Vigyázat, szélsőségesen liberális film a látóhatáron. Bazdmegelés, kurvanyázás, vér és gyilok, és még egy kis mániákus sebességhajhászás is képbe kerül itten. De nem akárhogyan: Quentin Tarantino, az ilyen-olyan hatások hervadhatatlan mintavételezője most egyenesen a korabéli úgynevezett slasher movie-hoz nyúlt vissza, amiben adott egy pszichopata figura, az ő begyulladt természetesen együgyű és nőnemű prédái, meg egy mészárlásra hivatott tárgy, és beindul szépen egyfajta kaszabolás, hogy egyeseknek semmiképpen se legyen jó napjuk.
Negatív hősünk ez alkalommal Kurt Russel képében nem más, mint egy sebhellyel ellátott mániákus kaszkadőr, aki csinosforma lányokat cserkész be, hogy aztán láncfűrész vagy konyhakés helyett egyedülálló eszközzel, egy kasznituninggal halálbiztossá merevített Dodge Charger gépjárművel gyilkolja le őket mintegy cserbenhagyásosan.
Ennél többet elárulni köcsögség volna, a filmet megnézni kell. Viszont feltétlen szükségeltetik hozzá néminemű háttértudás. Például az, hogy a Death Proof (na jó, mondjuk magyarul is: Halálbiztos) csak az itthoni mozikban tűnik különálló filmnek: valójában a Planet Terror-ral kéne vetíteni, ami kedvenc perverz arcberendezésű rendezőnk kebelbarátjának, Robert Rodrigueznek a munkája.
És nem csak azért kéne együtt vetíteni, mert ez a kettő így egyben Grindhouse néven fut, hanem mert ők ketten a double feature-nek nevezett, a mai modern időkre már kimúlt mozgóképes találmány előtt kívántak tisztelegni, aminek lényege az volt: egy film áráért kettőt kapott a kedves delikvens, igaz, az a kettő többnyire nem a művészi értékéről, annál inkább a röhejesen mesterkélt jelenetekről és amolyan bulváros hatásvadászásáról volt híres. Ez eddig megvan?
Grindhouse: a B kategóriás filmek mekkája
De hogy érthetőbb legyen, elmondom, miként nézett ki a Grindhouse leforgatásának ötlete. Nos, a filmhistória selejtességükben is mókás termékein régóta kattogó Tarantino zárt körben olyan vetítéseket szervezett becses házába, amik kimondottan a B kategóriás mozikra összpontosítottak. Egy ilyen kis összejövetel alkalmával fedezte fel Robert Rodriguez, hogy ő is rendelkezik ugyanazzal az 1957-es double feature poszterrel (Dragstrip Girl és Rock All Night), mint Tarantino, ezért felvetette a kollegának: mindig is akartam csinálni egy double feature-t. Miért nem csináljuk meg közösen? Mire Tarantino: és Grindhouse-nak kell majd neveznünk.
A rendező urak kimondottan egy ilyen duplalövetű filmpárosítást kívántak elkövetni, hogy a mai kor gyermeke is megtudja, mégis mi fán termett egykoron a béna ponyvamozi. Sőt, odáig mentek el, hogy olyan kamu trailereket gyártottak le további rendezőket bevonva a munkába a két film közé, amiket anno látni lehetett egy-egy vetítés között: ilyen például a Vérfarkas nők az SS-ben, amiben Nicolas Cage is főszerepel (és nem győzzük hangsúlyozni: ezek a bemutatók nem létező filmekhez készültek).
|
A Grindhouse egyik kamu trailere a hazai mozikban sajnos nem láthatjuk |
Egyes jeleneteket szándékosan hibás szalagra rögzítettek
A rendező urak egyébként annyira ragaszkodni akartak az általuk ezen alkalomra piedesztálra emelt, a maguk korában moziról-mozira járó szalagok formájában elnyűvődő ponyvafilmekhez, hogy az egykori hatás realisztikus felidézéséhez a filmtekercsben is szántszándékkal kárt tettek: a Death Proofban néha a színek felejtenek el beköszönni, máskor recsegő képhibák mentén csúszunk bele a következő jelenetbe, s az az érzésünk támad, mintha ténylegesen visszautaztunk volna harminc évet az időben.
Amióta 1992-ben elkezdtem filmezni, nem emlékszem igazán jó üldözéses jelenetre. Számomra a legutolsó, valóban rémisztő ilyen képsor a Terminátor 2-ből való. Azon kívül akárhányszor próbálkozott valaki ilyesmivel, tizenkét kamerával nyomultak rá a lehető legtöbb szögre a vad vágások miatt, de a végeredményt soha nem éreztem a gyomromban. Amit láttam, az nem több puszta akciónál nyilatkozta le Tarantino, s amit hiányolt, azt most szépen megcsinálta ráadásul úgy, hogy most először ő maga volt az operatőr. Megcsinálta. Temperamentumos dialógusokkal, találó karakterekkel, és utalásokkal saját maga (Kill Bill) és mások korábbi filmjeire (Vanishing Point, Black Christmas). Ahogy azt megszoktuk.
Ami érdekes: a két film amerikai bemutatója alig hozott 11,5 millió dollárt (ez mozinkénti négy dolláros átlagot jelent) a saccolt 20-30 millió helyett. Hiába a kedvező kritikák és médiavisszhang, az emberek nehezen mozdultak. A fenti adatok egyik hivatásos elemzője szerint ennek oka a komédiával vegyített horror tipikus dilemmája, amit úgy lehetne összefoglalni: túl vicces, hogy rémisztő legyen, és túl rémisztő ahhoz, hogy vicces legyen.
De ezt már mindenki döntse el maga.
Grindhouse (Planet Terror & Death Proof) trailer:
Hivatalos szájt:
http://www.grindhousemovie.net/
Grindhouse a moziadatbázisban:
http://www.imdb.com/title/tt0462322/
A filmet július 25-ig 16.30, 18.30 és 20.30 órakor játssza a Savaria Mozi.
