció, lakók nélküli terek, s a lényeg csak az, hogy az egészet kitaláló képviselői csoport elmondhassa: mi csináltuk.
