Részvénytársasággá alakul a szombathelyi kórház – a város nem szólhat bele

Lejárt az együttműködési megállapodás
A vita tulajdonképpen tavaly év végén kezdődött, amikor az újonnan felálló megyei közgyűlés nem hosszabbította meg a város és a megye között december végén lejáró együttműködési szerződést. A szerződés értelmében, és az előző évek gyakorlata alapján a szombathelyi önkormányzat a megyei tulajdonú intézmény fejlesztéseit anyagilag támogatta, a kórház működését pedig az ún. Konzultatív Tanács irányította, amelyben a város és a megye vezetői, szakpolitikusai vettek részt. A szerződés hatálya és a tanács megbízatás lejárt, a megye nem reagált a városi közgyűlés szándékára, a mindkét fél által szorgalmazott egyeztetések sem jártak eredménnyel.

Meglepő döntés
Miközben az egész ország a kórházaknak szánt ágyszámok elosztásától visszhangzott, és a politikusok latba vetették lobbierejüket, a megyei közgyűlés egy rendkívüli ülésén megdöbbentő döntést hozott. Mint később kiderült, a kórház székhelyének Szentgotthárdra helyezésével az volt a cél, hogy ne Szombathely legyen az illetékes települési önkormányzat. A gazdasági társasággá alakulás már akkor felmerült, mint az egy jegyzőkönyvből kiderült.
A politikusok már akkor sem hazudtolták meg magukat, a megyei közgyűlés korábbi elnöke pedig egyenesen maffiamódszernek nevezte utódai lépéseit.

A megyei közgyűlés következő ülésén elhangzott, hogy a megye a lépéssel a várostól akarta megóvni a kórházat, Kovács Ferenc elnök elmondta, hogy információik szerint a város át akarta venni az intézmény működtetését. Ipkovich György polgármester akkor cáfolta a szándékot, kijelentette, ők a fele-fele arányú működtetést látják elfogadhatónak.
A megyegyűlés szocialista frakciója közben a Közigazgatási Hivatalhoz fordult a kórház átszervezése miatt, mivel úgy vélték, a megyei vezetés megsértette saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, és nem teljesített néhány törvényi előírást sem.

Ki is akarta megszerezni a kórházat?
Aztán a városi közgyűlés megtette azt, amivel a megye vádolta őket, kezdeményezték a kórház átvételét, az önkormányzati törvény egy bekezdésére hivatkozva. Ekkor vált világossá, hogy miért helyezték át a székhelyt Szentgotthárdra, Marton Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke kijelentette, Szombathely nem illetékes a kórház ügyében. Közben megérkezett a Közigazgatási Hivatal döntése, amelyben elmarasztalta a megyei közgyűlést, a megye vezetése szerint azonban érvényes a határozat. Pajor András frakcióvezető szerint véget ért a politikai vita, és a szakmai kérdésekre kell a hangsúlyt helyezni, a szocialisták viszont nyilatkozatban fejezték ki tiltakozásukat.

Aztán folytatódott a nyilatkozatháború, az MSZP privatizáció előkészítésével vádolta meg a megyét, a Fidesz pedig kijelentette, szándékaik között nem szerepel a kórház magánosítása.
Némi szünet után az első igazán pozitív hír érkezett, átadták az új sürgősségi tömböt. És itt tartottunk a történetben, amikor elérkezett a megyei közgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülése.

Mitől lesz előnyösebb a betegellátás?
A napirenden szemérmesen „költségvetési szerv megszüntetése és gazdasági társaság alapítása” szerepelt, az előterjesztés még az utolsó pillanatban is módosított változatát az ülés elején osztották ki, hogy azonnal el is kezdődjön a vita.
Nagy Antal, az MSZP-frakció helyettes vezetője kijelentette, nem az elvi elgondolással van problémájuk, hanem annak részleteivel. Az anyag nem tartalmazza például azt, hogy mitől lesz előnyösebb a betegellátás, milyen kompetenciák kerülnek ki a közgyűlés kezéből, miért határozatlan időre szól a vezérigazgató kinevezése? Nagy Antal szerint információik vannak arról, hogy a kórház átszervezése következtében megüresedő ingatlanokat értékesíteni akarják, viszont ez sem szerepel az előterjesztésben. Javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés foglalja határozatba, hogy nem tervez privatizációt.
Gaál Angelika a városvezetéssel való egyeztetést hiányolta, és kifogásolta, hogy a városi önkormányzat semmiféle szerepet sem kap a kórház működtetésében.

„Felelősségteljes intézkedés”
Pajor András, a Fidesz-frakció vezetője a sok hozzászólási szándékot látva örömét fejezte ki, hogy „a berendezés nem csapja ki a biztosítékot”. Emlékeztetett arra, hogy 1998-ban csődközeli helyzetben volt a kórház, „évente több milliós fejlesztéssel” sikerült konszolidálni. A gazdasági társasággá alakítást a kormány intézkedéseivel indokolta, amelyek miatt „az önkormányzatoknak előre kell menekülniük”. Az ingatlanokból származó bevételeket pedig „csak egészségügyi célra lehet fordítani”.
„Felelősségteljes intézkedés” – mondta Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve, a megye teljes lakosságát szolgálja a lépés, „mindenféle számítgatás a sanda szándék sugallata”.

