Azt már a nyár elején is lehetett látni, hogy ez az év nem lesz a méhészek kedvence: a tél második fele enyhébb volt mint a tavasz, ráadásul a méhanyák is többször leálltak a petézéssel, nem gyarapodtak az állományok. Erről korábban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke beszélt az Agrárszektornak.
A szakember a portál ismételt érdeklődésére elmondta, hogy sajnos nem történt érdemi változás az évben, a nyár első felében is maradt a túl csapadékos időjárás, ráadásul több helyütt jégeső is nehezítette a méhek és a méhészek dolgát. Ez pedig nem tett jót sem a repcének, sem az akácnak.
A szakember elmondta, hogy nemcsak akácmézből lett gyenge az idei termés, de az utána következő mézelő növények, a selyemkóró, a szelídgesztenye és a facélia is jóval kevesebbet adott, mint egy átlagos évben. Bross Péter elmondta, hogy vannak olyan méhészek Magyarországon, akik július 1-ig egyáltalán nem, vagy csak alig-alig pergettek. Az OMME elnöke szerint minden idők legrosszabb éve az idei, a sok eső és a júliusi időjárás miatt csak a napraforgó mézelt remekül, ebből lett egyedül jó termés.
A felvásárlási árak továbbra is rendkívül gyengék. A szakember elárulta, hogy a kereskedők az 1,5-2 évvel ezelőtti felvásárlási áraknak a felét kínálják most, ha ugyan egyáltalán adnak árajánlatot.
„Katasztrofális helyzetben van az ágazat. A méztermés is átlag alatti lett ebben az évben, ráadásul a mézárak az inflációval ellentétesen mozognak” – emelte ki Bross Péter.
A hazai méhészek háromszor annyi mézet termelnek, mint amennyi elfogy itthon. A gondokat tetézi, hogy a 4-5 éve még csak magyar mézet kínáló áruházláncokban is megjelentek az import mézek, és Magyarországon a forgalomban levő mézek 33%-a is import már. Bross Péter szerint a jelenlegi helyzetben az ágazat magyar szereplői 40%-kal kevesebb mézet tudnak exportálni, mivel a kereskedők a kínai, az ukrán és a dél-amerikai mézeket vásárolják fel, ezzel elégítik ki a szükségleteiket.
