következően az éjjelnappaliban vásárolt langymeleg sör, vagy pezsgő utcai használat esetén tíz perc alatt ihatóra hűl.) A fehérre pancsolt bódéláncolat a télvízre szaloncukor-kisáruházzá előlépett fagylaltostól húzódik a Városháza, illetve a Király Utca irányába. És akkor most nekikezdünk.
A forraltborostól tíz méterrel odébb már egy rétegesen öltözött parfümárus ácsorog, nyugodt tekintetével piackutatva a leendő ügyfeleket. Miért is ne én lennék én az egyik, hiszen a nyálkahártyám szokásos téli végelgyengülése óta, a napi egy papírzsebkendő-csomagot leszámítva valahogy már nincs vesztenivalóm. Bősz aktivitásomnak mégiscsak ára van: az "ismeri az illatokat?" bevezető után a lelkes, ám jól bevett sémákat osztó kereskedő egyetlen percen belül rámotivál vagy féltucat egzotikusch férfipacsuli végigszaglászására.
A segítőkészség mindig díjazva vagyon, bár az első osztályú drogériákban ezt a mindig rendelkezésre állást a feltétlen minőséggel szokták kiváltani. Ám ha ezerkilencszáz forintocska kipengetése egy nagykiszerelésű Hugo Boss-ért nem hagy bennünk gyanús kérdőjeleket, akkor nem létezik semmilyen kutya elásva, én pedig meg sem szólaltam.
Az Intersparnak pénztárak mögötti főfolyosóján csak a zuhanás kényszerképzetét imitáló, szögletes szaloncukor-kollekcióval bolondított behemót koszorúk intenek mélységes megbánásra, ha még nem költöttünk náluk
karácsonyi ajándékokra. Olyan sokat nem is lehet, hiszen a szokásos kínálaton túl legfeljebb annyit érzékelünk, hogy már nyolcezerért hazavihetünk kávéfőzőt, és az átlagosnál több alkalommal riasztják a játékosztály elhavazott illetékesét.
A célközönség tehát továbbra is az a csoport, amelynek tagjai legfőképpen gyomruknak szeretnének hódolni. A Tescoval közös kapcsolódási pont a díszdobozos tintaféleségek bűvköre: A perintparti létesítményben egy Tokaji Aszú - Törkölypálinka kombóért ötezerhatszáz, a Zanati útiban a kedvelt Unikumos kiszerelésért kettőezerötszáz forintot bűvészkednek ki tőlünk. Az utóbbi hipermarket méretéből kifolyólag is jobban ügyeskedett az ünnepi propagandával: A "kis karácsonyi árak, nagy karácsonyi választék" szlogen fölött a varázspálcával hadonászó hóember minden kilencvenfokos fordulónál visszaköszön ránk.
Pedig itt aztán seggriszálva énekelő drogos mikulástól elkezdve a fürtökben lógó díszcsicsákig minden van, ami szépérzékkel megáldott embernek nem ingere. A játékpolcok szekciójában persze már jóval kevesebb köbméter levegő jut egy emberre, jóformán állandó a tolongás. Itt kaphatunk már spánieles Barbie-t 8000-ért, Gyermek Activity-t 2800-ért, vagy pöttyöslabdával és festett arcokkal ékesített asztali csocsót 16000 forintért.
Szívemet fájdítva lépek be a Lego többtízméteres polcfalai közé, és konstatálom, hogy kedvenc szirénázó helyszínelőkocsim helyett ma már a Star Wars téma a nyerő, amelynek ára egészen a 23000-es tételig terjed. A 800 forintos, működésképtelen neonzöld gyerekklarinét és a négyszázat kóstáló, élethűen kattogó terepszínű Uzi szemrevételezésekor a hangszóróból a "gondot okoz a csomagolás?" elgondolkodtató felvetése hallik. Nos, egyenlőre
tartsunk ott, hogy legyen mit becsomagolni. Aztán jöhet a gyertyával felvértezett otthoni nyugalom.
