A hét közepén, hogy az alapoknál kezdjük, a szombathelyi Művészetek Háza és az Örökmozgó Művészmozi újabb közös ankéttal, ezúttal egy iráni estével hozakodott elő. A november végi, álmatag hétköznapra prezentált közel-keleti ismerkedési est azonban szokatlanul sok hívőt vonzott. Az alapozás is sikerrel járt, Jafar Panahi Kör című szociodrámája megrendítő alkotás. Szól arról, amiről: Pezsia legkiszolgáltatottabbjairól, a periférián mozgó, börtönből frissen szabadult, számkivetett, passzusok és férfiak oltalma nélkül élő nőkről. Filmnyelve az európai neorealista hagyományokat is meghazudtolóan nyers és erős. Amolyan közel-keleti dogma-mozi, puritán környezet-festés, szubjektív kameramozgás...
A Közel-Kelet szakértőt Szombathely a filmvetítés után a Művészetek Háza szalonjában látta vendégül. N. Rózsa Erzsébet ízesen, megunhatatlan élvezettel avatott be minket a perzsák nyelvének, és a Tűz-földjének történelmébe. A több órás elemzés navigátora Vágvölgyi András fimpedagógus lett, akire hálás feladat hárult, hiszen az elemző nem véletlenül lett a média üdvöskéje, egy-egy kérdésre képes megunhatatlan stílusban, órákon át válaszolni. Az előadás aztán csakhamar valódi közel-keleti diskurzussá szerveződött. Kiviláglott, a nézők közül többen a szokottnál jobban ismerik Iránt, akadt, aki nyolc évig, épp a forradalom idején a teheráni operaház muzsikusa volt, mások barátaik révén töltöttek éveket kint.
Ennyi kitérő után következzék Irán igazi arca
Azt eddig is tudtuk, hogy az Iszlám lényege feltétel nélkül hinni az egyetlen, igaz Istenben, azt azonban már kevésbé, hogy az irániak majd kilencven százaléka a történelmileg radikálisabb irányzathoz, a siita muzulmánokhoz tartozik. Nincs új a nap alatt, a siiták és a szunniták (az arab világban, Iránnal ellentétben ők vannak többségben) belviszálya évezredes, szinte azóta tart, amióta 632-ben a próféta utód nélkül meghalt. Tudjuk, az irániak az irakiakkal ellentétben nem arabok, hanem perzsák. Küllemre is különböznek egymástól, világosabb a bőrük, és a szakértő szerint "szebbek" is. Egy iráni identitását (vallásán túl) határozza meg, ami szintén gyökeresen különbözik az arabtól. A perzsa (fárszi) az indo-iráni nyelvcsalád része, amelynek a nyelvtana például nagyon hasonlít az angolra (?!).
N. Rózsa Erzsébet szerint Iránban a vallásosság gyakorlásának formái az utóbbi években gyökeresen megváltoztak. Az embereknek elegük lett a papokból és a népi vallásosság felé mozdultak el. A mecsetek konganak ürességtől, ellenben a szentek sírjai köré emelt imádkozó helyeken virágzik a klubélet. A nők és a családok ott élnek közösségi életet. Egyébként Iránnak, amelyet Irakkal ellentétben hivatalosan soha senki sem gyarmatosított, 1906 óta (!) saját alkotmánya és országgyűlése van...
Irán az ellentmondások országa, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint például az, hogy bár a mozikban betiltották a Henry Pottert, az állami TV mégis levetítette. Teheránban közel kétezer napilap és folyóirat jelenik meg, perzsa nyelven szinte minden európai irodalom és ponyva olvasható, például az Agykontroll is. Léteznek bulvárlapok, amelyekben mostanság épp egy ifjú pár borzolja a konzervatívok idegeit. Az ottani nagy Ő-sztori lényege, hogy egy pár merészelt a szülők beleegyezése nélkül összeházasodni...
Iránban egyébként rengeteg mozifilm szól a nőkről, vannak női sztárok is, akik persze kizárólag fejkendőben forgathatnak. A köpeny az utcákon, a csador a szent helyeken kötelező, azonban alattuk a nők azt hordanak, amit akarnak, a többség a legújabb európai divatot követi. A fiatalok ugyanúgy házibulikon mulatnak, már a falvakban is elterjedt az Internet-használat, működnek diszkók, sőt Teheránban rock-koncertre is volt már példa. Míg az utcán a lányok lefátyolozva közlekednek, bent a lakásban köldökig érő topban és szűk farmerban táncolnak...
A Kör című filmben látható állandó rendőri jelenlétet a szakértő ott-tartózkodásai alatt sohasem tapasztalta. Iránban persze minden véglet megtalálható. Ahogy vannak még családok (mint ahogy a film legelején), ahol ha lánygyerek születik, azt katasztrófának élik meg, a többségében azonban már szó sincs erről. Az egyetemeken például Iránban is több nő tanul, mint férfi. Szó sincs arról, hogy a férfinép lekezelően bánna a gyengébbik nemmel, hogy társadalmilag kirekesztenék őket, sőt... Igaz, napjainkban sem nézik jó szemmel, ha egy nő idegen hímnemű (nem rokon vagy férj) társaságában, kettesben kávézgat, ám ezért már évek óta (!) senkit sem zártak börtönbe...
A házasságtörést még mindig szigorúan büntetik, azonban megkövezésre már évtizedek óta nem volt precedens. Az iszlám azonban rendkívül praktikus vallás, a megcsalásra is van egy kibúvójuk, amivel az alkalmi szexuális kapcsolatok is remekül lefedhetők. Az ideiglenes házasság intézménye, amelyet ugyan hivatalban kell megkötni, ám akár két óra után felbontható.
Iránban a többnejűség nagyon ritka. Nem tiltott, azonban ősidők óta csak a gazdag emberek mulatsága. Hiszen mindegyik feleségnek (általában külön lakás illeti meg őket) ugyanazt kell megadni. Ha az egyiknek harisnyát, autót, gyárat vesz, a másiknak is muszáj...( a félre-kujtorgó magyar férjek összetehetik kezüket, ha egy rózsacsokorral vagy egy vacsorával megússzák...)
Nyilvános akasztás is akkor volt utoljára Teheránban, amikor egy iráni férfit azért végeztek ki, mert prostituáltakat gyilkolt halomra...
| Irán legfontosabb adatai Terület: 1,648,000 km2 GDP: 340 milliárd USD Utazóknak Vízum: Mint tudjuk, sajnos vízumkényszer van Magyarország és Irán közt. A szabályozás kicsit rejtélyes, az ár kicsit magas (jelenleg 100 USD, 3 hétre, szemben például a török 20 USD/hónappal. Utazás elott érdemes kiváltani, hiába lehet pl. Erzurumban vagy Dogubayazitban váltani, bizonytalansága miatt nem szabad számítani rá. Ha viszont már benn vagy, elméletileg van lehetoség a hosszabbításra (2-5 nap idegeskedés-rohangálás, baksishegyek). |
