Valószínűleg túl lassú vagyok. Nemrég elütött egy autó, amit két ember tolt.
Könnyű boldognak lenni, ha semmi más gondod nincs az életben, minthogy mennyi nyálat eressz ki a szádon.
Utáltam és bántam minden napot, amelyet az iskolában kellett töltenem. Azt akartam, hogy tanítsanak meg írni-olvasni, és aztán hagyjanak békén.
Beültem egy étterembe, ahol minden fogást M.E.F. áron számláztak: Más Emberek Fizetése szerint.
Chaplin, indulásából következően, fantasztikus akrobata képességekkel érkezett a filmiparba. Nekem nincs ilyen hátterem. Nekem a szöveg az erősségem, a bemondásaim valószínűleg jobbak, mint Chaplinéi.
A kenyérpirítóm gyűlöl engem...
... az arca olyan volt, mint Louis Armstrong hangja.
Ha újra születnék, inkább néger kosárlabdázó szeretnék lenni.
Egy bizonyos nőtípus kedvel engem. Az a típus, aki legalább egyszer már felvágta az ereit.
A nőkre tett hatásom egyenesen arányos azzal, ahányszor már öngyilkosok akartak lenni.
A szüleim egyszerű emberek voltak. Hittek Istenben és a padlószőnyegben.
Negyedórán belül el akartam venni feleségül... Fél órán belül már eszembe se jutott, hogy ellopjam a retiküljét.
Kiraboltam egy hentesüzletet, száztizenhat borjúszeletet zsákmányoltam, de aztán neki kellett vágnom, hogy köretet is zerezzek.
A fiúk napjában egyszer kaptak meleg ételt: egy kondér gőzt.
Rosszabb dolgok is vannak a halálnál: aki valaha is együtt töltött egy estét egy biztosítási ügynökkel, tudja, hogy mire gondolok.
Mi vár ránk a halál után? A mennyország? A pokol? És lányok lesznek ott?
A főiskolán a metafizika órán puskáztam: belenéztem a mellettem ülő fiú lelkébe.
Soha életemben nem keveredtem bajba, mindig az alkalomhoz illő ételeket ettem.
Vajon miért mondja minden nő, hogy csapnivaló szerető vagyok? Hogy tudnak ilyen végleges álláspontra helyezkedni 3 perc alatt?
