Szombathelyen bőséges programot állítottak össze a szervezők az autómentes napra. Azt esetleg a nemzetközi nap kiagyalójától kellene egyszer megkérdezni, mi késztette arra, hogy egy őszi napra essen eme neves dátum? A locs-pocs nem igazán sarkallja az autósokat kényelmes járművük otthon hagyására, igaz, az idén kellemes időben telt el a nap.
Óvodások és kisiskolások
A főbb kijelölt helyszíneken látszólag zajlott az élet, de a látszat ezúttal is csal. A résztvevők 98 százaléka óvodás, általános- és középiskolás volt, akik tanítási időben, iskolai engedéllyel vettek részt a programon, vélhetően a legnagyobb örömmel. Nem kell hozzá nagy ész, hogy kiszámítsuk, iskolásaink közül hányan hagyták otthon autójukat és érkeztek tömegközlekedési eszközzel, bringával, vagy gyalog.
Persze fontos a megelőzés, így a diákok két fúvós szerzemény között meghallgathatták egy képviselő és környezetvédelmi bizottsági tag amúgy érdekes előadását. Amikor az előadó gyanúsan sokáig nem szólalt meg, felhangzott a kötelező taps, de nem mernénk egy százast tenni arra, hogy a jelenlévők közül tíz diák emlékezett volna akár csak két mondatra az elhangzottakból. Ennek pedig nem csak a szakadozó hangosítás volt az oka.
Alma jóknak
Ugyan érdekes volt hallani a pazarlásról az autósok többsége egyedül utazik gépjárművében, a kerékpártárolók hiányáról, vagy éppen arról, hogy tömegközlekedéssel akár előbb és olcsóbban elérhetjük úticélunkat, de a diákokat ez látszólag nem kötötte le. Ráadásul a vetélkedő lebonyolításában részt vevő zsaruk szeme is fennakadt, amikor a képviselő úr arról beszélt, hogy családja két biciklijét is ellopták az elmúlt időszakban, és a rendőrség természetesen nem találta meg a tolvajokat.
A Tó-fürdő kerítésén és a Brenner körút útszéli dombján hatalmas Autómentes nap feliratú transzparenst feszítettek ki az aktivisták, amelyek előtt a megszokott számú autó húzott el. Az autómentes nap alatt nem sikerült olyan emberrel találkoznunk, aki letette volna a kocsiját. A Kálvária Brenner körút sarkán főiskolás lányok osztogatták az almát azoknak, akik környezetbarát módon közlekedtek azaz gyalog, kerékpárral, vagy görkorival. A szervezők dícséretére legyen mondva, nem harmadosztályú, hullott almát, hanem gyönyörű, ízletes, ropogós gyümölcsöt szállítottak az akció helyszínére, olyat, amit tényleg lehet jutalomként osztani. Ennek ellenére most is voltak olyanok, akik gyanakodva méregették a lányokat és az almát, majd bosszankodva továbbtekertek.
A Szent István parkban és a Csónakázó tó környékén zajló vetélkedők népszerűek voltak a gyerekek körében, igaz sokkal többen is lehettek volna, ha több iskola csatlakozik a programhoz. Az egészségügyi főiskola előtt folyamatosan mérték a zajszintet, és elvileg az autósok megmérethették volna autójuk károsanyag-kibocsátását is, ha egyáltalán tudtak volna az akcióról. A nyitott ajtajú furgon és a mellé lepakolt aggregátor ugyanis nem jelzi egyértelműen, hogy ott éppen valami ingyenes dolog zajlik, így nem is láttunk autóst, aki élt volna a lehetőséggel.
Ki húzza a rövidebbet?
A Ki húzza a rövidebbet? című vetélkedő legnagyobb örömünkre nem lett lebundázva, így aztán a vasútállomásról egyszerre induló kerékpárosok és az autó közül az utóbbi ért előbb a Kenderesi útra. Szombathely polgármestere mindössze másfél perccel később tekert be kerékpárjával, ami szép eredmény és reális is.
A délutáni programok között sok látványos akadt, de igazából nem volt, akinek szóljon. A nézők között a reggel óta részt vevő diákokon és néhány szülőn kívül nem nagyon volt más. Sajnáltuk a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik tánccal készültek, és sajnáltuk Varga Jenő tanár úr görkoris tanítványait, akiknek a produkciója nemzetközi szinten is megállja a helyét, de úgy tűnik, saját városuk nem igazán értékeli őket.
A srácokkal beszélgetve kiderült, egy kis település falunapján is tömegek nézik szájtátva az akrobatikus mutatványokat. A fiatalok nem zavartatták magukat, ugrották a szaltókat, emberek felett repkedtek, és idén sem törték össze Varga Jenő SKATE-1-es rendszámú híres autóját, miközben egyikük átrepült felette.
Van-e értelme egy ilyen akciónapnak?
Összességében az autómentes napnak hétvégén lenne értelme, amikor a családok autó nélkül elmennek a rendezvényekre (ha elmennek).
Az nehezen hihető, hogy a mostani programról hazatérő ovis lebeszéli apát, anyát az autózásról, és egyáltalán kétséges, van-e értelme egy ilyen akciónapnak? Talán ha a mostani összpontosított energiát szétosztanák a szervezők, és folyamatosan csepegtetnék a tudnivalókat a leendő autós generációnak, akkor évek múlva lenne eredmény. Így viszont néhányan eltöltöttek egy tartalmas napot és ennyi. Azt pedig valljuk meg őszintén, hiába látszott soknak egy helyszínen 60-70 bringás nebuló, mégiscsak kevesen voltak.
