Pénz, csillogás, nők… és autók

A frankfurti autókiállításon a pavilonok dizájnosak, a hostessek szétszórtak, a környezetvédelem meg jobbról előzött. A cikk nem csupán az autókról szól!

Az étel itt hagyományőrzően eu-konform, – vagy fordítva – mindenesetre nagy a véletlen áthallás a konyhájukra. De hát minden rendszerben voltak, egyenlőbbek, nyugtatom magam, és szippantok egyet a vízgőzzel teli levegőből a kiállítás bejáratánál. Merthogy, amolyan bele a közepébe – bocsánat jövőbemutató - módon a szervezők üzemanyagcellás buszokat és autókat üzemeltetnek a vásár területén, amivel a katalógus és ajándéktárgy gyűjtögetésben megfáradt akkreditált újságíró kényelmesen juthat el egy újabb csillogó helyre.

Sokat gondolkodtam, egy autó-kiállítás mennyire ad valóságos képet egy-egy modellről, hiszen tesztvezetésre rendkívül korlátozott a lehetőség, sőt ha egyszerű látogatóként érkezik az ember, akkor még bele se ülhet a csodákba. A válasz persze egyszerű: a külcsín a fontos, ami mostanában megszorongatja a belbecs meg a tartósság értékét. Márka-függetlenül. Teljesen felesleges neked húsz évig ugyanazt az autót szeretni, nézz rá a szomszéd új verdájára, és érezd cikinek a sajátod vonalait.

Ha ez így van, akkor meg minek olyan kocsit gyártani, aminek a futóműve vagy a motorja kibír végtelen kilométereket, aztán kap egy dugózást és rajtolhat újra, mert a műszerfal meg még mindig nem zörög, nem kell vele foglalkozni. Mindez összeesküvés-elmélet, mégis talán ezért hatnak karcosnak azok a reklámok, ahol valami oldszkúl alapon indítanak el egy modellt, bizonygatva a típus kékvérűségét.

Pedig az autóvásárlók szeretnének új legendákat. Látszik ez a Fiat 500-as sikerén, amit nagyon sikerült eltalálni, kisautóban szerintem verhetetlen forma, meghozta a kedvem egy római úthoz. De példálózhatnék a más célú felhasználásra gyártott Aston Martin standjával is, ahol a legtöbbet kellett várni a szokásos öt perces beülős gombtekergetésre, ofkorz gyújtás nélkül. Apropó a gombtekergetés, mint sport egyenes ági leszármazottja a léggitározásnak: ha nem brümmögtethetjük a motorokat, meg dülöngélhetünk a kanyarokban hosszúcombú szőke… azaz életünk párjával, akkor majd tekergetünk és összehasonlítjuk melyik belső tér mennyit ér. Az eredmény: közepes alá.

A jóhoz könnyű hozzászokni
Bizony, a Ferrarinál is vannak sorják, erre csücsöríthet Jean Todt, a Porsche Boxster műszerfala is mintha számítógépes játék hardveres addonja lenne. A trükk: rakjunk bele szépen varrott bőrbelsőt, nagy felület, majd mindenki arra figyel. It’s a kind of magic. Természetesen az ökölszabály, miszerint a jóhoz könnyű hozzászokni, itt is érvényesül, így egy fontos tanács máris adható a kiállítás-turistáknak.

Először az alapmárkákat tessék megmustrálni, aztán a prémium kategóriát, mert fordítva könnyen szavazóversenybe fulladhat az értékelés, hiszen árcédula sehol nincs kitéve, minden autó megtekintése ugyanannyiba kerül.

Ami miatt az olasz márkáknak azonban nem kell szégyenkezniük, az nem csak a menetteljesítmény, hanem a hostesscsajok minősége. Igaz itt is a külcsín dominál, az viszont sem EU, sem családkonformnak nem nevezhető, az itt is számottevően nagy, szabadon hagyott bőrfelület miatt. A többi ország márkáinak képviseletében sokkal visszafogottabb, más marketingelvek szerint működő leányok szerepeltek. Csak az olaszoknál burjánzott el, alfásan mondva a Cuore Erotico.

A PSA konszernnél megnéztük az új Citroen C5 kabrió-tanulmányt, meg a Peugeot 308-at, utóbbinál talán tovább növelték a gyalogosvédelmet, mert még bumfordibb lett az orra, a belső viszont igényes anyagokból készült, csak remélhetjük, hogy nem direkt a kiállításra turbózták fel.

Ennél a standnál átlagpolgár lettem kételkedő anarchistából
Itt is tombolt a környezetvédelem persze, mint a lexus standján, ahol csak hibrid cuccos volt kiállítva, vagy a Mercedesnél, ahol – legalábbis plakátokon – 2010-ig láthattunk roadmap-et, hogy mivel is bütyköl a mamutcég Európában és a tengerentúlon. Az Audinál volt RS6 Avant az ólomlábú családapáknak, a Bentley-nél meg logozott cukorka, csoki, és egyéb kiegészítők a hezitáló-leendő tulajdonosoknak. Ennél a standnál azért mégis átlagpolgár lettem kételkedő anarchistából, elhittem, hogy nem avulással akarnak új autóvásárlásra kényszeríteni a jövőben.

A gyári márkák után a tuning szekciót látogattunk, ahol bebizonyították, hogy a prémium lehet még sokkal jobb is. Itt minden alapból limited edition, még a segítőkészség is, a cégeknek nem kell a hírverés, tessék azonnal vásárolni, a minőség és a teljesítmény garantált. Aláírom.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Életmód