Idén több mint 4 milliárd forintot osztanak ki a Nemzeti Tehetség Program keretein belül, de a korábbiakkal ellentétben a pályázatok több mint fele meghívás szerint bonyolódik, azaz előre megvan, hogy ki nyerhet, és mennyit – írta a 444.
Míg 2019-ben nagyjából fele volt meghívásos (22 meghívásos, 21 nyílt), addig 2020-ban már 26-21, 2021-ben és 2022-ben 16-11, idén pedig 10-8 ez az arány. A 4,3 milliárdos pályázati keret az állami pénz mellett az 1 százalékos felajánlásokból áll össze, idén több mint 2 milliárd forintot kapott az NTP.
Az elmúlt években Novák Katalin intézte a programot, de mivel köztársasági elnök lett, az a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumnál maradt.
A köztársasági elnök szerelemprojektjét, a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramot így kiszervezték egy, a köztársasági elnök által februárban alapított alapítványhoz, és rögtön közel 200 millió forinttal több is jutott nekik.
A Stipi a legtehetségesebb magyar fiataloknak segít, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak, mindezt a tandíj és a megélhetési költségek átvállalásával. A lap azt írta, hasonló program sehol máshol a világban nincs, az ösztöndíjat ugyanis nem rászorultsági alapon folyósítják, hanem közelebbről nem meghatározott képességek és készségek szerint. A tét elég nagy: a világ elitegyetemein akár 20-30 millió forintba is belekerülhet az ösztöndíj, ezt fedezik a programok.
A meghívásos rendszerben 50 milliót kapott a Böszörmény-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és 30 milliót az általa alapított Brain Bar „jövőfesztivál” is. Novák és Böszörményi évek óta jó kapcsolatot ápolnak.
A Nemzeti Tehetség Program létrehozásáról az Országgyűlés még 2008-ban döntött ötpárti konszenzussal, akkor húsz évre határoztak meg kiemelt feladatokat a tehetséggondozás területén, de a program igazából az elmúlt pár évben kapott lendületet, mióta Novák Katalin, első körben államtitkárként, szárnyai alá vette a kezdeményezést.
A döntés szempontjai ehhez képest homályosak, de legalábbis nagyon szubjektívek, az pedig, hogy végül kik kapnak pénzt, a pályázatok beadását követően egy párnapos kiválasztó táborban dől el. A döntési folyamatban többek közt kormánytagok, állami tisztviselők, fideszes képviselők és kormánypárti újságírók is fontos szerepet játszanak, ők rendszerint Novák közvetlen környezetéből kerülnek ki.
Balog Zoltán exminiszter és református lelkész állandó résztvevő, ahogy Ekler Gergely, Novák volt kabinetfőnöke és későbbi államtitkára, és a köztársasági elnökkel jó viszonyt ápoló Böszörményi-Nagy Gergely is. A táborban maga Novák is aktív szerepet vállal, vezeti a reggeli futást, első sorból figyeli a diákok prezentációit, mindenkivel elbeszélget személyesen a karriertervektől családi háttérig.
Novák családügyi államtitkárként, majd később miniszterként meg tudta oldani házon belül, vagyis a tárcája alá sorolt Nemzeti Tehetség Központon (NTK) keresztül az egész pályázatot, köztársasági elnökként ez már nem megy ilyen egyszerűen.
A Sándor-palota 4,6 milliárdos költségvetésében hivatalosan nincsen a Stipihez hasonló programra keret, jóllehet sokkal több pénz áll a rendelkezésre, mint Áder János ideje alatt. 2023-ban jelentősen nőttek a személyi juttatások (1,5 milliárdról 2,7 milliárdra), és a működésre is sokkal több jutott (750 millió forint helyett 1,3 milliárd). Tavaly nyáron dologi kiadásokra, beruházásokra és protokollköltségekre pluszba még kaptak a kormánytól egymilliárd forintot.
Köztársasági elnökként Novák már nem rendelkezhet a program forrásaival, de láthatóan ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ő döntsön annak sorsáról. Mi ilyenkor a megoldás? Ki kell szervezni az egészet egy alapítványnak. Novák tehát februárban meg is alapította a Családpárti Alapítványt, ahol a kurátor az ő hivatalvezetője, Ekler Gergely. És hopp, idén már nem az NTK-nak írták ki a meghívásos pályázatot, hanem ennek az új alapítványnak – hívta fel a figyelmet a 444.
A lap megjegyzi, felmerül a kérdés, hogy miért kell meghívásossá tenni több pályázatot, miközben akikre kiírták ezeket, eddig is ugyanúgy megkapták a pénzt, de legalább az álcáját fenn lehetett tartani annak, hogy valóban szakmai szempontok alapján dől el, hogy ki nyer. Spórolás nem igazán jöhet szóba, a pénzügyi keret, kevesebb pályázatra, körülbelül ugyanannyi mint tavaly. Maximum az adminisztratív költségek csökkennek azzal, hogy nem kell kiírásonként több anyaggal foglalkozni, válaszolni a kérdésekre, elbírálni, így meg sem kell igazán nézni, csak rá kell nyomni az „Elfogadva” pecsétet arra a két, három, esetleg négy pályázatra, és kész is.
