Út az erdőn át
Délután két órakor autózunk át Szentgotthárd belvárosán, itt már látszik, hogy nagy eseményre készül a kisváros, a termálfürdő előtt színpadot építenek, az útkereszteződéseket rendőrök vigyázzák. Elhúzunk Felsőszölnök irányába, a szlovének lakta falu elején rendőrök állítanak meg. Mutatják, hogy forduljunk meg és parkoljunk le az út szélén. Az autó motorházának tetején a Nyugat Rádió felirat rikít, az egyik zsaru megkérdezi, hogy lehet-e itt fogni a rádió adását. Itt nem válaszoljuk, majd az iránt tudakozódik, melyik rádió jön itt be. Unatkoztok? kérdezünk vissza, mire bólogatnak.
Bezzeg a telefonzsinórafülben fickók elemükben vannak, átnézik a táskát, próbafelvételt kérnek a fotóstól. Aztán csak várunk, közben élvezzük a falusi élet illatkavalkádját.
Itten most alapkőletételre készülünk, a Felsőszölnök és Kétvölgy közti út építésének elején vagyunk. Lényeg, hogy a két, szlovének lakta falu légvonalban alig három kilométerre van egymástól, jelenleg viszont csak Szentgotthárdon át, közel 40 kilométeres kerülővel tudják egymást megközelíteni. Egy táblán térkép, az új út 5,8 kilométeres lesz, és Kétvölgy központját érintve áthalad a magyar-szlovén határon.
Villogó rendőrautók felvezetésével érkeznek az állami Audik, Mercedesek. Néhány beszéd következik, amelyek lényege, hogy az utak kapcsolatokat jelentenek, és közelebb hozzák egymáshoz a népeket. Az egyetlen konkrétumot Gyurcsány Ferenc mondja ki, 350 millióba kerül az erdőn áthaladó út, azt már a szlovén főkonzul egyik munkatársa teszi hozzá kérdésünkre, hogy a költséget a magyar állam fedezi. A miniszterelnök a fotósok, operatőrök kedvéért ki tudja, hányadszor aznap, kezet fog kollégájával, Janez Jansával, majd együttes erővel elhelyezik az út alapkövét.
Amíg várunk a konvoj indulására, megtudjuk, a közös kormányülés délelőtti, ljubljanai részében már hét megállapodást aláírtak, ezek között van, hogy 2010-ig összekapcsolják a két ország elektromos hálózatát, mégpedig egy 400 kilovoltos vezetékkel. Azt is, hogy megállapodtak a két ország vasúti összeköttetésének javításáról, valamint, hogy 200 millió eurós beruházás indul Ljubljana városközpontjában, amelyenek Demján Sándor egyik cége lesz a kivitelezője.
Magától múlik ki a demonstráció
A konvojt néhány kilométer után utolérjük, majd helyismeretünknek köszönhetően Szentgotthárdon meg is előzzük, így alig két percet kell gyalogolnunk a kormányülés helyszínéig, a Szlovén Kulturális és Információs Központig. A terület kordonokkal van bekerítve, távolabbról halljuk az Elkúrtad, elkúrtad kiabálást, de nem akarjuk húzni az időt, még nincs rendben az akkreditációnk.
Később egy kolléga elmeséli, hogy a Jobbik szervezett tiltakozást, de alig tizenöten voltak, többségük Budapestről érkezett. A kiabálók nem érik el a zsaruk ingerszintjét, a spontán demonstráció magától múlik ki. A sajtó számára fenntartott beléptetőkapuknál szembesülünk azzal, hogy akkreditációs kérelmünk nem érkezett meg, a biztonságiak udvariasan, de határozottan kérnek meg, hogy várjunk. Egy gyors telefon, érkezik a kormányszóvivői iroda munkatársa, némi tanakodás, aztán megkapjuk a hőn áhított akkredkártyákat.
Újabb megállapodások
A sajtósátorban szendvicsek, üditők fogadnak, és rengeteg újságíró. Alig van csúszás, érkezik a magyar és a szlovén kormány, akik a két fal mellett ülnek le, szemben, egymás mellett áll a két miniszterelnök. Először ismét megállapodásokat írnak alá, a környezetvédelem, kisebbségek, oktatás, kultúra, egészségügy területéről, sok konkrétumot nem tudunk meg, a két kormányfő viszont szerető atyaként figyeli az aláírókat.
