Érezni a rádiós profizmust: gördülékenyen halad a beszélgetés, mintha előre kigondolták volna, kinek mennyi megszólalási ideje lesz. Pedig hangsúlyozzák, hogy amatőrök: Trifusz Ádám a hétköznapokban a Mesebolt Bábszínház kulturális szervezője, Vágvölgyi András pedig a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában mozgókép-pedagógus. Ami kettejüket a Nyugat Rádió moziműsorának vezetésén túl összeköti: az Örökmozgó Művészmozis múlt, ahol többekkel együtt több mint öt éve szerkesztik közösen a sorozatokat.
Szerda este nyolctól egy órán át övék a Nyugat Rádiós mikrofon
A páros tavaly augusztus óta vezeti a Képmutatást, a heti egy órás élő műsort. A kezdetekről András: A rádió vezetése szinte a megalakulás pillanatában gondolt rám, már 2005-ben felkértek a műsorvezetésre, ám egy évig úgy voltam vele, nem feltétlenül szeretném ezt a tanítás mellett pluszban vállalni. Aztán úgy döntöttem, ha egyedül nem is, talán egy partnerrel érdemes lenne belevágni.
Ádám veszi át a szót: Ekkor jöttem én a képbe. András felhívott, én pedig örültem a felkérésnek, és azóta sem bántam meg. A műsorkezdés idejének már külön történelme van, mesélik 2006 augusztusától szerdánként este hétkor jelentkeztek be. Ez a nap azért szerencsés magyarázzák , mert országszerte csütörtökönként cserélik le a mozik a műsorukat, így szerdán érdemes beszélni a másnaptól vetített premierfilmekről. Később egy ideig hétfőnként ment a műsor. Bár ez a mozipremierek szempontjából nem volt túl jó, de ekkor pedig egyszerre tudtak a még futó filmekről és a soron következő újakról is beszélni: Ez könnyebbé és nehezebbé is tette a dolgunkat, mert nagyon sok lett az aktuális információ.
Nyáron aztán megint visszakerültek szerdára, most nyolc órára. Kezdetben kicsit féltünk ettől a nyolc órás kezdéstől, de van egy sajátos hangulata, nap vége, üresek a stúdiók, családias a hangulat teszi hozzá András.
Feladatuknak alapvetően a filmes értékközvetítést tarják
A mozis műsoruk folytatta András eredetileg közszolgálatinak minősült, ám az ORTT számukra érthetetlen módon nemrég kereskedelminek minősítette. Nehezményezték, hogy a műsorban az épp futó moziműsorokról is szót ejtenek, és ezt bújtatott kereskedelmi tevékenységnek minősítették. Fura, teszik hozzá hiszen a műsor vezetését mindketten ismeretterjesztésnek fogják fel, és feladatuknak alapvetően a filmes értékközvetítést tarják.
Ráadásul utal rá András a világban a mozi-kultúra olyan válságban van, hogy ezt a szórakozási formát, közösségteremtő kulturális élményt önmagában is támogatni kéne, és közszolgálatilag is reklámra szorul. Ha már értékközvetítésről beszélünk, ilyen szempontból nem szerencsés különbséget tenni a Savaria Plaza , a Savaria Mozi és Örökmozgó Művészmozi műsorai között, így a Vászon rovatban mind a hárommal külön blokkban foglalkoznak.
Vannak fanatikus Képmutatás-rajongók
A műsor struktúrája kapcsán Ádám még megjegyzi: mindig állandó felvezetőkkel dolgoznak. Van egy mozis, egy tévés, és egy dvd-ajánlójuk: erre a három blokkra hegyezik ki a műsort: Korábban úgy terveztük, hogy marad elég sok időnk külön a klasszikus filmes ismeretterjesztésre, az irányzatokra, a nagy alkotók és a különféle műfajok bemutatására, de ez külön-külön nem férne bele a mostani műsoridőbe. Többször jelentkezett már a Titokszoba rovatuk is, ahová többnyire szombathelyi amatőr és független filmeseket és helyi filmfesztiválok szervezőit hívták be.
Valamennyi eddigi műsorhoz kapcsolódott egy-egy mozi világához kötődő kérdés is, amellyel az első helyes megfejtő egy dvd-t vagy mozijegyeket nyerhet. Az állandó megfejtőket figyelve kiugrik, teszi hozzá Ádám hogy van már törzsközönségünk, vannak fanatikus képmutatás-rajongók. De mindig jönnek újabb megfejtők is. András a tanítványai és ismerősei köréből rendszeresen kap olyan visszajelzéseket, hogy a hétvégi ismétléseket is sokan hallgatják. Az is megesik mesélik mosolyogva hogy még ilyenkor is küldenek be a játékokra megfejtéseket.
Ha a városban hetente csak egy-két filmpremier esedékes, ha kisebb az aktuális filmkínálat, akkor a párosnak több ideje jut arra, hogy egy-egy témát, amit egy adott premier, futó film dob fel, részletesebben kifejtsen: Rendszeresen kitérünk például arra, hogy milyen műfaji trendek vannak, és vajon miért pont azok a darabok népszerűek egy adott időszakban.
