Az uniós agrárminiszterek elfogadták a tanács álláspontját a 2028-2034-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát (KAP) érintő rendeletről - közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a hét elején.
Kiemelte: a tárgyalások véghajrájában sikerült betenni a szövegbe a Magyarország számára legfontosabb kérdéseket. Több tagállammal közösen sikerült elérniük, hogy az átmeneti nemzeti támogatások a következő időszakban is tovább vihetők legyenek - írta. Hozzátette, az idén több mint 15 milliárd forintot fizetnek ki a termeléstől elválasztott húsmarha, a termeléshez kötött anyatehén vagy éppen a szarvasmarha extenzifikációs támogatásra ezen a jogcímen.
A miniszter beszámolt arról is, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb jelenleg is alkalmazható KAP-intézkedéseket a következő időszakra: 2027 után is a gazdák rendelkezésére áll majd a területalapú alaptámogatás, a termeléshez kötött támogatás, az AÖP (agroökológiai program) vagy az AKG (agrár-környezetgazdálkodási kifizetések).
Összevonhatják az agrár és a kohéziós alapokat
A 2028-ban induló és 2034-ig tartó új pénzügyi ciklusban egyébként megszűnik a KAP és a kohéziós (felzárkóztatási) alapok különállósága, legalábbis a legújabb reformtervek szerint. Az Európai Bizottság egyetlen közös, gigantikus alapba – a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapba (NRPF) – vonja össze az eddig külön futó több száz agrár-, kohéziós és halászati programot.
Miközben ugyanis a kohéziós alapok a szegényebb régiók infrastruktúráját (utak, szélessávú internet, intézmények) fejlesztik, a KAP vidékfejlesztési forrásai a vidéki gazdaság élénkítését, a helyi vállalkozásokat és a mezőgazdasági infrastruktúrát támogatják. A kettő egymást kiegészítve igyekszik megakadályozni a vidéki térségek elnéptelenedését a reformtervek szerint.
