Barátunk felvetésének igazságtartalmát ma sem ismerjük, az viszont tény, hogy négy évvel ezelőtt megváltozott a folyó arculata.
A Rába
A Rába Ausztriában, a Stájer-Alpok keleti oldalán ered, az ausztriai Stájerországot és Burgenlandot átszelve, Szentgotthárdtól mintegy nyolc kilométerre nyugatra lépi át a magyar határt. Körmenden és Sárváron keresztül Győrnél torkollik a Dunába.
A folyót hazánk egyetlen vadvízi folyójának tartják, mivel néhány lakott terület kivételével nem szabályozták, eredeti medrében folyik. A horgászok mindig is kedvelték a gazdag élővilágú folyót, az utóbbi években az evezős turisták is felfedezték. A folyó menti települések fejlesztéseik nagy részét a Rábára alapozták, csónakkikötőket, kempingeket építettek, várva a turizmus további fellendülését.
Mindenki másként viszgálta
A négy évvel ezelőtt először tapasztalt habzásról a horgászok és a természetvédők azonnal jelentést tettek a vízügyi hatóságoknál, akik kimutatták a bőrgyártás technológiai folyamatában használt naftalin-szulfonát jelentős koncentrációját. A vizsgálatoknak aztán nem lett semmilyen következménye, az egyes hatóságok ugyanis csak saját laborjaikban bíznak. Így egyre több mintavétel követte egymást, az ügybe később bekapcsolódott a Rába Szövetség is. A szövetséget a folyó menti települési önkormányzatok alapították, elsődleges céljuk az volt, hogy a folyó vizének Balatonba történő elvezetését megakadályozzák. A terv meghiúsulása után a szervezet egyre inkább a természetvédelmi szempontokra koncentrált.
A civil szervezetek saját vizsgálataik alapján tudni vélték, hogy a burgenlandi Jennersdorf mellett működő bőrgyárak engedik a folyóba a szennyezést, követelésükre a magyar vízügyi és környezetvédelmi hatóságok felvették a kapcsolatot osztrák kollégáikkal.
Osztrák és magyar, ha ülésezik
Wolfgang Stalzer, az osztrák küldöttség vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy az ügybe bőripari szakértőket és a gyárak képviselőit is be kell vonni, meg kell vizsgálni, hogy a naftalin-szulfonát kiváltható-e más, környezetbarát anyaggal a termelési folyamatból. A bizottság akkori döntése értelmében az osztrák félnek 2004 év végéig ki kell dolgoznia a Rába szennyezésének megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
Gazdasági érdek?
Érdemi lépés azonban továbbra sem történt az ügyben. Időközben a természetvédők kapcsolatai eredményeként valószínűsíthetővé vált, hogy a szennyezés a távolabbi Stájerországból érkezik, ahol szintén bőrgyárak működnek a folyó mellett. A burgenlandiak ugyanis éppúgy kifogást jelentettek be a Rába habzása miatt.
Felmerült az is, hogy gazdasági érdekek vannak a háttérben, az időközben kirótt környezetvédelmi bírságokat a cégek könnyebben fizetik ki, mint hogy elvégezzék a szennyezés megakadályozásához szükséges beruházásokat. A háttérben állítólag folytak tárgyalások az osztrák hatóságok és az üzemek között, ez utóbbiak a gyárak bezárásával fenyegetőztek, amely tovább súlyosbítaná a térség jelenleg sem túl kedvező munkaerőpiaci helyzetét.
A Lapincs is
Tavaly nyáron aztán felröppent a hír, az osztrák horgászszövetség ügyészségi feljelentést tett egy fürstenfeldi geotermikus erőmű ellen, mivel méréseik szerint az erőmű napi 40 tonna, oldott állapotú sót bocsát a Lapincsba. A horgászok kimutatták a Lapincs élővilágának károsodását, a folyó egyébként Szentgotthárd mellett a Rábába ömlik
Tavaly ősszel aztán megmozdult a magyar belpolitika is. Németh Zsolt, Vas megyei országgyűlési képviselő interpellációt intézett az ügyben Persányi Miklós miniszterhez, aki válaszában hírlapi kacsának minősítette a fürstenfeldi erőművel kapcsolatos híreket.
Tiltott anyagok listája
A konferencián jelen volt Labritz Béla, a szentgotthárdi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke, aki lapunknak elmondta, a szünetben panasszal fordult az ombudsmanhoz. Elpanaszolta, hogy az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság november 2-ára, Jennersdorfba összehívott ülésén a magyar környezetvédelmi tárca nem képviseltette magát.
Labritz Béla hozzátette azt is, hogy Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja arra bíztatta, szervezzenek demonstrációt, az illetékesek különben nem figyelnek fel a problémára.
Közös kormányülés
December 20-án közös ülést tartott a magyar és az osztrák kormány. Az ülésen tárgyaltak a Rába és a Lapincs ügyéről is, lapunk azonban többszöri érdeklődés után sem kapott hivatalos választ az ott elhangzottakról. Így ismét Labritz Bélához fordultunk, akit tájékozattak a történtekről. A szentgotthárdi bizottsági elnök csalódottságának adott hangot, mivel a magyar fél vita nélkül fogadta el az osztrák indítványt, amely a vizsgálatok folytatását tartalmazta. Labritz Béla szerint a minisztérium teljes információhiányban szenved, mivel a naftalin-szulfonát helyett a nátrium-szulfonátot említik, a Lapincs sószennyezésének helyszínéül pedig Jennersdorfot.
Csökkent a halállomány
Miközben a hivatalos szervek folytatják vizsgálódásaikat, Labritz Béla hangsúlyozza, hogy a halállomány a Rába felső szakaszán a korábbi szint 20-30 százalékára csökkent. A horgászok által kifogott halmennyiség pedig a súlyos milliók árán telepített halakból származik, mivel azok képtelenek szaporodni a szennyezett vízben. Az őshonos halak pedig elvándoroltak, illetve a táplálékhiány miatt az ivadékok elpusztultak. Négy éve ugyanis a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet egyik biológusa elmondta, hogy a tápláléklánc megszakadt, így ha nem változik a helyzet, tíz éven belül bekövetkezik a biológiai katasztrófa.
Politikai ügy
A Rába szennyezése természetesen ma már főként politikai ügy. Kovács Endre, a Vas megyei közgyűlés fideszes tagja személyesen vitte el Brüszelbe az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságához a teljes dokumentációt, Olajos Péter, az említett bizottság MDF-es tagja pedig felszólalásra készül az Európai Parlamentben.
A belpolitika is rámozdult az ügyre, a kormánypárti politikusok a tárgyalások folytatásáról beszélnek, az ellenzékiek pedig a demonstrációra buzdítanak.
Demonstráció?
Labritz Béla azonban nem tartja túl szerencsés dolognak a demonstrációt, úgy véli, a választások előtt kéretlenül is a tüntetés élére állnának olyan politikusok, akik szívesen sajátítanák ki pártjuknak a bátor kiállás dicsőségét.
Tény, hogy az ellenzéknek rendkívül jól jönne egy komoly, jelentős forgalomfennakadást jelentő útelzárás, ahol hangoztathatnák a kormány alkalmatlanságát.
Labritz Béla mindenesetre levelet írt Persányi Miklós környezetvédelmi miniszternek, amelyben részletezi az eddig történteket és megfogalmazza a környezetvédők aggályait.
A Rába közben meg csak habzik
fotó: Kránitz Balázs
