Magyar hal külföldre
A késő esti óra és a havaseső ellenére is emberek serénykedtek a reflektorokkal bevilágított tavacskában Zalaszentgróton. Hálóval húzták a víz szélére a halakat, majd egyesével, válogatva vödörbe csúsztatták őket. A parton lévők a mérleghez hordták a halat,majd mázsálás után azonnal bekerültek egy tartálykocsiba. Külön mérték a víz súlyát is, hiszen a bizalmat könnyű elveszíteni. A halakat Bécsbe vitték éjszaka.
A környező országokban tradícionálisan magasabb a halfogyasztás, mint itthon, ezért a saját termelésüknél magasabb a felhasználásuk. Románia és Lengyelország hiába rendelkezik tengerparttal, a fogások folyamatosan csökkennek, ezért édesvízi kultúrákból pótolják a szükséges halmennyiséget. Hazánk élen jár a technológiában, a magyar módszert a világ szinte minden táján ismerik. Magyarországon egy főre 4 kiló hal jut egy évben, míg az EU átlaga 17 kilogramm Romániában is meghaladja a 10 kilót
- tudtuk meg dr. Németh Istvántól (52), a Tógazda Halászati ZRt. elnök vezérigazgatójától, aki 30 éve dolgozik a szakmában és jelenleg a rendszerváltáskor alapított céget vezeti.Romániába pontyot, süllőt, kárászt, Lengyelországba pedig nagyon sok busát szállítunk, ahol a feldolgozóipar remek ételeket állít elő belőle. Sajnos hazánk nem rendelkezik hasonlóan erős feldolgozói háttérrel.
A hazai táplálkozáskultúra elsősorban a sertés felé ment el, „történelmileg”, de mostanra egyre több baromfit esznek a magyarok és a halfogyasztás is nőtt. A rendszerváltáskor egy kilóval kevesebbet, 3 kiló halat ettünk átlagosan egy évben. A vezérigazgató szerint a tudatos táplálkozással kapcsolatban nem elégséges mennyiségű információ jelenik meg. Elsősorban a zsíros, szénhidrátban gazdag étrendet választják sokan, míg a hal fehérjében gazdag. Igaz, drágább is. Sok embernél emiatt gyerekkorban nem alakul ki a hal szeretete, a halételek fogyasztása, így később sem keresik, ami több generáción átívelő problémát jelent a halászati cégeknek és az egészséges étkezést népszerűsítőknek egyaránt. Dr. Németh István nem titkolta, próbálnak tenni azért, hogy a nemzetközileg keresett és elismert hazai halat itthon lehessen értékesíteni.
A Tógazda Zrt. állítja elő a legtöbb fogassüllőt Magyarországon. A kurrens és drága halat az egész EU piacán keresik. Mint megtudtuk, a kereslet akkora, hogy árukapcsolással értékesítik, azaz aki magyar fogassüllőt akar, annak pontyot is kell rendelni mellé. Így is elviszik az utolsó példányig.
A pontynál a mennyiség helyett a minőségre mennek, azaz a nem zsíros, nem iszapízű hal a cél. Ezt sok nyugat-európai ország magasabb árral honorálja. Az őszi árversenybe – ki tudja olcsóbban adni a halat - emiatt nem is száll be a Tógazda.
Rákérdeztünk arra is, miért ilyen keresett a magyar hal, illetve miért olyan elterjedt a világon a magyar módszer? Dr. Vojnárovics Elek professzort emelnénk ki a válaszból, aki a 60-as években kifejlesztett egy pontyszaporítási módszert, ami aztán az egész világon elterjedt. Ezután magyar szakemberek számos országban meghonosították a technológiát, ami profitált is hazánknak, miután az AgroInvest-en keresztül értékesítették.. Vojnárovics professzor 16 fejlődő országban tanította meg a haltenyésztés fortélyait, hogy az ott élőknek legyen mit enniük. Sok arab ország egyetemén a mai napig magyarok tanítják a haltenyésztést.
Ponty a legkeresettebb
Magyarországon egyértelműen a ponty a legkeresettebb halfajta, már csak a halászlé miatt is. A pontynak bizonyos szintű zsírtartalmára a paprika oldásához van szükség. A kárász található a képzeletbeli dobogó második fokán. Az ízletes, sütnivaló, száraz halat a harcsa követi, ami szálkátlanságának is köszönheti népszerűségét, ami miatt kisgyermekes családok is nyugodtabban készítik el és fizetik ki a pontynál háromszor drágább árát. Ez utóbbiból többször tíz tonnát rendeltek a kereskedők az idén.
Válság és a hal
A válság leginkább a horgászpiacon érződik, hiszen sokan spórolnak elsőként a hobbijukon. Az egyesületek kevesebb halat rendelnek, mivel kevesebb a tagdíjbefizetés is. A kereskedelmi láncok megrendelésénél azonban nem érződik a válság. A Tógazda a kiesett részeket exporttal pótolja. A válság hatására tehát valamivel lassúbb az értékesítés, de az eddigi halmennyiség továbbra is eladható.
Kinőhetjük a keretet
A jelenlegi 4 kilónyi egy főre jutó halfogyasztás egy évtized alatt 5-5,5 kilóra is nőhet Magyarországon. A hazai termelés azonban ezt már nem fedezné, így hazánk importra szorulna. Ezt azonban egyáltalán nem bánnák a szakemberek.
A kínai hal nem jellemző
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy amíg kitűnő minőségű magyar hal megy külföldre, addig mi a helyzet a beérkező halakkal? Mint megtudtuk általában Csehországból érkezik gyengébb minőségű ponty. De ez jellemzően a nyári időszakra igaz, amikor a hazai kínálat csökken. Megnyugtató, hogy karácsony előtt nincs édesvízi import Magyarországra. A Metro és a Tesco az év döntő hányadában magyar édesvízi halat forgalmaz.
A vezérigazgató halétek javaslata
Aki nem akar nagyot tévedni és eddig nem főzött, sütött halat, annak a halászlevet és a rántott halat javasolja dr. Németh István.
A halászlénél ponty legyen az alap és ehhez vásároljanak néhány kárászt, vagy keszeget, esetleg egy-két szelet harcsát. Semmiképp ne passzírozzák, tegyék fel a halat, hagymát főni. Forrás után, miután már feladta a habját, tegyenek bele hal kilogrammonként egy púpos evőkanál finom őrölt paprikát. A forralás után még 35-40 percet kell főzni
– ecsetelte a vezérigazgató. –A rántott halat harcsából javaslom. Az év legszebb ünnepe a karácsony, ezt színesítheti még egy remek étel. Harcsaszeletet, vagy filét javaslok vásárolni. A sütés előtt néhány órával célszerű besózni, majd hagyományos panírozás után nagyon forró olajban kell kisütni. Rízzsel, tartármártással ünnepi étel lehet minden család asztalán.
A Tógazda Halászati Zrt. központja Százhalombattán van. Kilenc megyében vannak tavai, egy kivétellel a Dunántúlon, így Vasban, Zalában, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében is. Az 1400 hektárnyi vízfelületet gondozó cég éves szinten mintegy 1000 tonna étkezési pontyot „állít elő”, amit Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában értékesítenek. Horgász szervezeteknek, haltermelő vállalkozásoknak ivadékot szállítanak és hazánkban működő multinacionális vállalatoknak is szállítanak. (Pl.Metro). Az őszi időszakban 80 embert foglalkoztat a cég, nyáron, amikor csak a halak etetése a feladat a létszám a felére csökken.
