Az aláírásgyűjtés állása és tanulságai
"Már közel nyolc-kilencezer aláírásnál tartunk, naponta átlagban ezer-ezerötszázat sikerül begyűjteni." - közölte a Kerekerdő Alapítvány egyik aktivistája. Az önkéntesekből álló kommandó tagjai, kezükben az ívvel, nyakukban egy táblácskával (rajta vörös x-szel áthúzott bányászkalapács) jó pár napja talpalnak már. Társadalmi munkában, a Vasi Lignitszelídítők Egyesületével karöltve a belvárosban és a piac környékén gyűjtik a Torony környékére tervezett bánya és hőerőmű ellen tiltakozók aláírásait. Az akció roppant tanulságos - osztja meg velünk az egyik aktivista tapasztalatait - bár sokan hallottak már a tervezett hőerőműről, az emberek többségének fogalma sincs arról, mi is az a lignit, és a nyíltszíni bányászatnak milyen következményei lehetnek. Többen el sem hiszik, teszi hozzá, hogy a tervezett hőerőmű jelentős környezeti károkkal járhat. Akadnak bánya-párti városlakók is - meséli - voltak olyan polgárok, akik az aláírásgyűjtőket azzal vádolták meg, tiltakozásukkal azt fogják elérni, hogy nem lesz áram, az emberek munkanélkülivé válnak, és egyenesen éhen halunk.
A helyi politikusok nyilatkozatban tiltakoznak
A lignitbánya nyitása ellen a megyeszékhely polgármesterének kezdeményezésre a város ellenzéki és kormánypárti erői is összefogtak. A városatyák a hét elején tartott sajtótájékoztatón együttesen tiltakoztak, és közös nyilatkozatban ítélték el a Nógrádszén Kft. nevével fémjelzett terveket. A helyi politikusok szerint a bánya és erőmű ugyanis nem csupán a közvetlenül érintett 11 település (Ják, Felsőcsatár, Horvátlövő, Nárai, Narda, Pornóapáti, Sé, Torony, Vaskeresztes, Perenye, Bucsu), hanem Szombathely jövőjét is megpecsételi. Az elavult bányászati tevékenység következtében nemcsak a táj sérülne, hanem több százezer ember egészséges környezete is veszélybe kerülne.
Szombathely városát veszély fenyegeti
Sem a városban, sem a megyében nincs olyan politikai erő, amely a bánya-nyitás mellett kardoskodna. Nincs olyan érv, szögezték le a sajtótájékoztatón a képviselők, ami az erőmű mellett szólna. Magyar József, a környezetvédelmi bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem létezik olyan külszíni bányászati tevékenység, ami környezetkímélő lenne. A táj mostani szépsége semmilyen rehabilitációval sem állítható helyre. Szerinte az az érv sem állja meg a helyét, miszerint a bányászattal és a hőerőművel a megyében a munkanélküliek száma jelentősen csökkenne. A politikusok egyöntetű véleménye az, hogy a 19 századi bányászati módszer, bármilyen energialobby álljon is mögötte, már nem erőszakolható rá a megyére.
Ipkovich György, a város polgármestere, miután utalt a Nógrádszén Kft. zavaros tulajdonosi hátterére, leszögezte: Szombathely mindent megtesz azért, hogy ez a kétes vállalkozás kudarcot valljon. Ha kell, utalt rá Magyar József, akár a polgári engedetlenségig is elmennek. A város kezdeményezni fogja, közölték a politikusok, hogy a Kormány indítványozza azt, hogy a kérdéses terület visszakapja eredeti védettségét. Továbbá javasolják a bányatörvény módosítását is, oly módon, hogy a települések önkormányzatainak hozzájárulása nélkül a területükön bányanyitásra ne kerülhessen sor. Emellett az önkormányzat egy környezetvédelmi figyelőrendszer kiépítését is tervezi, a célra a város honlapját is felajánlja.
Vígh Gábor (Fidesz), aki szintén a közös lignit-ellenes koalíció pártján áll, felhívta a média figyelmét arra is, hogy a bányát lehetővé tevő törvénymódosítás parlamenti szavazását a mostani szocialista-liberális koalíció szavazta meg.
SE BÁNYA, SE ERŐMŰ
A sajtótájékoztatón az is szóba került, a megyében már sokan rebesgetik, hogy a bányászat hátterében valójában nem is a lignit, hanem gáz vagy urán áll. A kérdésre, hogy valójában ki és miért akar épp Vasban bányászni, választ most sem kaptunk, egyelőre még a politikusok is találgatják, valójában mit is rejt a vasi föld mélye. Annyi biztos, közölte Narda polgármestere, Horváth Sándor, hogy az adatokat ki lehet kérni (hogy honnan, az nem derült ki), és a területen a lignit mellett jelentős mennyiségű kő, homok és agyag is kitermelhető.
