Az ünneplés közben tekintsünk vissza röviden a múltba!
Az 1990. október 1-jén a főiskola D-épületének nagyelőadójában startoló filmklub-centrum alapítói bizonyára nem gondolták, hogy akkori kísérletük a város kulturális életének szerves részévé válik, és megéri a kamaszkort. A vidéki városok között Szombathely persze mindig is élen járt a filmkultúra terjesztésében: az egykori népművelés szak kereteiben működő filmesztétika kurzusokra még Nagy Árpádné Ági néni időszakából is sokan emlékeznek. Török Gábor tanár úr alatt pedig előbb filmklubvezetői speciál kollégium, majd az 1990-es évek elejétől mozgókép szakirányú képzés kereteiben ismerkedtek sok százan a film, a televízió nyelvével, műfajaival és kultúrtörténetével.
A főiskola városszerte is népszerű Huszárik Zoltán Filmklubja fogott össze a részben szintén főiskolások által működtetett másik két, rendszeresen működő vetítőhellyel, a megyei moziüzemi vállalat Bódy Gábor Filmklubjával (amelyik az Éhen Gyula téri székház emeleti vetítőjében), és az un. képtári filmklubbal (amelyik az évek során változó helyszíneken, többek között a mostani Művészetek Házában dolgozó Életünk szerkesztőségében várta a filmbarátokat).
A rendszerváltozás oldalvizén, az akkori - még a Mozgókép Közalapítvány korszaka előtti - támogatásokat ügyesen kihasználva, a főiskola akkori vezetői által is támogatottan (az intézmény kulturális missziójának, a város felé való nyitottságának mai napig egyik legfőbb bizonyítéka az Örökmozgó) kezdődött meg a rendszeres működés.
A tematikusan szerkesztett sorozatok, a filmmúzeumi kínálat az első években hallatlanul népszerűvé tette a művészmozit, amely ekkor még versenytárs nélkül kínálta azokat a kulturális csemegéket, amelyek a rendszerváltás előtt nem, vagy csak igen nehezen voltak hozzáférhetőek a mozibajárók számára. A vetítéseket szakértő bevezetők és kommentárok, alapos gondossággal összeállított műsorfüzet egészítette ki, és már az első évektől gyakran voltak vendégek a programokhoz hívott kritikusok, filmtörténészek, rendezők és színészek.
A mozi napjainkra minden eddiginél nehezebb körülmények között dolgozik
Az Örökmozgó - ezt sokan talán nem tudják - non-profit elven működő kulturális vállalkozás. Rendszeres munkáját a jegybevételek mellett kezdettől fogva a különféle állami alapokból megszerzett támogatásai, az 1990-es évek vége óta rendszeres városi költségvetési támogatás, és az alkalmi támogatók hozzájárulásai biztosítják.
Az elmúlt évek filmszakma számára kedvező pénzügyi helyzete a művészmozi körülményein sajnos nem változtatott alapvetően, sőt a mozi napjainkra minden eddiginél nehezebb körülmények között dolgozik. Hiába vezettek be két éve normatív finanszírozást a mozik számára (vagyis ha egy támogatott kategóriájú filmet vetítenek valahol, akkor a nézőszám függvényében garantáltan hozzájut az üzemeltető egy bizonyos összeghez), a szabályozókat folyamatosan úgy alakítják, hogy csak a nagyobb, és napi több előadást produkáló vetítőhelyek járjanak jól. És minden ellenkező hírrel szemben a filmszakmára fordított összegek túlnyomó része manapság is a filmek gyártására fordítódik. A filmek közönséghez való eljutását alapvetően szervező mozik ma is mostoha és ellentmondásos körülmények között dolgoznak.
A szakminisztérium elindított ugyan egy országos művészmozi-hálózat kialakítására vonatkozó, többéves projektet, de az induló évet leszámítva ez soha nem gazdálkodott túl nagy összegből - miközben az elnyerhető összeg számtalan város között oszlott meg.
Mindenestre legyünk bizakodóak!
Az art-mozi program keretében Szombathely belvárosi filmszínházának megújult a kamaraterme (amely ma már a legmodernebb DVD-kópiás alkotások vetítésére is alkalmas). Megszépült a földszinti előtér, megnyílt, és hamar népszerűvé vált a különleges hangulatú mozis kávézó. Hamarosan átalakul és korszerűsödik a nagyterem is.
