Senki sem érthet meg olyan szenvedélyt, aminek nem rabja, ami a saját lelkéből hiányzik..." (Széchenyi Zsigmond)
Ismertem Csabát és ismerem Norbit is, együtt másztuk meg a Triglávot. Gyönyörű túra volt. Sütött a Nap, csak néhány felhő borította el néha-néha a Trigláv hatalmas piramisát. Jól éreztük magunkat. Ez 2002 júniusában volt. Egy alkalommal Csaba és Norbi megkérdezte tőlem, milyen hegy az Ankogel, voltam ott tudom milyen. Elmentek megmászták, örültem neki! 2003 tavasz, megvan az államvizsga! Csaba és Norbi egy kis társasággal a Mont Blanc-ra indul. Jönnek, felszerelést kérnek, és kérdik, mit szólok hozzá. Azt hogy, mért nem javasoltam akkor a Mont Blanc megmászását azt hegymászó társaimnak nem kell külön elemeznem. Mindketten képesek rá, hogy megmásszák Európa legmagasabb hegyét, de az időpont alkalmatlan rá. A késő tavasz, kora nyár a legnagyobb hóolvadások ideje, Európa magashegyein. Ilyenkor nem kell a Mont Blanc-ra menni! Rengeteg komoly csúcs van az Alpokban, amin ilyenkor már nincsen hó.
Természetesen megmászták a Mont Blanc-t
És én, és még jó páran örültünk annak, hogy sikerült nekik feljutni Európa tetejére. Persze tudták ők is, hogy szerencséjük volt. 2003 ősz, megjelenik nálam Csaba, de már nem kérdez, odaad egy videókazettát, amin a Matterhorn megmászása van filmen megörökítve. Megnézem, nagyon jó film, a legjobb azok közül amit a Matterhornról láttam. Csaba mesél, én szidom. Aznap csak ők voltak a Matterhorn csúcsán, rossz idő volt, Csaba azt mondta, ha még egy nap akkor ott maradnak. Szerencséjük volt! Azóta nem találkoztam vele.
2003 december 1.
Nem hiszem el! Reggel a tanszékre érve hallom a szomorú hírt: Csabát keresik a Gesäuse-ban, kicsúszott valahol a Hochtor gerincén. Azonnal magam előtt látom a Hochtor félelmetes gerincét, és már tudom: ha valaki ott kicsúszik, nem sok esélye van. De, mit kerestek ott november végén??? Hát nem tanultatok az előzőekből, mért kell meghalni, ha nem muszáj! Telefonálok mindenfelé. Páran kimentek menti, MINEK?!. Ausztriában vannak a világ legjobb hegyi-mentői, ha Csaba él, akkor ők biztosan megtalálják és lehozzák a hegyről! Nem kell odamenni és zavarni őket!
Megtalálták? A médiából özönlik a hír...
Tapasztaltak voltak, nem voltak tapasztaltak, nyilatkozatok, vélemények, ellenvélemények stb. UNDORÍTÓ!!! Temetés? És végül Norbi Írása a Nyugat.hu-n ez késztetett arra, hogy tollat ragadja és leírjam a véleményemet.
- November közepétől január közepéig nem megy normális ember a Hochtor csúcsára, ilyenkor készül a komoly februári téli túrákra, például a Kőszegi-hegységben.
- 11 órakor nem indulunk még nyáron sem a Hochtor csúcsára, főleg nem a gerincén.
- Kíséret nélkül nem engedem vissza a társamat télvíz idején, hanem visszamegyek vele. A hegy, jövőre is ott lesz!
- Ha a társam elől mászik, akkor biztosítom, és nem járok külön utakon.
- Ha valaki először megy a hegyekbe azt nem a Hochtor-ra viszem! Legfőképpen nem novemberben. És még sorolhatnám tovább!
Ez csak egy pár gondolat a tapasztaltságról.
Szerintem tapasztalt hegymászó amúgy sem létezik
Felmehet valaki akár tízszer is egy hegyre, soha nem lesz elég tapasztalata ahhoz, hogy kiszámítsa a hegy legközelebbi viselkedését, a hegy mindig más és más, pont ez a szépsége. Ezért a hegymászó inkább sokat tapasztalt lehet.
Nem attól hegymászó valaki, hogy megmászik egy csúcsot, sokkal inkább attól, hogy időben visszafordul, és van ereje visszafordulni! Persze kockázat nélkül nincs győzelem! Aki a hegyekbe megy, tisztában kell lennie azzal, hogy folyton keresni kell a határt: mi az, amit még megtehetek, mi az ami már felesleges kockázattal jár. Amúgy meg az a hegymászó, aki annak vallja magát.
Végül egy idézet Csaba emlékének:
"...lelked legmélyén szól hozzád a mardosó hang szüntelen,
Örökös suttogás ismétli az éj s a nap során ? így:
Menj. Kutass. Tekints a hegylánc mögé. Mit rejt a végtelen??
Valami lappang túl a ködön. A titok. Rád vár. Eridj!?"
(Rudyard Kipling)
Schläffer Roland
Email: osveny_KUKAC_netscape_PONT_net
sch-roland_KUKAC_tar_PONT_hu
