A Nógrádszén Kft. több éve indított eljárást felszíni lignitfejtést megelőző pontosító kutatásra a tíz Szombathely környéki községet érintő, egy tájvédelmi körzet és az Őrségi Nemzeti Park határán húzódó 45 négyzetkilométeres területen. A 4-8 méter mélyen húzódó lignit réteg a szakemberek szerint egy építendő hőerőmű nyersanyag szükségletét akár száz évre is fedezhetné.
A kft. 2001 végén nyújtott be kérelmet a Veszprémi Bányakapitánysághoz, hogy kutatófúrásokat végezhessen néhány Vas megyei község határában a lignitvagyon feltárására. A kérelmet a bányakapitányság elutasította, és a fellebbezést követően hasonlóan döntött a Magyar Bányászati Hivatal is.
Varga Kálmán az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "A tervezett lignitbánya megvalósítása a KÖH szakmai véleménye szerint lerombolná mindazt, amit évezredek során az emberi kéz a természettel együtt alkotott". Megjegyezte: ezt a tájat olyan területnek tekinti, amelyet a 2001-es kulturális örökségvédelmi törvény "történeti tájként" említ, s amelyet mindenképpen meg kell őrizni az utókor számára. A tervezett lignitbányászati helyszínen a természeti értékeken túl megmaradtak azok a gazdag építészeti és régészeti emlékek is, melyek az emberi tevékenység és a természet harmonikus együttélési képességét mutatják és biztosítják ma is - tette hozzá a KÖH elnöke.
Ismertetése szerint a lignitbányászat "ezt az érzékeny egységet bontaná meg" és hatása a kulturális örökség szempontjából nemcsak a közvetlen bányászattal érintett területet, hanem annak egész körzetét is érintené.
Varga Kálmán szerint "racionális és hosszú távú gazdasági szemlélettel nézve" a térség egyetlen kitörési lehetősége az idegenforgalom, s emiatt a kulturális örökség és a táj védelme nem tekinthető öncélú törekvésnek, hanem inkább a térség jövőjét meghatározó tényezőnek. Hozzátette: a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szerveknek, valamint a társadalmi és gazdasági szervezetek, sőt az állampolgárok számára is.
A Nógrádszén kft. terve a vas megyei települések önkormányzatainak, és civil szervezetek tiltakozását is kiváltotta, ugyanis az érintett települések az idegenforgalomban, kerékpáros turizmusban, a bortermelésben, borutak kiépítésében látják a fellendülés lehetőségét.
A kft. a kutatófurásokat elutasító országos bányahatósági határozat ellen bírósági keresetet nyújtott be. Ezután jogszabályváltozás történt, módosult a területrendezési törvény, kimaradt belőle a terület védettségét kimondó rész. Ezzel pedig lehetőség nyílik a kutatás engedélyezésére, ami a lignitbánya megnyitásához is vezethet.
Június közepén tíz település polgármestere lépett fel a lignitbánya-terv ellen; tiltakozásukban arra is kitértek, hogy a határ túloldalán Scharndorf mellett egy halomsírmező található, amelyet az osztrákok a világörökség részévé szándékoznak nyilváníttatni. Július közepén a Szövetség Szombathelyért Egyesület jelentette be: demonstrációt szervez a tervezett lignitbányászat ellen. A tiltakozókhoz csatlakozott a Greenpeace magyarországi szervezete is.
Aggodalmát fejezte ki az ügyben Maria Rauch Kallat osztrák egészségügyi miniszter is, amikor júliusban Szombathelyen magyar kollégájával találkozott. Csehák Judit akkori egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ott kijelentette: a magyar kormány nem tervez ilyen beruházást, tudomása szerint a kutató fúrásokat sem engedélyezték.
A magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár múlt heti találkozóján is szóba került a tervezett bányanyitás. Medgyessy Péter akkor azt mondta: nem lát semmiféle okot, hogy Szombathely kistérségében lignitbánya nyíljon, az európai uniós szabályoknak megfelelően folytatják le az engedélyezési eljárást. A kormányfő megismételte: anyagilag is támogatják az érintett önkormányzatokat abban, hogy módosíthassák rendezési terveiket, kizárva abban a bányaművelés lehetőségét.
forrás: www.mti.hu
