Hol máshol vészelhettük volna át mi is ezt a szombat estét, Szombathelyen ragadva,
mint a város legmediterránabb térségében, a Belső Uránia Udvarban. Jobb híján,
tegyük hozzá, ámbár jó társaságban a kelet-európai ízlésvilággal megálmodott
latinos díszletek között máskor is kellemesen telnek az esték. Ráadásként július
30-ára zenés programot is ígértek nekünk: az ex-Anima Sound Systemes Prieger Szabolcs
új zenekara, a Pop Art Market első nyilvános szombathelyi koncertjét, ahol további
két csapat, a 30Y és a Colorstar is közreműködött.
Volna, tegyük hozzá, mert víg kedélyünk hamar alábbhagyott, tíz óra után ugyanis hat ifjú egyenruhás takarodót fújt, a budapesti csapat, a Colorstar alig hangolt be, máris beléjük fojtották a szót. Ez megtörténhet egy magára valamit adó, identitását a kultúrában keresgélő városban? Meg, de ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk a teraszoknál
A Belső Uránia udvar legfőbb értéke, hogy viszonylag zárt, így benne, a
különböző vendéglátó-egységek előtti placcokon koncentráltan lehet gyülekezni.
Hol máshol lehetne ilyen nem sörsátras evős - ivós - teraszozós - élőzenés -
táncolós szabadtéri partit csapni, mint itt?
A tett helyszínén a kezdés időpontjában, este hétkor még nyoma sincs a bulinak. A teraszoknál még szabad asztalokat is találni, alig gyülekeztek többen, mint egy átlagos hétvégén. Míg mi egy mandulás-paradicsomos pennével ismerkedtünk, az udvar másik végében a nagyszínpadon a technikai személyzet szerelt. Az első zenekar, a valamikori szombathelyi BDF-es ifjakból verbuválódott 30Y már jelentős csúszással kezdett. (A pécsi csapatnak állítólag onnan a neve, hogy a fiúk Szombathelyen az albérlettől a 30y-os busszal jártak iskolába).
A srácok, így első hallásra a pécsi nagytestvér, Kispál és a Borzék stílusában pörögtek. A szövegelésüket azonban nehéz volt kivenni. Így élveztük magát a muzsikát, ami amatőr bandához képest színesnek tűnt. Már amennyire a mi dolgunk ezt megítélni.
Időközben megsokasodtunk, és a helyi illetőségű underground formáció, a
Pop Art Market is a színpadra lépett. Mint ismeretes, az együttes alapítója, Prieger
Szabolcs tavaly decemberben, tizenegy év után szakított az Animával.
A zeneszerző-gitáros ezután társult Horváth Tamás Dj-vel és Szakály Edina
jazzénekesnővel, és hozták létre a Pop Art Marketet. A P.A.M. ez idáig csupán egy
zártkörű bulit tartott Szombathelyen, a Bányában, nyár elején. Akkor, mint most is,
az Animában megszokott, hagyományos hangszeres felállásban léptek a színpadra.
Utolsó műsorszám: a rendőrség
Eztán már felgyorsultak az események: a P.A.M után a budapesti Colorstar
következett. Alig hangoltak be, talán egy számot játszhattak végig, amikor az
órájukat nézegető rendőrök végleg lefújták a bulit.
Mint a filmeken, mesélte egy ismerős, a hamburgeres előtt arra lett figyelmes, hogy
rendőrautók hatalmas lendülettel parkoltak. Azt hitte terrortámadás, vagy bankrablás
történt, úgy szaladtak az elszánt csend-őrök a színpad felé. Mi távolabb csak azt
láttuk, amint nem sokkal később, a meghirdetett három afterparty egyik helyszínén,
az udvar közepén dj Owát, aki pár perce koptatta lemezeit, körbeállta hat,
többnyire középiskolás korú egyenruhás, és leállították. Mindenki beszélt
mindenfélét, míg szegény dj csomagolt, az udvarban ténfergő tanácstalan közönség
pedig kedvetlenül tapsolta meg a távozó rendcsinálókat.
Hiába volt a remek helyszín, a szabad téri jókedv, hiába gyűlt össze a
több száz érdeklődő: valaki aludni akart, hát mindenkinek takarodót fújtak.
A buli végén Prieger Szabolcsot is elcsíptük, megtudakoltuk: mi történt.
Állítólag a rendőrség első ízben hét órakor vonult ki, valaki már akkor
feljelentette őket. Azonban a szervezőknek a buli megtartására érvényes engedélyük
volt. Az akció megismétlődött este tíz után is, ám mivel a színpad
magánterületen állt, akkor már hiába volt az engedély, önkormányzati rendeletekre
hivatkozva, csendháborítás miatt takaródott fújhattak. Ennyit erről
(A történet itt koránt sem ér véget, visszatérünk rá. Legalábbis érdekesnek
tartjuk azt a gyakorlatot, miszerint Szombathelyen, más nagyvárosokkal ellentétben
szinte lehetetlen szabadtéri zenés bulikat szervezni. Legalábbis ott, ahol emberek is
vannak. Aztán meg panaszkodunk, hogy halott a főtér, halott a város
Miért lehet
másutt másként?)
Fotó: szundi