A tiltakozás következő állomása augusztus 30-án Nardán lesz, ahol SE BÁNYA SE ERŐMŰ címmel közös magyar-osztrák demonstrációt tartanak. Az aláírásgyűjtés a Savaria Karnevál ideje alatt tovább folyatódik. Mint Szücs Gábor MSZP frakcióvezető bejelentette, az addig összegyűlt aláírások címzettje maga Medgyessy Péter lesz, aki várhatóan szeptemberben látogat a megyeszékhelyre. A politikusok akkor az ügyben a miniszterelnök segítségét is kérni fogják.
| Nyilatkozat Szombathely városát veszély fenyegeti. A Nógrádszén Kft. Torony környéki lignitmezőn tervezett kutatófúrásával veszélybe kerülhet Szombathely és térsége páratlan szépségű környezete, amely több mint 100 ezer ember lakóhelye. Az országos területrendezési terv módosításával az érintett terület kikerült a kulturális örökségvédelmi területek közül, ezzel megszűnt a páratlan szépségű vasi táj jogi, építészeti védelme. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése első alkalommal 2001. október 25-én, ezt követően 2003. június 19-én lépett fel a tervezett bányanyitás ellen. A testület a város természeti értékeinek, kultúrhagyatékának, a környezet védelmének, a lakosság életminőségének javítása, idegenforgalmi vonzerejének megőrzése, a térség jövője érdekében tiltakozását fejezte ki a közigazgatási területén feltáró fúrások, majd a későbbiekben bányászati tevékenység végzése ellen. A térség önkormányzatainak tiltakozása mellett örvendetes módon a határ mindkét oldalán működő civil szervezetek és magánszemélyek is hallatják hangjukat a bányanyitás ellen. A tiltakozás hagyományos eszközei mellett a jelenlegi és jövőbeni környezetrombolási törekvések megakadályozására az alábbi kezdeményezéseket teszi önkormányzatunk: 1. Felkéri a Kormányt, hogy indítványozza az Országgyűlésnél az országos területrendezési terv módosítását annak érdekében, hogy a terület visszakapja eredeti védettségét. 2. Javasolja a bányatörvény módosítását, oly módon, hogy a települési önkormányzatok hozzájárulása nélkül a területükön bányanyitásra ne kerülhessen sor. 3. Szükségesnek tartja a lakókörnyezetük megóvásáért tenni akaró, a határ mindkét oldalán lévő civil szervezetek összefogását és az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítását, a környezetvédelmi érdekek markáns megjelenítése érdekében. 4. Támogatja területén a környezet állapotáról évenkénti kiadvány megjelentetését, amely a figyelőszolgálat munkáját összegezné. 5. Várja mindazon önkormányzatok, társadalmi és civil szervezetek, magánszemélyek támogatását, amelyek, illetve akik e törekvésekkel egyetértenek és a figyelőszolgálat kialakításában, működésében részt kívánnak venni. 6. Javasolja, hogy az augusztus 30-án Nardán megrendezésre kerülő SE BÁNYA, SE ERŐMŰ magyar-osztrák demonstráció, valamint szeptember 19-22. között megrendezésre kerülő autómentes nap központi témája a bányanyitás elleni tiltakozás legyen. Önkormányzatunk úgy véli - összhangban az Európai Unió környezetvédelmi előírásaival -, hogy a települési önkormányzatok csak egy széleskörű összefogással tudják érdeküket képviselni, helyi szinten és országosan egyaránt. Önkormányzatunk meggyőződése, hogy a kezdeményezés nemcsak Szombathely és a 11 település érdekeit szolgálja, hanem hatékony eszköz lehet valamennyi önkormányzat számára a jövő megóvása érdekében. A nyilatkozatot önkormányzatunk megküldi valamennyi kistérségi társulás központjába, illetve a regisztrált zöld szervezeteknek. Amennyiben nyilatkozatunkban felvázolt célkitűzéseinkkel egyetért, úgy csatlakozási szándékát jelezze: info_KUKAC_szombathely, hu címre, vagy levélben: 9700 Szombathely, Pf: 34. Szombathely, 2003. augusztus 18. /: Feiszt György :/ /: Dr. Ipkovich György :/ /: Csermelyi András :/ /: Gombás Endre :/ /: Szücs Gábor :/ /: Fejes Tibor :/ /: Vígh Gábor :/ /: Dr. Prugberger Emil :/ /: Böröcz Miklós :/ /: Magyar József :/ |
