Én a szemeszter elején vs. én a szemeszter végén
Így nézek ki, amikor beadok egy esszét, amire csak két órám volt
Amikor a tanár továbbkattintja a prezentációt, de még nem jegyzeteltél le mindent
Amikor hajnali háromkor végre befejezed a beadandót
Amikor ráguglizol egy könyvre, és megtalálod PDF-ben
Én: Majd hétkor nekiállok tanulni
Óra: 19:01
A sötét énem: Most már nem kezdhetsz el tanulni, várj inkább nyolcig!
Amikor meghaltál, de közben rájössz, hogy még nincs kész a szakdoga
"Én majd megcsinálom a prezentáció egyik felét, te meg a másikat, aztán a végén összedobjuk a kettőt."
Amikor hajnali háromkor jössz rá, hogy holnap vizsga, de te leszartad a tanulást
Amikor hajnali háromkor valami zajt hallasz a bejárati ajtó felől, de rájössz, hogy ha meggyilkolnak, akkor nem kell kifizetned a diákhitelt
Tanár: a jelenlét beleszámít az év végi jegybe.
Mindenki más:
Amikor végre megengedsz magadnak egy kis kikapcsolódást, erre valaki rád ír, hogy hogy megy a tanulás
Amikor 7 beadandó, 2 prezentáció, 3 pótvizsga és 2 emberáldozat vár rád, és te azon gondolkodsz, hogy mit tettél, amiért ezt érdemled
Amikor végre beadod az esszét, és a tanár megkérdezi, hogy mi jót csináltál a hétvégén
És amikor azon pánikolsz, hogy nem tudsz tanulni a ZH-kra, mert már azon pánikolsz, hogy mikor kezdesz el tanulni a vizsgákra, és a végén már azért pánikolsz, mert túl sokat pánikolsz
Ó, egyetem, mennyire szeretünk mi téged!
(via Buzzfeed)