Azt is elmondjuk, ha valami vacak, de azt is, ha valamiért rajongunk
Azonban senkit sem szeretnének lebeszélni a filmekről, közli András: Inkább rábeszéljük a nézőket, hogy menjenek moziba. Csupán érzékeltetjük, mit is gondolunk egy-egy filmről vagy alkotóról. Legutóbb például a Megy a gőzös kapcsán Koltai Róbert életművének nem kevés minőségi problémáját elemezgettük, aki nyitott füllel hallgatta, az kiérezhette a véleményünket. Igyekszünk minden alkotót és filmet a maga helyén, a saját kategóriájának mércéje szerint értékelni." Ádám így folytatja: Sokszor úgy érzékeltetjük a személyes hozzáállásunkat, hogy egy filmről kevesebbet beszélünk. Nem szánunk rá például egy egész, vagy majdnem egész blokkot.
A plázás filmeknél is beszélnek az alkotókról
Eredetei terveik szerint filmes folyóiratokat és honlapokat is be szerettek volna mutatni, ám ezt külön rovatba jelenleg nem tudják belevenni. A futó műsorokba épp ezért mindig próbálják belecsempészni az ilyen jellegű információkat is. Még a plázás filmeknél is beszélnek az alkotókról, nem csupán a színészekről és a rendezőkről, hanem igyekeznek az operatőkre, zeneszerzőkre és a forgatókönyvírókra is kitérni.
Hozzáteszik: Folyamatosan egyensúlyozunk, hogy aktuálisak is, érdekesek is, és közben informatívak is legyünk. A filmeket igyekszünk kontextusba helyezni. Új filmeknél nyilvánvalóan ismertetni kell a témát és műfajt, az alaphelyzetet és a sztorit nagy vonalakban, de azért megpróbáljuk beleszuszakolni a rendezői és alkotói életműveket, filmtörténeti és műfaji összefüggéseket is.
Sajátos és felismerhető zenei ízlésvilág
A műsor zenei kínálatával kapcsolatban is számos pozitív visszajelzést kapnak, sokan örülnek annak, hogy szerda esténként az alternatív zenei világ is megjelenik a rádióban. A zenei szerkesztés egyébként Ádám feladata: Tavaly, az adás kezdetének elején, bevittünk egy marék cd-t, saját kedvenceinket. Ezek bekerültek az adatbázisba, ebből mazsolázunk. Nagyon kedveljük a bit gitárpop zenéket, ezek adják a kísérőzene gerincét, ám sok filmzenét is adunk. Igyekszünk most megint frissíteni: esedékes egy újabb válogatást tenni az adattárba.
Mindenkinek van egy kedvence, amelyről a filmértőknél avatottabban és ízesebben tudna mesélni
A tervekkel kapcsolatban András megjegyzi, a közeljövőben elsősorban a műsor interaktivitását kívánják növelni: Viszonylag hamar megszületett az ötlet, csak vártunk még vele, hogy elteljen egy kis idő. A hallgatókat, főként átlagos civileket, átlagos mindennapi embereket szeretnék behívni a műsorba, hogy beszéljenek a kedvenc filmjeikről. Mindenkinek van egy olyan moziélménye, amelyről a filmértőknél is avatottabban és ízesebben tudna mesélni.
Az ötlet avatnak be egy nyolcvanas évek végén készült Balázs Béla Filmstúdiós filmből jött, amelynek az volt a címe: Belső mozi: Egy szereplőválogatáson kiválasztottak embereket, akiknek a kamera előtt arról kellett beszélniük, mi a kedvenc filmjük, és mit szeretnek benne igazán. Aztán bejátszották azt a részletet, amiről beszéltek. Kiderült, egészen másként emlékszünk dolgokra, mint ahogy a filmekben van, de ettől szép a történet, ezért is szeretjük az alkotásokat, mert beépül és a személyiségünk részévé válik.
Visszatérünk a polcokra
A műsor védjegye árulják el búcsúzóul az elköszönés lett. Jellemzően egy filmre hivatkozva mesélik ezt el: Jim Carrey befutásra váró tévés figurája próbálgatja a tükör előtt állva, példaképeit idézgetve a híres szlogeneket, míg ösztönösen rátalál a sajátjára. Náluk ez csupán ennyi: Pá - és Ádámtól származik.
Ő folytatja: Nem vagyunk profik, törjük a magyart rendesen. Egy alkalommal a dvd-ajánló előtt visszatérünk a polcokhoz helyett azt mondtam, visszatérünk a polcokra. Azóta ez is állandó szlogenünk lett. András ezt a rovatot így konferálja fel. Ezek az apróságok is már hozzátartoznak a műsorhoz."
Egyébként avatnak be Ádám a felelős a Téka rovatért, András a tévés műsor-ajánlóért. A többi rovatra mindketten felkészülnek: Össze kellett csiszolódni, de most már olajozottan működünk. Ha nem vagy jó passzban, jobb, ha csak aládolgozol a másiknak. Ezért is jó, hogy ketten vagyunk. Szerda este azonban legtöbbször az ellenkezője történik velünk: inspiráljuk egymást.
