Mint elhangzott, tevékenységeik közt helyet kapott a hátrányos helyzetű diákok támogatása, a szakszolgálatok anyagi segítése, az oktatási intézmények működési feltételeinek javítása, de a pályázatok kiterjedtek a diákotthoni neveléstől egészen a pedagógusi továbbképzés támogatásáig. Sőt, némely óvodának például egyenesen mentőövet jelentett egyik-másik pályázati lehetőség, és finanszíroztak iskolaközi programokat is.
Kaptunk számokat is: az alapítvány mindeddig 776 millió forintot osztott szét összesen, amiből 256 milliót kaptak szombathelyi intézmények, a másik két harmadhoz pedig vasi városok, illetve kistelepülések jutottak. Összesen 121 önkormányzatot és többszáz intézményt érintett a működésünk, és a társelnök kifejezte azt is, hogy ha ennyitől nem is mozdult meg alapjaiban a vasi közoktatás, azért egyik-másik szorult helyzetben jól jött az alapítvány segédkeze. Amit pedig ezután ígérnek: kapcsolatépítés más közalapítványokkal, nagyobb odafigyelés a köz tájékoztatására és a megváltozott pályázati környezetre.
Ünneplésünk nem öncélú, hiszen az oktatás mindannyiunk ügye, közügy vette át a szót Vargha Károly kuratóriumi elnök, és angolszász történettel folytatta, amikor is Tony Blair friss elnökjelöltként úgy írta át Clinton korábbi kampányszlogenét, hogy: its the learning stupid. Vargha elmondta: tanulás ügyében Anglia csillagjárása kedvezőbb, mi egyelőre még le vagyunk maradva ott, hogy a tanulásban is a spórolás lehetőségét látjuk, pedig mindenki tudja, hogy a szellemi tőke a legnagyobb érték - ezért közös cél, hogy a pénzt tudásra váltsuk, a tudást pedig ismét pénzre.
Lenin legalább nem hülyézett le
Kovács Ferenc vas megyei közgyűlési elnök is köszönetét fejezte ki a felelősségteljes gazdálkodásért, ami az alapítványt jellemzi, mondván, ez a hozzáállás jellemezhetne mindent, és akkor mindenkinek igen jó lenne. Elárulta azt is, az elhangzott brit példa nyomán nyilallt eszébe és súgta oda Szombathely polgármesterének, hogy Lenin is azt mondta: tanulni, tanulni, tanulni, igaz, ő nem hülyézett le minket nem kis derültséget kiváltva ezzel az öltönyös hallgatóság soraiban. A továbbiakban sok sikert és partner-önkormányzatok tömkelegét kívánta még az alapítványnak.
Hasonlóképpen tett a mellette helyet foglaló Ipkovich György is, megtoldva annyival: egyik első vállalása volt a megyének a közoktatás érdekében az alapítvány létrehozása, de nem az utolsó, egyúttal kiemelve: a város nem titkoltan kitörési pontként tekint az oktatói-nevelői tevékenységre, még akkor is, ha kelletlenül meg kellett lépniük az iskolabezárásokat a források elosztásának ésszerűsítése miatt erre szükség volt.
A Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány képviseletében ezután emléklapokat adtak át az együttműködő települések polgármestereinek, majd egymásnak névre palackozott bort, virágot és egyhavi jutalmat hogy végül koccintsanak az előtérben az elkövetkező újabb tíz évre.