Aztán maga a tájékoztató, Gyurcsány kezd, bejelenti, hogy az Európai Unió Interreg programjának segítségével megépül a Kebele árvíztározója, 600 milliós költséggel. A Mura-Dráva vízgazdálkodási tervét közösen készítik el, bevonva Ausztriát és Horvátországot, és együttműködnek az egyetemi oktatásban is. Az egészségügyben pedig, mivel mindkét országban hasonló reform van, az e-egészségügy terén, azaz az elektronikus biztosítási kártya bevezetésében dolgoznak együtt.
A magyar miniszterelnök kiemeli még a kisebbségekkel folytatott megbeszéléseket, ahol a nemzetiségek sajtójának fejlesztéséről, a kéttannyelvű iskolák működtetéséről esett szó.
A szlovén kormányfő a beruházásokat említi, azt, hogy ösztönözni fogják a kis- és középvállalkozásokat, a tudományos együttműködést, és fokozottabban figyelnek a kisebbségek érdekeinek védelmére.
Egyetlen kérdésre van mód Gyurcsány Ferenchez, a tévés kolléga az iránt érdeklődik, mi az álláspontja a magyar kormánynak az ausztriai Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető ügyében. A miniszterelnök kijelenti, a kormány érti, támogatja és képviseli a szentgotthárdiak tiltakozását. Hozzáteszi, erről már értesítették az osztrák kormányt, ő személyesen tette ezt meg a szövetségi kancellárnál. Hozzáteszi, hazánk az év folyamán bejelentette igényét arra is, hogy részt vegyen a környezeti hatástanulmány elkészítésében, az espoo-i egyezmény értelmében érdekeltté nyilvánította magát az ügyben.
Megjegyzi, hogy a tájékoztató után a város polgármesterével, a környezetvédelmi, és a külügyminiszterrel közösen beszélik át az ügyet. Azért elismeri, hogy hosszú és nehéz küzdelemnek nézünk elébe.
Vége a sajtótájékoztatónak, az újságírók még körülveszik a távozó minisztereket, mi inkább az autóhoz sietünk, hiszen a termálfürdő előtt két órája tart a hulladékégető elleni demonstráció, amelynek fő szervezője a Pro Natura St. Gotthárd szervezete volt. A kordonnál egy zsaru, a sajtókártyát látva megkérdezi: A CNN-től vagytok? Persze, közben mosolyog, mi is, erre azt mondja: Kár, mert üzentem volna a gyereknek. Ebben maradunk.
Demonstrációk Burgenlandban
Előzetes aggodalmunk feleslegesnek bizonyult, a parkolóban talán 300-350 ember hallgatja a Kormorán zenéjét. A zászlók is az égetőmű elleni tiltakozást fejezik ki, a standokon környezetvédő prospektusok, szóróanyagok. A korábbiaknál visszafogottabb a Kormorán is, igaz, műsoruk végén elénekeltetik a Himnuszt. Egy Pronas-os aktivistával beszélgetünk, a koncert előtt többen is felszólaltak, a Levegő Munkacsoporttól, az Élőlánc Magyarországért Mozgalomtól, a beszédek politikamentesek és égetőellenesek voltak.
Aztán érkezik Viniczay Tibor polgármester, hogy beszámoljon a kormányfő által említett megbeszélésről. Elmondja, hogy a miniszterelnök azt üzeni a demonstrálóknak, a kormány egyértelműen kiáll Szentgotthárd mellett, és kezdeményezni fogják az osztrák kancellárnál, hogy ne itt építsék meg a hulladékégetőt. A polgármester hozzáteszi, úgy vette észre, sem a magyar, sem az osztrák kormány eddig nem értette meg a tiltakozás fontosságát, a hozzáállásuk viszont most változott. A közönség tapssal fogadja a bejelentést, főként, amikor Viniczay hozzáteszi, a közeljövőben minden burgenlandi településen demonstrálni fognak a hulladékégető ellen.