„Vannak céljaink”
Marton Ferenc alelnök indulatos hozzászólásában kijelentette, „a rombolást nem mi kezdtük” és „nem teszünk különbséget a betegek között”. Aztán: „Meg kell nézni, mi történik! Az OEP privatizáció miatt szegény-gazdag ellentét lesz.” A vizitdíj miatt pedig „20 százalékkal csökkent a betegszám”, erre „a miniszter kijelentette, hogy akkor csökken a kvóta”.
Az alelnök szerint „azóta van a különbség a betegek között, amióta Szombathely ácsingózik a kórházra”, a megyének „vannak céljai a struktúra átalakításra és a költségek csökkentésére”. Hozzátette, javasolni fogják, hogy a vezérigazgatót négy évre nevezzék ki.

Czeglédy Csaba, Szombathely alpolgármestere kijelentette, „a mai naptól a megyei vezetés nem folytathatja a süketek párbeszédét”. A város számára elfogadhatatlan, hogy a zrt.-ben nem szerepel Szombathely, sem az, hogy Szentgotthárd a székhely. „Ezt a játékot nem lehet tovább folytatni”, és „csak köszönet illetheti azokat, akik munkájának eredménye a gazdaságos működés”.

„Fájdalmas folyamaton megy át az ország”
A Fidesz szándékaira példaként hozta fel a körmendi kórházat, amelynek működtetését privatizálták, így „fennáll a veszély és a gyanú”, hogy ezt akarják tenni a megyei kórházzal. Legalábbis addig, amíg „nem hoznak azt kizáró határozatot, ahogyan azt a város már megtette”.
„Fájdalmas folyamaton megy át az ország”, ilyenre „a rendszerváltás óta senki sem vállalkozott”. „A mai egészségügy a szocializmus utolsó bástyája”, ezt kell átalakítani. A kórházért pedig sokat tett a város, akár a súlyponti szerep, az ágyszámok megszerzésében, vagy a plusz finanszírozásban.

„A rossz szervezésnek köszönhetően a járóbeteg ellátás 20 százalékát nem használják ki”, ami 700 millió forintot jelent. „Ki kell küszöbölni a működési anomáliákat.” – jelentette ki. Majd azt, hogy a város szeretné, ha a jövőben is közös fenntartású lenne a kórház, hiszen ki kell dolgozni azt a koncepciót, amellyel a kormány által a súlyponti kórházaknak szánt 80 milliárd forintból minél többet meg lehet szerezni. Hangsúlyozta, „ha őszig nem tudjuk megnyugtatóan rendezni a kórház sorsát, nem tudjuk megnyugtatóan képviselni az érdekeket”.

A véleménynyilvánítás szabadsága
Szűcs Gábornál, az MSZP frakcióvezetőjénél láthatóan Pajor András korábbi felszólalása verte ki a biztosítékot. Mint mondta, szeretnék a véleménynyilvánítás szabadságát fenntartani, „ne a Fidesz frakcióvezetője mondja el a mi véleményünket”. És „ne akarjon minket kioktatni Marton Ferenc, viselje el, hogy mi is a megye érdekeit képviseljük”.

Aztán higgadtabban folytatva kifejezte, hiányolják az üzleti tervet, a költségszerkezetek összehasonlítását, a felelősségi rend, a kötelezettségek meghatározását. Hozzátette, a megyejogú város kötelezettsége, hogy lakosai számára biztosítsa az egészségügyi ellátást, ezért is támogatták a kórház fejlesztéseit. „Nem egymás presztízséről, a betegekről van szó.” – hangsúlyozta.

Mi mennyi?
A közgyűlés elnökének kérésére Kun László főjegyző sorolt adatokat. Elmondta, az átalakításról 215 település véleményét kérték ki, 75 válasz érkezett vissza. Ebből 28 támogatja, 25 tudomásul veszi a döntést, 6 (köztük Kőszeg) nem nyilvánított véleményt, 3 (köztük Szentgotthárd és Körmend) további előkészítést kért, Szombathely viszont elutasította.
A főjegyző szerint üzleti tervet nem lehet készíteni, mivel „nem tiszta a kórház költségvetése”, a gazdasági társaság pedig rugalmasabban működtethető, mint az intézmény. Kifejtette, hogy Szombathelynek nem kötelessége kórház fenntartása, a települési önkormányzatok számára az alapellátás finanszírozását írja elő a törvény.
Az elmúlt 15 évben gépek és műszerek beszerzésére Szombathely 430 millió, a megye pedig 1 milliárd forintot fordított.

„Történelmi léptékű dolog”
A hosszúra nyúlt szavazási procedúra elején a közgyűlés elutasította Nagy Antal javaslatát, azaz, nem hozott határozatot a privatizáció kizárásáról.
Az MSZP-frakció ellenszavazatai mellett fogadták el a kórház, mint intézmény megszüntetését, a Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Alapító okiratát, és a vagyonkezelési szerződést.
Négy évre – jelenlegi illetményének változatlanul hagyása mellett – kinevezték vezérigazgatóvá Lakner Lászlót, három tagú igazgatóságot (Dr. Nagy Lajos, Németh Árpád, Horváth Melinda), és kilenc tagú felügyelőbizottságot választottak. A kórház központja Szentgotthárdon marad.
Kovács Ferenc elnök a szavazás után kijelentette, „történelmi léptékű dolgot” hajtottak végre, hiszen Magyarországon először Vas megyében alakul nonprofit társaság kórház működtetésére. „A közgyűlés elkötelezett, hogy fejleszti és bővíti a kórházat.”
A történetnek egyelőre vége.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!