A Greenpeace üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a klímatörvény egyes részei alaptörvény-ellenesek. Már korábban is széles körű szakmai konszenzus volt arról, hogy a 2020-as magyar klímatörvény alkalmatlan arra, hogy megfelelő válaszokat adjon a klímaválság kihívásaira, ezeket az aggályokat igazolta vissza az Alkotmánybíróság határozata is, amely egy olyan klímatörvény megalkotását írja elő, amely valós válaszokat ad a problémákra. Az Alkotmánybíróság döntése után az Országgyűlésnek végre egy olyan törvényt kell alkotnia, amely egyszerre csökkenti a károkat és felkészíti hazánkat a klímaváltozás következményeire. A Greenpeace az új klímatörvény megalkotása előtt széleskörű társadalmi bevonást kér, és azonnali cselekvésre szólítja fel az Országgyűlést - áll a szervezet közleményében.
2021-ben az akkori Országgyűlés képviselőinek negyede indítványozta a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, annak megsemmisítését is kérték az Alkotmánybíróságtól. Ehhez az indítványhoz több hazai zöldszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottsága, illetve hazai Nemzeti Parkok igazgatóságai is csatlakoztak. A szakmai kritikák között szerepelt többek között, hogy a klímavédelemről szóló törvény alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa, illetve hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendelkezések alkalmatlanok a Párizsi Klímaegyezményen Magyarország által is vállalt célok elérésére.
Az Alkotmánybíróság most hozta nyilvánosságra döntését a klímavédelemről szóló törvényről: a bírói testület több okból is alaptörvény-ellenesnek minősítette a klímatörvényt. Emellett az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos szabályozásán túli eszközeit, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit, valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit.
Pedig generációs kötelezettségeink ezzel kapcsolatban egyértelműek. A jelen generációt háromirányú kötelezettség terheli: a most élők életfeltételeinek megóvása, a jövő nemzedék életkörülményeinek biztosítása, és a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrások önmagukért való megőrzésének kötelezettsége.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. június 30. napjáig tegyen eleget.
A Greenpeace korábban kampányt is indított azért, hogy részletesen mutassa be, hogy a klíma- és ökológiai válság milyen hatással lehet hazánkra. Magyarország jövője a tét, ezért a Greenpeace álláspontja szerint az új klímatörvényeknek többek között a következőket kell tartalmaznia:
- Sürgősen csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást a fosszilisek mihamarabbi, megújulókra történő kiváltásával, és meg kell kezdeni az ország felkészítését a változásokhoz való alkalmazkodásra az élet minden területén, kiemelten a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy területén is!
- Meg kell védeni kincset érő az élethez nélkülözhetetlen vizeinket, legyenek azok a föld alatt, vagy a föld felett!
- Garantálni kell, hogy mindenkinek jusson megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz és élelmiszer a változó éghajlati viszonyok között, a természet végtelen kizsigerelése nélkül!
- Biztosítani kell a háztartások átállását a zöld, takarékos energiahasználatra! Külön figyelmet kell fordítani a legkiszolgáltatottabb, energiaszegénységtől szenvedő családokra!
- Támogatni kell a közösségeket, az önkormányzatokat, hogy a települések védelmet nyújthassanak a klímaválság hatásai ellen!
- Meg kell védeni az utolsó természetközeli élőhelyeket, és meg kell kezdeni a károsított élőhelyek helyreállítását!
- Sürgősen ösztönözni kell a zöld gazdasági fordulatot, véget kell vetni a természetpusztító és az emberek jóllétét veszélyeztető beruházások támogatásának!
„Túl sokáig tétlenkedtünk, már most túl nagy a kár, amit okoztunk. Társadalmi konszenzusra és azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen. Az Alkotmánybíróság döntése fontos lépés lehet efelé, de ez nem lesz elég. Az időnk elfogyott, nem várhatunk tovább. Azonnal meg kell kezdeni a társadalmi egyeztetéseket egy új törvény megalkotásáról, ha azt akarjuk, hogy az Alkotmánybíróság által szabott határidőre egy valódi válaszokat adó, igazságos és méltányos klímatörvénye lehessen Magyarországnak” – nyilatkozta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.
