Június 25-én, szombaton Szent Iván, a tűz és a szerelmek éjjelén a szombathelyi Csónakázótó környékén újra megrendezik a város hagyományos nagyrendezvényét, a Szentivánéji vígasságokat. Itt a hétvégi mulatság programja...
SZENTIVÁNÉJI VIGASSÁGOK
Helyszín: Szombathely - Csónakázótó
A Csónakázótó környékén: 10.00 - Kirakodóvásár
SZÍNPAD AZ USZODÁVAL SZEMBEN:
10.00 - 12.00 Sportklubok bemutatói
Alpok Adria Judo Klub, Magic Dream Tánc Klub, Lady Fitness, Energy Kick-Boksz Szabadidő és Sport Egyesület
13.00 - 15.30 Isis Táncklub /latin-amerikai táncok/, Shotokan Karate, Aerofitt Mozgásstúdió /speening, aerofitt, aerobic/, Galaxy Rock and Roll Klub
16.00 Pflum Orsi & The Cap - jazz, funky & soul
17.30 "La Puerta del Sol" - A Nap kapujában Jatari - dél-amerikai indián népzene
19.00 Capoeira Aboliçao - Contra Mestre Joao / Contra Mestre Jubileu - rituális harci táncok
20.00 'Kikötő - ????' - Vodku v Glotku - orosz-klezmer zene
21.30 óra 'Ahogy lesz' Shannon.hu - elementáris kelta zene és sztepptánc
CSÓNAKÁZÓTÓ SZIGET:
10.00 Szombathelyi Szentivánéji Gyereksokadalom: Kenderkóc Hagyományőrző Műhely Játszóháza, Népi játékok játszótere, Világfa - regélő mese labirintus
NAGYSZÍNPAD, TÓVENDÉGLŐ:
22.30 Tóth Veronika és vendégei
24.00 Tűzijáték
18.00
Örömtüzek fényében ékeskedjen a régmúlt! - Múzeumok Éjszakája
Magyarországon immáron a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája évről évre egyre különlegesebb élményeket kínál a múzeumbarátoknak. A 2005-ös esztendőben a fővárosi intézmények mellett a vidéki települések múzeumai is bekapcsolódnak az országos méretűvé váló mozgalomba. A Múzeumok Éjszakája és a Szent Iván nap éjszakája időpontjának egybeesése Szombathelyen fokozottabban érdekessé teszi az amúgy is szokatlan kezdeményezést. A Vasi Múzeumfaluban Világítóeszközök címmel egyéjszakás tárlat nyílik. Kovácsmester dolgozik a műhelyben, langalló sül a kemencében, étel fő a tűzpadkán "lábas lábosban". A nagy-nagy közös tűz körüli időtöltéshez látványos programok társulnak. Szőjünk közös álmot! - a Múzeumfalu egyik múlt századi takács szövőszékét üzembe helyezzük, hogy mindig más-más valaki csatlakozhasson a szövéshez. A rendezvényt az éjfélkor kezdődő közös tűztánc és tűzugrás zárja. A részletes programról külön szórólap készül.
VASI MÚZEUMFALU
Mit is ünneplünk Szent Iván éjjelén
Szent Iván éjjele valójában június 24-e éjszakájára esik. A tradíció szerint ilyenkor az év leghosszabb napját ünnepeljük (ami, valójában június 21-ére esik, de ez most mellékes). A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. Jellemző, hogy az egyes népeknél ennek a napnak külön neve is van. Finn rokonainknál például ezt az ünnepet Juhannus ünnepének hívják. A finn családok ilyenkor egész éjjel fent vannak. Aki teheti, kimegy a mökkijébe (nyaraló), vízre szállnak, vidáman ünneplik az év legvilágosabb napját.
Szent Iván éjjele számunkra is ismerős lehet Shakespeare varázslatos drámájából
Az emberiség a nyári napfordulót a kereszténységet megelőzően is ünnepelte már, közös játékokkal, tűzgyújtással, jövendőmondással. Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.
Ezen a napon minden megtörténhet. Szent Iván éjszakája varázslatos éjszaka.
Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Tánccal, énekléssel, tűzön átugrással ünneplik a napfordulót. Az ősember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában. A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Az egyházi naptár szerint Keresztelő Szent János születésnapja ez, ami sok pogány időből származó nyár eleji ünnepet egyesít.
Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:
- hatalmas örömtüzek gyújtása
- a szántóföldek megkerülése égő faágakkal
- lángoló kerék legurítása egy magaslatról
Ha fellobognak a tüzek...
A fiatalok a tűz körül szerelemet varázsoltak, más helyeken pedig - fittyet hányva minden tűzvédelmi elvnek - akinek egy kis energia szorult a lábába, átugrott a tűzön. A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek is különleges erőt tulajdonítottak. Ilyenkor úgy hitték, hogy az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus tevékenységek űzésére alkalmasnak tartották. A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő. A gyermekeknek Szent Iván-i almát szórtak, hogy ne betegedjenek meg. A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk: a lángok közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket vetettek. A János nap június 24-én tradicionálisan a holtakról való megemlékezés napja is.
(Az anyagban a www.harmonet weblapján található információkat használtuk fel.)
