Öt óra múlt, péntek délután, bor és sós perec az asztalon. A szombathelyi
kiállítás-megnyitókhoz képest szokatlanul népes forgatag kering fel s alá. A
falakon nem mindennapi kuriózum, a nemrégiben elhunyt osztrák festő és építész,
talán a legismertebb osztrák képzőművész, Friedensreich Hundertwasser munkái. Ő a
Nyugat képviselője.
Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy
új valóság kezdete. ez a Hundertwasser- idézet akár a szombathelyi
kiállítás mottója is lehetne. Most ketten álmodnak: Hundertwasser Nyugata
mellett az 1929-es születésű Shoichi Hasegawa színes nyomatai, grafikái, finom
tónusú akvarelljei és rézkarcai a Keletet képviselik.
Kelet és Nyugat együtt
A tenger eltűnik a csillogó panelek és üvegpaloták rengetegében, felettük és
közöttük úsznak a léghajószerű bálnák. Természet helyett mindenütt műanyagos
csillogás, épített és beépített környezet. A festményen elúszó bálnák
felkiáltójelek. Mentsétek meg a bálnákat üzen a címmel a túlvilágról
az osztrák művész.
A szomszédos falon selyempapír-szerű textúrák, némelyik képen, mintha egy batikolt
papírlap mintáiban keresnénk mélyebb rezdüléseket. Sajátos rézkarcok: az egyik
színeiben komor, Hasegawa Nyugtalan lelke, a másik melegebb vöröses árnyalatú, a
Remény. Hasegawa ecsetvonásaiban semmilyen formát nem látni, mégis üzen ritmusával,
színével és lüktetésével.
Hundertwasser álmai élénkebbek, harsányabbak és színesebbek. Célja a szem mobilizálása, a bennünk lévő képzetek, kreatív erők megmozgatása, és a belső nyugalom elérése. Hasegawa finomabb, szimbolikusabb és rejtettebb világ. Az Űrben című képén mintha a Dél-Peruban található Nazca- fennsík különleges ábrái és vonalai köszönnének vissza.
A művészettörténész szemüvegén át
Míg a vásznak előtt időzünk, Papp Katalin művészettörténész
kiállítás-megnyitójára fülelünk. Nagy alapossággal avat be bennünket Hasegawa
nyugatias művészetébe, és Hundertwasser keleti vonásaiba. Megtudjuk: a nyugati
szellem alapvetően elemző, a keleti szintetizáló. Míg a nyugati művészt általában
a szubjektív benyomások megragadása, az én kifejezése mozgatja, a keleti kerüli az
én-ességet. Ők a természet pillanatszerűségét kutatják. A japán művész célja:
a nyugalomra törekvés, azonban ellentétben az európai emberrel, ez nem egyenlő a
kellemesség érzésével. A nyugalomhoz egy belső önkontroll is szükséges
Hundertwasser (1928-2002) valóban nagy érdeklődést tanúsított a távol-keleti kultúrák iránt. Kezdetben nagy hatást tett rá az osztrák szecesszió. A Nyugat- Európai akció és program-festészet azonban hidegen hagyta, semmi köze a tárgyi valósághoz. Nála, mint a keleti művészetben általában, nem a formák, hanem a színek, a mozgást jelentő vonalak számítanak. Egy műalkotás akkor jó vallotta Hundertwasser , ha kiállja az összehasonlítás próbáját egy fával, egy élőlénnyel.
Nincs fény árnyék nélkül
Csak úgy
Hundertwasser szerint, ha valaki megváltoztatja a lakhelyét, változtassa meg a nevét
is. Egy emberben több ember is lakozik, amelynek különböző nevei lehetnek.
Friedensreich Hundertwasser Friedrich Stowasser néven látta meg a napvilágot.
Mint a 99 fej című képen: egy fej egyszerre több személy, akár egy hétfejű
sárkány. A festményen, ha összeszámoljuk, csak 28 emberi arc látható, egy fejen
azonban több szempár figyel.
Technikai információk
A gyűjtemény tulajdonosának kérésére mondta el Gálig Zoltán, a Képtár
igazgatója a két művész egymással párbeszédben, egymást kiegészítve, nem
külön-külön, hanem együtt szerepel. A kiállítás mindkét művész különböző
periódusából tartalmaz műveket, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az egyes
műalkotások feltűnő kapcsolódására. Az alkotók a kiállításon közel 130 művel
szerepelnek, amelyet a bambergi (Németország) Böttingerhaus Művészeti Galéria
bocsátott a Képtár rendelkezésére (az anyag korábban Debrecenben is látható volt).
Hundertwasser és Hasegawa kiállítása a Szombathelyi Képtárban szeptember 2-ig tekinthető meg.
