300 millió a Derkovitsra
A 2,5 milliárd forint hat év alatt érkezik a városba jelentette be Szabó Gábor alpolgármester a fórumon. A támogatás megszerzésének feltétele viszont, hogy 10-15 évre szóló városfejlesztési stratégiát kell kidolgozni, amelynek illeszkednie kell a pályázat szigorú feltételrendszeréhez. Az önkormányzat már ki is dolgozta az általa támogatott prioritásokat, amelyek két fő célt jelölnek meg. A támogatás nagyobb részét mivel erről szól a pályázati kiírás - a belváros rekonstrukciójának folytatására szánják, egy kisebb részt, pontosabban 300 milliót pedig a Derkovits lakótelep egy részének szociális városrehabilitációjára.
Felújítások, szociális programok
Az ún. Integrált Városfejlesztési Program a Fő tér környéki utcákat célozza meg. Így a Király és a Kőszegi utca egy részét, valamint a Borostyánkő felé tartó szakaszt és a piac környékét.
A Derkovits lakótelepre pedig azért esett az önkormányzat választása, mert ez a terület felel meg a pályázati feltételeknek. A kiírás ugyanis meghatározza a lakosságszámot, a szociális helyzetet, a lakótelep épületeinek, közterületeinek állapotát.
Szabó Gábor elmondta, a projekt független a panelprogramtól is, az összeg felét a lakókörnyezet, az utcák, járdák, parkolók, kerékpárutak felújítására, fejlesztésére kell fordítani. A másik fele pedig olyan szociális programokra megy majd, amit a lakók igényelnek. Nota bene, ezért is tartják a lakossági fórumot a városrészen, még azelőtt, hogy a közgyűlés a februári ülésen elfogadná a városfejlesztési statégiát.
Csökken a lakosságszám
A részletekről Wächter Balázs, a tervezetet készítő cég képviselője beszélt. Azt is megtudtuk, hogy az elmúlt hat év alatt 3 százalékkal csökkent Szombathely népessége, ami azt jelenti, ma 2 ezerrel laknak kevesebben a városban, mint 2001-ben. Ráadásul a csökkenés nagyobb, mint a megyéé. Pedig nőtt a születések és csökkent a halálozások száma, ennek ellenére még mindig többen halnak meg, mint ahányan születnek. A lakosságszám csökkenésének két másik oka is van, egyrészt sokan költöztek ki az agglomerációba, azaz a város környéki kisebb településekre, másrészt jelentős az elvándorlás is.
Az önkormányzat célja a tendencia megállítása, de igazán csak annyit tud tenni, hogy vonzóvá teszi a várost és ezzel visszaszorítja az elvándorlási kedvet. A stratégiai terv egyébként több akcióterületet határoz meg. Vannak köztük olyanok, amelyek ebből a programból nem kaphatnak támogatást, ezekbnél keresik a lehetőségeket. Ilyen például a volt huszárlaktanya hátsó részének hasznosítása, a buszpályaudvar áthelyezése, és azok a magánberuházások, amelyek a kereskedelmet, szolgáltatást kívánják fejleszteni, mondjuk az egykori cipőgyár területén.
Tisztázatlanok a részletek
A most előkészítés alatt álló programban tehát főhelyen szerepel a belváros rekonstrukciója. Ide tartozik a felújítás folytatása északi irányba, a Mártírok teréig, és a Savaria mozi külső felújítása. Tervben van az új városliget kialakítása, amely egyrészt a jelenlegi terület korszerűsítését, másrészt bővítését tartalmazza, a római fürdővel, a Sportliget magántőkéből történő felújításával együtt.
A Derkovits lakótelepre egyébként még nincsenek kidolgozva a részletek. Ráadásul nem is a teljes városrészről van szó, hanem a Rohonci, Bem József, Benedek E. és Szűrcsapó utcák által határolt területről. A kiírás szerint szóba jöhet a közterületek rehabilitációja, kerékpárutak építése, parkolóhelyek bővítése, a szolgáltatóház felújítása, ifjúsági központ, önkormányzati információs pont létesítése, a közbiztonság fejlesztése, akár a polgárőrség megalapításával, akár térfigyelő kamerarendszer kiépítésével, ezen túl programok szervezése.
Wächter Balázs hozzátette, szóba került a Körmendi és Jáki utcák közti terület is, ezt azonban elvetették, ha mégis sor kerül a rehabilitációjára, akkor másik területek rovására lehet azt csak megtenni.
Az időbeni ütemezés pedig a következőképpen nézni ki: Mivel a belvárosi projektek jól elő vannak készítve, ezekre még az idén beadják a pályázatot, a munkálatokat 2010-re akarják befejezni. A Derkovits lakótelep rehabilitációjára jövőre pályáznak és 2011-re készül el, utoljára kerül sor a történelmi sétaútra, 2010-es kezdéssel és 2012-es befejezéssel. A városligettel kapcsolatban Szabó Gábor megemlítette, hogy a bővítés alapfeltétele, hogy sikerüljön megszerezni a MÁV területek tulajdonjogát, a tárgyalások eddig sikertelenek voltak.
