Mindezért az OMMF 5 millió forint befizetési kötelezést és 725 ezer forint munkaügyi- és szabálysértési bírságot szab ki.
Sokszor ellenőriztek, és sokszor büntettek már a Kőszegi utcában
Az illegális munkavállalók ilyen irreálisan magas aránya már csak azért is megdöbbentő, mivel a Kőszegi utcai építkezést eddig 11 alkalommal ellenőrizte a munkafelügyelőség, és összesen egy alkalommal végződött az ellenőrzés szankciók nélkül. Eddig nyolc alkalommal összesen 4 millió 700 ezer forint munkavédelmi bírságot szabtak ki rájuk, két esetben találtak külföldieket, hét esetben kellett tevékenységet felfüggeszteni, és egyéb súlyos szabálytalanságokat is találtak. Próbáltuk elérni a főépíttető Globál Kft-t, de a tájékoztató táblán megadott telefonszámon senkit nem válaszolt hívásunkra.
A megyei helyzettel kapcsolatban Fekete István, az OMMF Vas megyei igazgatója a Nyugatnak elmondta: az első félévben 392 esetben köteleztek cégeket munkaügyi szabálytalanság megszüntetésére és 152 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 24 millió 480 ezer forint értékben. Munkavédelmi bírságot 2003. első félévében 53 esetben szabtak ki, 18 millió 995 ezer forint értékben.
Tizenöt munkáltatónál 64 olyan külföldi állampolgárt találtak, aki nem rendelkezett munkavállalói engedéllyel. (Ebben a számban nincs benne a most felderített 20 munkás.) A helyzet romlását jól szemlélteti az alábbi adat: 2002. egész évben 15 munkáltatónál összesen 34 külföldi illegális munkást találtak.
Úgy tűnik a jelenlegi szankciók nem visszatartó erejűek, pedig ilyen esetekben a minimálisan kiszabandó befizetési kötelezés minden feketemunkás után a minimálbér ötszöröse, tehát jelenleg 250 ezer forint. (A munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alapja részére fizetendő a munkáltató részéről.) Igaz, eddig a bírságok körülbelül felét sikerül behajtani.
Védelem az ellenőröknek
Az OMMF belső utasítása alapján júliustól a munkafelügyelők nem mehetnek egyedül ellenőrzésre. A rendelet jogosságát alátámasztja, hogy egy szombathelyi felügyelőt egy héttel ezelőtt munkabiztonsági ellenőrzésen életveszélyesen megfenyegettek egy helyi építkezésen, de máshol is érték már atrocitások a felügyelőség munkatársait. Bár jó az együttműködés a rendőrséggel, de minden egyes ellenőrzésre nem vihetnek magukkal rendőrt.
Ellenőrzésekre szúrópróbaszerűen kerül sor, illetve minden olyan esetben, amikor felmerül valamilyen szabálysértés gyanúja. Az információk több szálról érkeznek, tudtuk meg Fekete Istvántól. A felügyelőségre jönnek névtelen bejelentések, vannak egyéb indirekt jelzések és a határőr igazgatóság is folyamatosan figyelemmel kíséri a külföldi csoportok mozgását.
Oktatás tárgya: hogyan kell menekülni?
A razziáknál azért is szükséges a rendőrség és a határőrség jelenléte, mivel a munkáltatók általában nem a biztonságos munkavégzésre és a jó munkára oktatják ki feketemunkásaikat, hanem arra, hogy ellenőrzés esetén hogyan tudnak mielőbb elmenekülni a munkaterületről. Sok esetben figyelőket is alkalmaznak, akik időben értesítik társaikat az ellenőrzésről. A figyelők már messziről kiszúrják a munkafelügyelet és a határőrség autóit.
A közelmúltban több építkezésen is találtak kirívó szabálytalanságokat. Ilyen volt például a Tulipán utcai és a Kőszegi utcai társasház építése, a Sárvári Cukorgyár bontási munkálatai, illetve az oladi Napsugár lakópark építése. Ez utóbbi építkezés szintén nagy vihart kavart, hiszen pillanatnyilag 104 család fut a lakása után. A Napsugárral már az építésekor sok gond volt: az ellenőrzésekkor találtak engedély nélkül dolgozó külföldieket, magyar feketemunkásokat, és rengeteg munkavédelmi problémával is találkoztak a munkafelügyelők. Több esetben meg kellett tiltani a további munkavégzést, pl. tetőfedésnél, ácsmunkánál.
Fekete István kérdésünkre elmondta: az engedély nélkül foglalkoztatott külföldiek esetében nem vizsgálják, átestek-e munkavédelmi oktatáson, vagy egyáltalán értenek-e ahhoz a munkához, amivel az építkezésen foglalkoztak, hanem azonnal eltiltják őket a további munkavégzéstől, a határőrség pedig gondoskodik a kiutasításukról.
A pályáztatások hiénái
Az alvállalkozói hálózatot gyakran szinte képtelenség kibogozni. Előfordul, hogy egy egyszerű munka is 5-6 alvállalkozón megy keresztül, mire valaki megcsinálja. Ilyenkor értelemszerűen a lánc minden tagja lecsípi a maga hasznát, a végére pedig már olyan kicsi összeg marad, hogy a munkát valójában elvégző alvállalkozó "kénytelen" feketemunkásokat alkalmazni, hogy a munka még kifizetődő legyen számára is. Az előbbiekben felsorolt "problémás" építkezések fővállalkozói között van olyan, akinek egyetlen alkalmazottja, építőipari munkása sincs. Van viszont egy ügyes embere, aki jól tud pályázatot, árajánlatot és szerződéseket írni.
Érdemes megemlíteni, hogy a problémás fővállalkozók szinte egytől-egyig megyén kívüli cégek, akik jellemzően szintén megyén kívüli alvállalkozókkal dolgoztatnak. A Vas megyei székhelyű munkáltatóknak egészen más a mentalitása és a konfliktushelyzet is lényegesen kevesebb velük.
Mi van a csillogó külső mögött?
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a csillogó külső változatos belsőt takarhat. Mert vajon bízhatunk-e annak az embernek a szakértelmében, aki kényszerből, feketemunkásként csöppen az építőiparba és csupán a kereset reményében csinál olyasmit, amit előtte még soha? Lehet hogy valóban jó munkásember, de az is előfordulhat, hogy a szakértelem hiányának később a lakók isszák meg a levét.
Egy ingatlanértékesítéssel foglalkozó kereskedő lapunknak elmondta: az ingatlanok értékét valószínűleg nem befolyásolja az építésük körüli kalamajka, mivel nagy a kereslet az új lakásokra.
