Tehetsége első ízben a Szárnyas fejvadásznál mutatkozott meg, eklektikus posztmodern antiutópiája a tömegfilm kategóriában ma is a legjobbak egyike. Amíg a 2000-es Gladiátor is osztatlan közönség- és kritikusi sikert hozott, addig mostani lovagkori tablóképe, a Mennyei királyság megosztja közönségét.
Filmkritikusok fitymálva, felemásan értékeltek, egy szőke filmbarát is lebeszélt az élményről: szerinte a mozi legtöbbet érő momentuma, hogy Orlando Bloom meztelen felsőtesttel kovácsol. A legrosszabbra készültünk ámbár a lányok kedvencének felsőtestét épp lekéstük és remekül szórakoztunk.
Egy korántsem hibátlan, ám hallatlanul látványos történelmi mesét fogyaszthattunk, pár jó poénnal, és minimális (nulla) tanulsággal. Pedig a Savaria Mozi kisterme ahol elcsíphettük a kovácsból lett lovag drámáját csöppet sem kedvezett a mozgóképi élvezetnek. Ilyen gigantikus cirkuszi produkciókhoz megfelelő vászonméret szükségeltetne.
A rendező semmit sem bízott a véletlenre. A Gladiátoron begyakorolt ecsetvonásai jól felismerhetők: például a lassítások a harcjeletek közben.
Legfőbb erénye (ellentétben Oliver Stone Nagy Sándorával), hogy akció-csatajelenetei mindvégig képesek lekötni figyelmünket. A rendező a korabeli harcászati ismeretekbe is beavat. Csatajeleneteinek erénye a pontos tervezés, remekül hangsúlyoz, akkor lassít, és azt emel ki, amit kell.
Közelképei vérszagúan realisztikusak és brutálisak, az egymást dárdákkal és fejszékkel trancsírozó lovagok és szaracénok harcába rendre beleborzongunk. Szóval Ridley Scott tolmácsolásában megleshetővé válik: milyen is lehetett a páncélöklű lovagkor.
A Spanyolország és Marokkó tájain forgatott film olyan világot kelt életre, amelyet órákig szájtátva bámulna az ember. (Állítólag a jelmeztervező és csapata mintegy tizenötezer öltözéket kreált, és minden egyes kosztüm tizenhárom-tizenöt részből állt.)
A fim hőse Balian, a kovács nem egy hibátlan mozihős a népmesék legkisebb királyfija gyilkos. Páratlan karriertörténete Franciaország egy eldugott falujából indul, azzal, hogy elveszti kisfiát és gyönyörű feleségét.
Helyettük kap egy apát, aki történetesen vagyonos gróf, Gottfried lovag (Liam Neeson). Az angyalarcú Orlando Bloom pár kockával később egy izzó karddal felnyársal egy papot, aztán a Jeruzsálembe tartó keresztesek közé áll. Rövidesen lovaggá ütik, nagybirtokos lesz és elnyeri Jeruzsálem hercegnőjének szívét.
Kis híján király lesz, maga mond le a trónról, helyette a szent város legfőbb védelmezőjeként üdvözölhetjük. Eddig a mese, ami rendben is volna, ám a rendezés számos fontos részletet elmaszatol: például a két szerelmes (Balian és Sybilla) között nem érzünk feszültséget, ahogy a keresztény-muzulmán ellentétek sem kapnak rendes értelmezést.
A Gladiátorral ellentétben hiányzik az ellenpólus, a negatív hős, az igazi ellenfél, (mondjuk egy sárkány,) akinek elbukásán örvendezhetnénk. Guy, a hercegnő férje, a kérészéletű király halmozottan hátrányos helyzetű rosszfiú, legfőbb bűne, hogy háború-mániás, ráadásul meg is csalják.
A figura nem áll meg ellenpólusként, meglehetősen súlytalan. (Guy-t egyébként az a Marton Csokas játssza, akit az XXX című akciófilmben cseh maffiózóként láthattunk). Humánus álláspont: az öldöklés értelmetlenség, a keresztény és az arab lovagok igazi erénye a gyengék oltalmazása, nem az értelmetlen háború.
Az ellenség saját táborunkban van, gyűlöletet kelt, pénzért hírnévért hatalomért háborút szít. Szalahadin, az arabok vezére, ezt javára kell írnunk a filmnek, ugyanolyan bölcs uralkodó, mint keresztény fehér-testvére, a leprás jeruzsálemi király.
A tündeherceg most is férfiasan tökéletes
A szereposztás jó ízlésre vall, Orlando Bloom jóképű, férfias és töprengő. Akár egy sikerült arcszeszreklám. Mondhatni férfiasan tökéletes.
Liam Neeson Gottfried lovagként, vagy Jeremy Irons Tiberiasként már kissé haloványabb. Nem tudni a szerelmi szál miért is súlytalan, Eva Green Sybillaként gyönyörű, mégsem érezzük kettejük közt a vibrálást. A stáblistán szerepel Edward Norton neve is, őt azonban nehéz felismerni, hiszen leprás királyként végig egy maszkot viselt.
És hogy mennyire hiteles? Ezt bízzuk a középkorkutatókra, ámbár gyanús, hogy a 12 században egy kovács lúdtollal levelet írjon, vagy hogy Jeruzsálemig mindenki, mint ahogy többször is elhangzik a filmben olaszul beszéljen. Tán latinul Mindenesetre, ezt jegyezzük meg, pár kifejezetten jó poén is akad filmben, ámbár eszünk ágában sincs most lelőni őket. Egy próbálkozást megér...
Érdemjegy: jó (4)
