Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 177. évfordulóján dr. Nagy István agrárminiszter az Életfa Emlékplakett ezüst fokozatát adományozta Rauch Imre, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott tervezője részére, az Életfa Emlékplakett bronz fokozatát pedig a Vas vármegyei állami erdőgazdálkodás szolgálatában végzett áldozatos tevékenységéért Osvald Géza, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott vagyonkezelési vezetője, valamint Zsuppán Ernő nyugalmazott fahasználati műszaki vezetője vehette át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tartott központi ünnepségen - írják a Szombathelyi Erdészeti Zrt. honlapján.
Rauch Imre 1944. december 4-én, a város bombázásakor született Szombathelyen. Édesapja a bajor királyi hercegnél Pornóapátiban szolgált főerdészként, majd az államosítás után pagonyvezető főerdész, 1953-tól nyugdíjazásáig az újonnan létrejött Csákánydoroszlói Erdészet erdőművelési műszaki vezetője volt. Fia, Imre 1960-tól előgyakorlatos technikumi tanulóként ismerkedett meg az erdei munkások világával. 1965-ben a Soproni Erdészeti Technikumban szerzett erdésztechnikusi végzettséget. Pályáját az Őriszentpéteri Erdészet szattai erdészkerületében kezdte, mint gyakornok.
1968-tól a Vasvári Erdészet alsóújlaki kerületvezető erdésze. A hozzá tartozó 400 hektár állami erdőben az ún. "akáctemetők" (igen gyenge termőhelyen, szinte felszínig kavicsos területen álló akácosok) fenyőállományokká történő alakítása volt a feladata. Munkájának eredményeként létrejött erdeifenyvesek ma is láthatók a Jeli Arborétum környékén. 1983-tól Jeliben főerdész, 5 évvel később az Erdőgazdaság központjában tervezőnek nevezték ki. Feladata volt az éves vágás- és választéktervek összeállítása, ahol mindvégig a hosszútávú, tartamos gazdálkodás híve volt. Jeli Arborétumban jelentős rododendron pótlások és nevelések történtek, az alátelepített erdeifenyvesek, a Kaponyás patak duzzasztott tava, a kis kilátó ezidőben készültek.
2004. december 31-én vonult nyugdíjba. Szerény és alázatos szolgálója volt a vasi erdőknek. Az Országos Erdészeti Egyesület 2005-ben Kaán Károly díjjal ismerte el munkásságát.
Osvald Géza 1968. október 7-én erdei munkásként kezdett a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődjénél, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság Vasvári Erdészeténél. A soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után erdőgazdálkodási technikus lett.
Munkáját mindig szorgalmasan, pontosan, precízen végezte és szakmai fejlődésére nagy gondot fordított: középfokú üzemi földnyilvántartó, majd személy- és vagyonőr tanfolyamot végzett, 2002-ben középfokú tűzvédelmi előadói képesítést szerzett.
1979-től kerületvezető erdész a Vasvári Erdészetnél, 1981-től termelési és területrendezési előadó a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát jogi csoportjában, ahol a vállalat kezelésében lévő ingatlanok, üzemek területének nyilvántartása, hatósági engedélyek beszerzése, földcserékkel, földrendezésekkel kapcsolatos ügyintézés volt a feladata. 1992-től 10 évig birtokpolitikai előadóként tevékenykedett. Ezután 2017-es nyugdíjba vonulásáig a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vagyonkezelési vezetője volt.
1982. óta tagja az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának, amely programjainak rendszeres résztvevője és segítője. 2005-ben az OEE szombathelyi Vándorgyűlésének szervezésében is aktívan részt vett. Egyesületi munkájáért 2017-ben Elismerő Oklevéllel tüntették ki.
Zsuppán Ernő a soproni Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd szerzett erdőgazdálkodási technikusi oklevelet. 1973-ban erdészeti gyakornokként kezdett a Szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Majd 1979-ig vágásvezetőként dolgozott a Sárvári Erdészetnél.
Közben erdészeti növényvédő technikusi képesítést szerzett. 1986. november 30-ig erdészeti növényvédőként folytatta tevékenységét az erdőgazdaság egész területén, az országban az elsők közt ilyen beosztásban. Ezután az országos hírű bejcgyertyánosi és bajti csemetekertből álló Szaporítóanyag-termelő Erdészet vezetőjeként a korszerű csemetetermelési módszerek nagyüzemi méretű kidolgozásában vett részt. 1990. október 1-től 2018. évi nyugdíjba vonulásáig a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Igazgatóságán fahasználati műszaki vezetői munkakört töltött be. Tevékenysége a gyakorlati erdészszakma szinte teljes vertikumát lefedi. Munkáját - minden munkakörében- a szakmai elhivatottság jellemezte.
2014-ig az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának titkára, majd küldöttje, később 8 évig régióképviselő, díjbizottsági tag. A megújult helyi csoport vezetőségi tagjaként jelentős szerepe volt az egyesületi élet fellendülésében. Egyesületi munkáját 2014-ben OEE Elismerő Oklevéllel díjazták.
