Tordai Bence független országgyűlési képviselő kérdést intézett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) a tömeges arcfelismerő rendszerek jogszerűségéről a Budapest Pride kapcsán. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila szerint „jogsérelem közvetlen veszélye nem áll fenn”, ugyanakkor válaszában lépésről lépésre ismertette, hogyan zajlik egy ilyen azonosítás – írja a telex.hu.
A NAIH elnöke részletezte, hogy a rendőrség az Integrált Portál Alapú Lekérdező Rendszeren (IPL) keresztül kérheti le az ismeretlen személyekről készült fényképeket, majd az arcképelemzési nyilvántartásba tölti fel a képet, jogalap és cél megjelölésével. A rendszer ezután az okmányfotókat tartalmazó adatbázisokban keres, és több találat esetén a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ (NSZKK) arcképfelismerő osztálya végzi el az elemzést.
Az NSZKK szakvéleménye ezután visszakerül az IPL-rendszerbe, ahol az ügy előadója értesítést kap és hozzáférhet a feltételezett személy adatlapjához, amely a személyi igazolványon szereplő adatokat is tartalmazza.
Péterfalvi szerint ez az egyetlen hivatalos arcfelismerő eljárás, amely jelenleg a rendőrség rendelkezésére áll, így a 2025-ös Budapest Pride során is várhatóan ez marad érvényben.
Tordai Bence Facebook-posztban reagált a válaszra: „Ha hihetünk ennek a válasznak, akkor ez alapján egyesével kell lekérnie a rendőrségi ügy előadójának minden egyes személlyel kapcsolatban a szakértői véleményt – az ismertetett folyamat alapján ez nagyjából 500 munkaév lenne.”
Az idei volt a 30. Budapest Pride, amely Budapesti Büszkeség néven, önkormányzati rendezvényként valósult meg. A hatóságok és adatvédelmi szervek válaszai azonban újabb vitákat gerjesztettek a megfigyelés határairól, különösen a kisebbségi közösségek védelmének kontextusában.