A városnak már csak a moziépület külső rendbetételéről, és a közvetlen környezet - a jobb sorsra érdemes árkádsor - város számára tisztes bevételt is jelentő, és közhasznú rendbetételéről kellene gondoskodnia. Várjuk nagyon
A filmszakma körüli egyéb változások sem kedveznek ma a mozizásnak. A hagyományos, nem kizárólag a szórakoztató célú vetítéseket szervező mozik komoly versenytársat kaptak a plázákban működő, többtermes, minden kényelmi berendezésekkel felszerelt multiplexek képében.
A digitális korszak felpörgése pedig népszerűvé, és egyre megfizethetőbbé tette az otthoni filmnézést: ma egy frissen bemutatott film DVD-kópiája a mozis bemutató után már 3-4 hónappal elérhető (néha el sem jut hozzánk ennyi idő alatt a film celluloid változata, vagyis gyakori, hogy előbb nézhetjük meg az alkotást videón vagy digitális hordozón, mint moziban). Az ezredfordulón népszerűvé vált internetes letöltések pedig még ennél is nagyobb konkurenciát jelentenek: minden szerzői jogi probléma és tiltás ellenére a filmeket azok nemzetközi és hazai bemutatásával azonos időben - kis ügyességgel - bárki letöltheti a világhálóról.
Nem csak mozi, közösségi tér
Szükségszerűen átalakult tehát a mozik működése. Ma már egyre több a kiegészítő rendezvény, a speciális összeállítás, a kapcsolódó program (koncert, kiállítás, beszélgetés, performance). A mozik ugyanis csak az (egyébként hűséges) törzsközönség igényes kiszolgálásával őrizhetik meg kulturális szerepüket. A legtöbb városban a közönségnek egy jelentős része hajlandó még ma is előnyben részesíteni a közösségi élményt, minőségi kulturális élményt kínáló hagyományos és művészmozikat. Ha ott izgalmas a program, és a filmeket még fontosabbá tevő egyéb szolgáltatásokat (pl. az art-filmeket kínáló videó- és DVD-tékát, könyvesboltot, sajátos hangulatú kávézót vagy teázót, speciális ajándékboltokat stb.) talál. Ha a vetítések ismert nevek, szakemberek meghívásával a fontos kulturális trendekre és társadalmi kérdésekre reagáló vetítéseket, vitákat és beszélgetéseket kínálnak.
A szombathelyi mozi átalakulása - a város vezetése és a helyi szakma szándékai szerint is - ebbe az irányba halad. A Savaria Mozi, és az oda tavaly átköltözött Örökmozgó egyre karakteresebb működése egy ilyen, több funkciós közösségi tér megteremtésére irányul már évek óta.
Az Örökmozgó, és az azt működtető szakmai stáb már bő évtizede ennek megfelelően egészíti ki a napi rendszerességű vetítéseket a nagyobb közönséget is érdeklő alkalmi rendezvényekkel. 2000 óta minden évben, a februári rendezvény után alig pár héttel a szombathelyi filmbarátok megnézhetik a magyar filmszemlén bemutatott legjelentősebbnek ígérkező új magyar alkotásokat. Csaknem minden évre esett egy nagyobb fesztivál vagy vetítésekkel is megtűzdelt szakmai konferencia (a legsikeresebbek ezek közül a Bergman-konferencia és filmnapok, valamint az ezredfordulós filmfesztivál voltak). A művészmozi 1993 óta minden évben jelen van a tavaszi fesztivál programjaiban mozgóképes rendezvényekkel.
Három-négy éve pedig (gyakran a Művészetek Háza segítségével) havi rendszerességű alkalmi programokkal színesíti a filmes kínálatot. Ezek vagy filmes apropókhoz, vagy kulturális trendekhez, politikai-társadalmi eseménykehez és folyamatokhoz kötődnek - sok esetben a filmalkotás csak ürügy egy-egy téma terítékre kerüléséhez (mint például az elmúlt években az iszlám világról készült mozik esetében, vagy az amerikai terrortámadás kapcsán, netán a verespataki bánya témáját feldolgozó film esetében).
