Emlékeznek a Bronxi Mesére? A kilencvenes évek elején készült, arról szól, hogyan válik egy kis digó kölyök a new york-i olasz negyed gengszterfőnökének kegyeltjévé, tulajdon apja tiltakozásának dacára. Ez volt Robert De Niro első rendezői munkája, amit becsülettel véghez is vitt, mindenki odavolt érte. Kedvenc színészóriásunk eztán úgy döntött, mélyebbre túr, le, az amerikai hírszerzés melegágyába. Tíz évig dolgozott alkotásán, és ez a szám azért már bőséges fejvakarásra ad okot na de mielőtt végleg kedvét szegnénk, nézzük a sztorit.
A friss Yale diplomás Edward Wilsont (Matt Damon) 1939-ben beveszik a tántoríthatatlanul lokálpatrióta Koponyák és Csontok Társaságba, aminek célja, hogy titkon összekösse Amerika leendő elitjét: közülük kerülnek ki a hatalmas államférfiak, mágnások, az ipar és tudomány legnagyobbjai. A beiktatási ceremónia meztelen sárbirkózásból áll, továbbá, hogy minden új tagnak el kell árulnia magáról egy titkot, amit még senkivel nem osztott meg így pecsételve meg a kollektív bizalmat.
A haza, mindenek előtt
Edwardtól hamarosan egy FBI tiszt (Alec Baldwin) kér némi segítséget: költészet professzora állítólag náci tevékenységet folytat, ezért neki kellene kiderítenie, kik lehetnek segítőtársai. Innentől fogva elindul számára a kilátástalan menetelés az ügynöki lét sosem tudni hova vezető csigalépcsőin, be az érdekek és indítékok államhatárokon átívelő labirintusába, de egyre távolabb bizalomtól és feleségétől (Angelina Jolie), akivel mindennek tetejében kényszerházasság köti össze.
A titkosszolgálatok sarjadását bemutató történet ugyan fikción alapszik, a valós személyekre utalások mellett történelmi tények is szolgálnak köretként: alámerülünk a londoni kémgépezetbe, kapunk egy adagot az 1961-es Disznó-Öböl béli elfuserált ostromból, amivel Fidel Castrót akarták lepöccinteni a trónról, s eljutunk a háború utáni Berlinbe is.
Edward Wilsont a CIA alappilléréről mintázták
Közben újra és újra szembesülünk főhősünk zárkózott, szenvtelen, sztokius nyugalommal teljes jellemébe beszédes Edward új beosztottjának reakciója a kérdésre, honnan tudta, hogy kit kell keresnie: azt mondták, egy kimért és humorérzék nélküli embert kell keresnem , ami azonban változatlansága miatt rövid úton zavaróvá válik.
Nem lehet kizökkenteni, nem látunk jellemfejlődést vagy visszafejlődést pedig elég magas labda, hiszen a versimádó, szemüveges bürokrata karakterét arról a James Jesus Angletonról formázták, akit máig a CIA anyjaként ismernek (ahogy a filmben is ezt az álnevet használják), ám aki később rendületlen perfekcionizmusából fakadó paranoiája miatt majdhogynem tönkre is vágta a szervezetet, mert már mindenkit besúgónak kezdett vélni. Megrágva-megemésztve a filmet viszont rájövünk, jellemének ezt az oldalát azért hagyták homályban, mert a szürke narrációval egy steril gépezet működését akarták felfesteni nekünk.
Két óra negyven percnyi, zavaros logikai vizekre evező képfolyam azonban ehhez enyhén szólva is húzós. A főszereplők közül szinte senkinek nem újdonság a titokember szerepköre Matt Damonnak eleve sok tapasztalata van ebben, gondoljunk a Bourne trilógiára vagy a Téglára, de itt van még William Hurt, John Turturro, Billy Crudup is , ám a forgatókönyv kevésbé megragadható, ide-oda kanyargása miatt most nem tudták kvalitásaikat kibontakoztatni. Túl sok a burkolt sejtetés, a felpattanó de úgy is hagyott kérdőjel, és hát hiába szeretünk egy jó filmen gondolkodóba esni, kattogni azért nem akarunk elejétől a végéig.
Érzelemmentessége miatt nem lehetett belőle a kémmozik Godfather-je
Amit jobban ki lehetett volna csomagolni, az az ügynöki lét és a család közti feszültség, az, hogy Edward még tulajdon neje vagy gyermeke mellett is képtelen levetkőzni az érzelemmentes faarcot, és egyre távolabb kerül attól, hogy valaha is ki tudja mutatni szeretetét, vagy adni tudjon magából valamit. Sejtjük, hogy vannak, mégsem untatnak minket a főhős önmagával vívott lelki háborúival, csak a gépezet zakatol. És hamar meg is értjük, miért dobta vissza a temperamentumos Coppola a forgatókönyvet Eric Roth-nak - pedig egy lenyűgöző mozi lehetett volna, ha legalább a készítők tudják, mit akarnak mondani vele.
Hivatalos honlap:
http://www.thegoodshepherdmovie.com/
