A megye gazdasági helyzetéről Kiss Sándorral, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával beszélgettünk. Mint mondja, a külföldi tőke egy évtizeddel ezelőtt erőteljes beruházási rohamot indított el a megyében és korszerű technológiai színvonalat honosított meg a térségekben.
Vezet a gépipar
A fejlesztések több mint háromnegyed része az ipart, s azon belül főként a feldolgozóipart érintette. A gépipar teljesítménye a vasi viszonyok egyik jellemzőjéül szolgál azóta is: az ipari vállalatok termelési értékének és exportjának közel 75 százalékát, és az ipari beruházások háromnegyed részét folyamatosan ő produkálja.
A mindeni által ismert Opel Magyarország Járműgyártó Kft. szentgotthárdi gyára az egyik legmeghatározóbb cége a megyének, mögötte a textil- és ruházati ipar, valamint az élelmiszeripar, a vegyipar és a faipar termelése számít jelentősnek. Kiss úr szerint a helyi építőipar már gyengébb, a megyei beruházásokat nem képes megszerezni - a megyén kívüli cégek uralják a kivitelezési munkákat.
Az ipari centrumokban különösen erőteljes a külföldi érdekeltségű, illetve a vegyes vállalatok befolyása. Másrészről a közel ötven százalékos ipari foglalkoztatási arány egészségtelen gazdaságszerkezetre utal a határszéli megyében. Ez azért is gondot jelent, mert az oktatás nem alkalmazkodott ehhez: sürgősen összhangot kell teremteni a gazdaság igényei, valamint a megyében tanulható szakmák között.
A recesszió Vas megyét sem kerülte el
Mint a kamara titkára elmondta, a bizalomkeltő üzleti klímának, s a jó képzett munkaerőnek köszönhetően gazdasági aktivitásban a megye közel másfél évtizede az országos élmezőnyben foglal helyet. A nem dolgozó népesség aránya folyamatosan 40 százalék alatti. A foglalkoztatási arány jelenleg az országos átlagot hét százalékkal haladja meg.
Igaz, a gazdasági szerkezetváltás második üteme Vasban elbocsátási és gyárbezárási hullámot indított el, amely néhány térségben kritikus mértéket is öltött.
2001-től az ipari termelés ütemének növekedése visszaesett. Az exportpiacok szűkülésének vesztesei a textilipari, valamint a villamos gép és műszergyártó ágazatok. (Jelentős átszervezésre és egyes Vas megyei részlegeinek bezárására kényszerült például a Styl Rt. és a Marc cipőgyár.)
A most zajló struktúraváltás azonban pozitív folyamatokat is elindított. Az alacsony hozzáadott értéket képviselő bérmunkát lassan a magasabb képzettséget igénylő, értéknövelő termékszerkezet megjelenése váltja fel.
A versenykooperáció platformjai, a klaszterek Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebbek.
A kiskereskedők fölött győznek a multik?
A legfrissebb adatok szerint 2003-ben Vas megyében az ipari termelés lendülete ugyan fokozódott, de a beruházási szándék lanyhult. A komoly mértékű idegenforgalmi, elsősorban gyógy-, és wellnes profilú befektetések (sárvári gyógyfürdőépítés, büki gyógyfürdő rekonstrukció, stb.) hatásai a statisztikai adatokban még nem érzékelhetőek. Az építőipar teljesítménye változatlanul gyenge. A kiskereskedelmi egységek a multinacionális láncokkal folytatott versenyt egyre nehezebben viselik. Szombathelyen belvárosában például egyre több hagyományos kereskedő zárja be a boltot, a jelek szerint egyedül a kínai, keleti üzletek bírják a versenyt.
A közelgő európai integráció a Nyugat -Pannon Eurégió egyik központjának számító megyében, mind a regionális hálózatépítésben, mind pedig az európai együttműködésben várhatóan újabb szerkezeti változásokat hoz majd magával. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyebek mellett a vállalkozók versenyképességét növelni képes uniós pénzek megszerzésében segíti a gazdasági élet résztvevőit.
