Kevés magyar falunév fonódott össze annyira a népi tréfák világával, mint Rátót. A „rátótiáda” ma már önálló műfajnév: olyan falucsúfoló történeteké, amelyekben egy jószándékú, de világot kevéssé ismerő közösség találkozik az ismeretlennel – és ebből születik a humor.
A makacs tévedés viszont máig tart: a Vas megyei Rátótnak valójában semmi köze ezekhez a sztorikhoz.
Ahogy a Gyulafirátótiaknak és a Vácrátótiaknak sem. Ami közös bennük: rendre igyekeznek elhatárolódni attól a „nagy mérvű együgyűségtől”, amelyet a folklór a fiktív Rátóthoz kapcsol.
A néprajzkutatók szerint a rátóti történetek egy kitalált faluban játszódnak. A név azért ragadt rájuk, mert jól cseng, könnyen rímel, és a Dunántúlon több helyen előfordul – így bárhol érthető volt.
Fluimucil Ábel után szabadon: de miért?
A falucsúfolók épp olyan régiek, mint maga a magyar népi humor. Ezek a történetek:
A legismertebbek közé tartozik A rátóti csikótojás és A ketyegő fene agyonverése – variánsaik Finnországtól Erdélyig megtalálhatók. A közös: az „ismeretlen tárgy – naiv falu” örök komikus dinamikája.
A történetek szájról szájra terjedtek a fonókban, a tollfosztásokon, a közösségi munkáknál – és minden mesélő tovább csiszolta őket. Ezért létezik belőlük tucatnyi eltérő változat.
A csikótojás esete – amikor a tökből ló lesz
Illyés Gyula is feldolgozta az egyik legismertebb rátótiádát: a falu népe talál egy úritököt, csikótojásnak véli, kikölti, majd mikor a tök legurul és széttörik, egy nyúl ugrik ki mögüle. A közösség erre elkergeti „a csikót”.
Ez a falucsúfolók esszenciája: jóindulatú, de tapasztalatlan közösség találkozik a modern világgal – és látványos félreértés születik.
A Legényanya és a leterített kabát – amikor a kocsmát „tóták” rá
Schwajda György A rátóti legényanya című műve egy modern rátótiáda. A híres jelenetben a falu elhatározza, hogy a kocsmát át kell tolni „a fő térre”. Valaki a kabátját leteríti, hogy kijelölje az új helyet – de a kabát eltűnik, ők pedig azt hiszik, túltolták az épületet.
A történet teljesen fiktív, mégis sokan úgy emlékeznek rá, mintha valamelyik valódi Rátótról szólna. Nem: a könyv és a film világa sem a vasi, sem a veszprémi, sem a pesti Rátóthoz nem kötődik.
Fun fact: a film nagy részét egyébként Gyermelyen forgatták.
A Vas megyei Rátót saját csikótojása
A folklór mégis visszahatott a valóságba, ugyanis a Vas megyei Rátóton anno játszóteret szenteltek a történetnek, és két mászóka is készült A rátóti csikótojás címmel; amelyek Törő György fafaragó munkái voltak. A játszótér és az információs tábla öniróniával ápolta a történet emlékét, még Illyés Gyula változatának szövegét is kihelyezték. A játszóteret azóta elbontották és újat építettek a helyére.
A név velünk maradt – de a falu fiktív
A rátóti csúfolók:
Ma már kulturális örökségként élnek tovább – és ha Rátóton csikótojással találkozunk, az ma inkább mosolyt, mint sértődést vált ki.
