A Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően közös sajtótájékoztatót tartott Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár. Az ülésen elhangzottakat 50 évre titkosították, így a nyilvánosságra hozott információk korlátozottak.
Barthel-Rúzsa Zsolt közölte: bekérték a NATO-tól annak a négy ülésnek az anyagait, amelyeken Ruszin-Szendi Magyarországot képviselte. A dokumentumok elemzése három fontos megállapításhoz vezetett. Eszerint Ruszin-Szendi a magyar kormány hivatalos álláspontjától eltérően, ukránbarát véleményt képviselt, egyetlen alkalommal sem támogatta a háborúellenes narratívát, valamint mandátumával ellentétesen nem tolmácsolta a magyar aggályokat a fórumokon.
Kocsis Máté a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ukrán fél intenzív tevékenységet folytat Magyarországon, amelyet a magyar szolgálatok már régóta észlelnek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig nem tett aktív ellenlépéseket, mert nem akarta rontani a két ország viszonyát. Ugyanakkor szerinte az ukránok múlt pénteken politikai célú lejáratókampányt indítottak, amikor bejelentették: magyar ügynökhálózat tagjait vették őrizetbe Ukrajnában – számolt be a 444.hu.
Kocsis szerint az ukrán lépés időzítése kérdéseket vet fel: a bejelentést azután tették, hogy a Tisza Párt közzétett egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter a béketevékenység feladásáról beszélt. Másnap pedig az ukrán sajtó nyilvánosságra hozott egy több mint egy hónappal korábban rögzített videót az állítólagos magyar kémek elfogásáról. Kocsis szerint ezek az események nem lehetnek véletlenek, és Ruszin-Szendi ezzel az ukránok kezére játszott – írja a Telex.
Az ügy súlyosságát mutatja, hogy május 9-én a magyar titkosszolgálat összekötőjét Kijevben behívták, de semmilyen tájékoztatást nem kapott a történtekről – emelte ki Kocsis. Ezt a lépést példátlannak nevezte a nemzetbiztonsági kapcsolatok történetében. A politikus szerint ez is azt bizonyítja, hogy nem valódi kémkedési ügyről, hanem lejáratási szándékú akcióról van szó.
A magyar kormány válaszként három ukrán hírszerzőt is megnevezett és kiutasított: Juroj Kenicsit, Dmitro Kisfalusit, valamint Szerhij Alekszandronovot. A KNBSZ és a polgári szolgálatok eközben fokozták a felderítést, mivel – Kocsis szerint – egy tudatos befolyásolási kísérlet is zajlik, amelynek célja Magyarország nemzetközi megítélésének rontása. A vizsgálat Ruszin-Szendi kapcsolatrendszeréről továbbra is folyik.
