Nem élte túl a bizalmi válságot Sebastian Kurz kancellársága.
- Legfontosabb a stabilitás, az ország érdeke most azt kívánja, hogy hátralépjek. Nem könnyű, de megteszem - mondta élő adásban a politikus, aki továbbra is pártvezető marad.
Utódja a Alexander Schallenberg korábbi külügyminiszter, akit politikustársai és a sajtó is optimális választásnak tart a jelenlegi helyzetben: diplomata, soha nem tartozott Sebastian Kurz pártcsapatához, de mindig hűséges volt hozzá külügyminiszteri ideje alatt. Nem ÖVP párttag.
Sebastian Kurz ismételten hangsúlyozta, hogy hamisak az ellene felhozott vádak. Mint mondta, a parlamenti munkához visszatérve megragadja a lehetőséget, hogy megcáfolhassa a vádakat. Azzal indokolta lemondását, hogy elejét kívánja venni hónapokig tartó felfordulásnak és patthelyzetnek. "Országom előrébb való személyemnél" - húzta alá Kurz.
A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik a kancellár közvetlen környezetében. A WKStA azt próbálja kideríteni, hogy manipulálta-e a Kurz vezette ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.
Werner Kogler zöldpárti alkancellár csütörtökön kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét a kialakult helyzetben, ami koalíciós válsághoz vezetett a kormányon lévő Zöld Párt és az ÖVP között. A botrány nyomán az ellenzék kedden bizalmatlansági indítványt készült volna benyújtani a kancellár ellen.