Országosan is elismert
Ritkán esik szó azokról, akik az Örökmozgót mozgásban tartják. A nagyközönség jobbára csak a szezonnyitáskor hallja, hogy a művészmozi szakmailag országosan is elismert működését minimális tiszteletdíj fejében a főiskolához ilyen-olyan módon kötődő filmbarátok és szakemberek biztosítják.
Általában a filmes képzéseken tudást szerzett egykori és jelenlegi hallgatóknak és tanáraiknak köszönhetőek a kedvelt filmes rendezvények és sorozatok. A mozit alapításától vezető Török Gábor éppen a mostani szezontól készül átadni a művészmozi képviseletét a csapat fiatalabb tagjainak (bár munkájával továbbra is segíti majd az Örökmozgót). A gépészeknek és jegyárusoknak szóló elismerés mellett álljon itt a művészmozit jelenleg működtető stáb tagjainak névsora: Balogh Zsófia, Horváth Krisztina, Nánai Márta, Bodor Ákos, Mayer Rudolf, Szabó Zsolt Szilveszter, Trifusz Ádám és Vágvölgyi András.
És végül nézzük, mit kínál az Örökmozgó a 15. születésnapi szezonban!
A hétfői napon a televíziós Nagy Könyv mintájára a mozit működtetők kedvenc filmjeiből összeállított sorozat fut (A Nagy Film) olyan alkotásokkal, amik az elmúlt évek kínálatából a legszerethetőbb és legfigyelemreméltóbb darabok voltak.
Kedden a modern film korszakát megalapozó 1950-es évek legjobbjaiból csemegézhetünk (A modern film hajnalán).
A szerdai nap két rövidebb sorozaté: előbb az erőszakmozi legutóbbi évekbeli termésének minőségi, majd a történelmi film nagyhatású darabjai kerülnek vászonra (A bűn városa, illetve Képes történelem).
A csütörtököt a két éve kötelezően tanítandó mozgókép- és médiaismeret segítésére szánjuk, a Fimbefűzés című összeállítás a filmes műfajok és a filmtörténet tanulmányozásba vezeti be nézőit.
Az igazi csemegét ezúttal is a kapcsolódó programok jelentik (sok ezekből még csak terv szintjén létezik, vagy egyeztetések zajlanak róluk).
Október 11-én, a Zsidó Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódóan Szilágyi Andor A Rózsa énekei című nagyszerű, 2003-as filmjének bemutatójára kerül sor (utána vendégünk lesz a rendező). Az 1944 végén játszódó történet zsidó hősei csodával határos, már-már abszurd és irracionális események révén kerülik el a majdnem biztos pusztulást.
Két alkalommal is várható Vágvölgyi B. András kritikus és újságíró. Október 4-én Benedek László magyar származású rendező Marlon Brando főszereplésével készült A vad című, kaliforniai motoros bandáról szóló mozijának vetítése kapcsán beszél az idén elhunyt Hunter Thompson Pokol Angyalairól írott nagyszerű könyvéről és motoros bandák életérzéseiről (s talán a bőrruhás amerikaiak magyar társai közül is vendégünk lesz valaki).
December 7-én pedig Coppola Apokalipszis most című remekműve az Egyesült Államok moziipar által is formált háborús önképéről szóló beszélgetés apropója lehet.
Számíthatunk egy, a történelmi filmek világképének hitelességéről szóló vitára és beszélgetésre is a szerdai sorozat valamelyik filmje kapcsán, melyben a történelem tanszék oktatói lesznek segítségünkre.
Terveinkben szerepel egy beszélgetés az erőszakábrázolás esztétikai, jogi és morális határairól, korlátairól, a cenzúra ez irányú működéséről (a másik szerdai sorozathoz kapcsolódóan).
A legnagyobb őszi rendezvény pedig a szombathelyi filmes nívódíjak átadásához kapcsolódó kétnapos fesztivál lehet (a díjat a Szombathelyi Színházbarátok Egyesülete kezdeményezte, a meghirdetésére hamarosan sor kerül). Szándékaink szerint valamelyik jelentősebb rövidfilmes szakmai műhely (Inforg, Duna, Mediawave, esteleg @RC) alkotásaiból, és a díjra benevezett filmekből szervezett vetítések mellett kiállítás, filmkészítésről szóló szakmai beszélgetések, koncert is kapcsolódik majd ehhez - november utolsó hétvégéjén.
Mozikalandra fel, következzen a 16. örökmozgós évad!
Kezdődik az előadás
