Miért fontos Szőts István és az ő lába nyoma? - Egy filmklub-sorozat elé

Azonnal nyugtassunk meg mindenkit: ennek a filmsorozatnak a látogatásától nem lesz egyikünknek sem olcsóbb a kenyér a boltban vagy megnyugtatóbb a szombathelyi közterületek állapota. Pusztán kicsit tisztábban fogjuk látni, honnan indult el ez az ország a XX. század első felében az európai modernizáció korántsem problémátlan, ám kikerülhetetlen útján. Hogy milyen örökséget jelent a politikusaink által a mai magyarok számára kellően sok hazugsággal és csúsztatással ódivatúvá és gyanússá tett néhány olyan fogalom, mint: a vidéki (másik) Magyarország, népiesség, nemzeti (harmadik) út a modernizációban, konzervativizmus és magyar hagyomány...

Ének a búzamezőkről (Görbe János és Szellay Alice)

Internet

Ha a filmeket követő, fakultatív és kötetlen csevegésekben és különösen a sorozatot záró átfogóbb beszélgetés során néhányan csak egy kicsit is árnyaltabban, élesebben fogják látni a magyar népi mozgalom, a paraszti-vidéki történelmi és kulturális örökségnek a mára való hatását, egyáltalán rádöbbenek ennek az egész ország sorsát erősen meghatározó szerepére - már megérte összeállítani ezt a válogatást. Ki tudja: talán a jelen kínjai, keservei és lehetőségei is tisztábban fognak előttünk állni...

Nem kívánatos művészi személy

Szimbolikus, hogy mindezt egy olyan alkotó munkássága köré lehet felépíteni, akinek II. világháború alatti felbukkanása azonnal a művészet rangjára emelte az addig jobbára a minőségi szórakoztatás keretei között létező magyar filmgyártást. Akinek első filmje ( Emberek a havason, 1942) - bár a visszacsatolás után Erdély-eufóriából és a politikai vaksága miatt nem véletlenül rossz hírbe hozott Nyírő József írói életművéből nőtt ki - velencei bemutatása és díjazása az egyik legnagyobb hatású egyetemes filmstílus, a neorealizmus elindulásra volt közvetlen és dokumentált hatással.

És akinek filmjeit és személyét a szolgalelkűséget és a hivatalos ideológiákat elutasító tartása miatt egyaránt gyanúsnak, veszélyesnek minősítette a ma zavaros okokból ajnározott Horthy-éra és következő, diktatúrába torkolló korszak kultúrpolitikája. Annyira, hogy Szőts István az itthoni küzdelmet és visszhangtalanságot végül 1957-ben ausztriai emigrációra cserélte. A sors keserű fintora és munkássága kései és közvetett elismerése, hogy nem sokkal ezután vált a magyar filmművészet egyik központi témájává és meghatározó trendjévé a nála központi szerepet játszó vidéki-paraszti, népi Magyarország realista, társadalomkritikus és ugyanakkor költői ábrázolása.

A legnagyobb közös többszörös

Az Art-mozi Egyesület szervezésében a Savaria Moziban február 29-től kezdve három héten át négy filmet lehet meg- vagy újranézni Szőts István és az ilyen vagy olyan okból a követőinek (is) tekinthető magyar filmesek munkásságából. A vászonra kerülő alkotásokat a magyar népiességhez való kapcsolódásukon és a minőségükön túl egy harmadik dolog is összeköti: valamennyi jelentős magyar író szövegéből ( Kósa Ferenc filmje esetében pedig egy meghatározó magyar költő-író forgatókönyvéből) készült.

A mester (1912-1998)

Internet

A vetítéseket filmklubokban megszokott bevezetők előzik meg, utánuk kötetlenül lehet csevegni a felvetődött gondolatokról és érzésekről. A sorozatot a magyar népi mozgalom irodalmi és filmes vonatkozásainak átfogóbb ívét megrajzoló beszélgetés zárja. A filmenkénti belépődíj tulajdonképpen jelképes összegű. A filmek drámaiak, erősek és gyönyörűek. A téma fontos. A lehetőség kedd este 6 órától minden érdeklődnek adott...