Leromlott állapotó bölcsődei központ
Az első hozzászóló Sebestyén Bianka, az Egyesített Bölcsődei Intézmény vezetője volt, aki a Bem József utcai központ felújításának fontosságáról beszélt. A központ 1971-ben épült, csupán kisebb felújítások történtek, mára leromlott az állapota. 2003-tól regionális módszertani központként működnek, ezért is fontos lenne az épület bővítése. Szeretnék beépítettetni a tetőteret, ahol közösségi teret alakítanának ki, amely alkalmas lenne szabadidős programokra, konferenciákra, továbbképzésekre. Ezzel megoldódna a lapostető szigetelési problémája is. Az épületet kívülről is fel kellene újítani, a bölcsőde egyébként jogerős építési engedélyekkel rendelkezik.
Szabó Gábor viszont úgy vélte, első hallásra 100 milliós nagyságrendű munkáról van szó, ezért más lehetőséget kell keresni. A bölcsődevezető szerint azonban csak létszámbővítésre vannak egyéb pályázati lehetőségek, amire a központnak nincs szüksége. Oroszvári Péter, az oktatási bizottság elnöke hozzátette, a pályázati kiírás szerint a megcélzott városrész lakóépületeinek legalább 20 százalékát érintenie kell a felújításoknak, ezért egyéb célokra szűkösek a keretek.
Öregszik a lakosság, bezárkóznak az emberek
Egy férfi a lakótelep szociális problémáit említette. Öregszik a lakosság, sok az albérlő, a lakások mintegy 10 százalékában már albérlők laknak, akik igénytelenek, törnek zúznak. A gyerekek nem tudnak mit kezdeni magukkal, miközben a Domus üzletközpont egyre jobban csúszik lefelé, márpedig ott komoly lehetőségek lennének. A hozzászóló úgy vélte, ha nem javulnak a lakosság jövedelmi viszonyai, az emberek egyre inkább bezárkóznak, saját gondjaikkal foglalkoznak, megjelenik az alkoholizmus, a lecsúszás.
Oroszvári Péter elmondta, hogy a szolgáltatóközpont magánkézben van, ezért a városnak nincs lehetősége oda beavatkozni. Wächter Balázs szerint a legproblémásabb rétegeket nehéz megfogni, ebben a szakemberek tehetnek lépéseket, kiemelte a Savaria Rehab-Team munkáját. A fórumon megtudtuk, hogy a lakásszövetkezeti ingatlanoknál egyre több az olyan lakó, aki nem fizeti a rezsit. Míg korábban 2-3 olyan adós volt, aki akár több százezer forinttal is tartozott, ma már rengetegen vannak a kisebb összegekkel tartozó nem fizetők.
Megfordítani a forgalmi irányt?
Javaslatként merült fel, hogy a belvárosi rekonstrukció során meg kellene fordítani a Szelestei és a Széll Kálmán utcák forgalmának irányát, mivel jelenleg mind a Savaria Szállónak, mind a vasútállomásnak hátat fordít a forgalom. Az egyik hozzászóló pedig a tavaly átadott rendőrőrsöt kritizálta, mivel az szinte állandóan zárva van.
Csermelyi András tanácsnok elmondta, a közlekedési rendszer tanulmányterve szerint a két utca forgalmának megfordítása óriási költséggel járna, mivel át kellene alakítani a Király utca és a Március 15-e tér közlekedési rendjét is. Nagyobb problémának nevezte, hogy nem történik semmi a Savaria Nagyszállóval, folyamatosan tárgyalnak a tulajdonossal, de kicsi az esélye, hogy ott újra szálloda legyen.
Oroszvári Péter hozzátette, a rendőrőrssel kapcsolatban többször kérték már a városi rendőrkapitány segítségét, de eddig nem történt változás.
Nem bővíthetők a belvárosi parkolók
Egy hölgy a belvárosi, pontosabban a Széll Kálmán utcai parkolási helyzetet kritizálta, Csermelyi András kijelentette, a belvárosban egyszerűen nem lehet megoldani a parkolást, mert nincs hely. Épül néhány parkoló a Kőszegi utcában, a Kiskar utcában és az Iseum környékén, de többre nincs lehetőség. A parkolási díjak emelésének sem a bevételek növelése volt a célja, hanem az, hogy kiszorítsák a belvárosból az autókat. Úgy vélte, az ún. kiemelt övezeteket is bővíteni kellene, ezek azok a parkolók, ahol csak jeggyel lehet várakozni, a bérletek nem érvényesek. Sőt, a belvárosban időkorlátozást is be kellene vezetni.
Hozzátette, szombat délután és vasárnap szinte üresek a belvárosi parkolók, ami azt mutatja, nem az ott lakók foglalják őket, hanem azok, akik külső területekről érkeznek. Viszont, ha további korlátozásokat vezetnek be, megjelenik az az vád, hogy tönkre akarják tenni a belvárosi kereskedőket, vendéglátósokat.
A fórum végén Kutnyánszky László városi főépítész elmondta: a városfejlesztési stratégiát a közgyűlési döntés után nyilvánosságra hozzák, észrevételeket a főépítészi irodában lehet majd tenni.
