Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tönkrevágják a migránsok Európát? A Jobbikot az oroszok pénzelik? Hende Csaba lesz a következő polgármesterünk?

Székely Klára politológussal elemeztük végig az elmúlt hónap szombathelyi és országos történéseit: menekülteztünk, beszélgettünk EU-tehetetlenségről, Hendéről és Puskásról.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Meg lehet fejteni, mitől lettünk, mi magyarok az elmúlt időszakban ennyire apatikusak? Legyen szó politikáról vagy közügyekről, az állami földek magánkézbe adásáról, vagy a menekültkérdésről, ami hónapok óta a szemünk előtt zajlik, mi csak legyintünk. Mintha függöny lenne a fejekben.

Ezt az apátiát én is tapasztalom, és jóval régebb óta jellemző társadalmunkra, nem csak az elmúlt időszakra. Sokféle sokk érte a magyarokat, ami kedvüket vehette attól, hogy közügyekkel foglalkozzanak. Azt hisszük, hogy a hárító magatartás megóvhat bennünket. A tehetetlenség érzése is ott van, az emberek azt érzékelik, hogy nincs miért kiállni, úgyis tőlük függetlenül zajlanak a dolgok. Két választás közötti időszakban vagyunk, ilyenkor a választópolgár nem igazán tud érdemben beleszólni a döntési folyamatokba. Kifejezheti persze az elégedetlenségét, befolyásolni azonban kevéssé tudja a napi politikát.

Székely Klára politológussal beszélgettünk
Bonyhádi Zoltán

Épp egy éve, az internetadó elleni tüntetéskor megmozdult a fél ország, az gondoltunk, valami ellenzék majd csak kinövi magát. És nem nőtte ki.

Az említett csalódottsághoz hozzájárulhat az is, hogy nincs olyan hiteles politikai fórum, ami bírná a választópolgárok bizalmát, vagy legalábbis alternatívát látnának benne.

Orbán nagyot nyert a migránsozással, népszerűsége az egekben. Elsöprő többség gondolja azt, amit a hivatalos kormányzati propaganda sugall: „az országot meg kell védeni”.

Komoly konszenzust volt képes az Orbán-kormány gerjeszteni migránsügyben, de mást nem. Szerintem valószínűbb, hogy ezzel a propagandával saját eddigi szavazóbázisát erősítette meg, új szavazatokat ez az ügy érdemben nem hozott.

Mi lett közben a hazai ellenzékkel? A Tárki és a Századvég legfrissebb mérései szerint a szocialisták a parlamenti küszöb tájára zuhantak. Az lesz, ami Lengyelországban, ahol már a parlamentből is eltűnt a baloldal?

Úgy érzem, most Európában szinte mindenütt defenzívába van a liberalizmus és a baloldal. Az MSZP esetében a Tóbiás-féle vezetés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, népszerűsége a holtponton van. Nem tudta megújítani a pártot, nem tudott élénkebbé válni, erősebbnek mutatkozni, mint elődei. Tóbiás nem tudott a párton belüli megosztottságon sem változtatni. És ez is elégedetlenséget szült.

Úgyhogy reális esélye van annak, hogy még tovább csökken a baloldal szavazóbázisa, és ha nem tudnak változást felmutatni, akkor tovább romlanak a választási esélyeik. Ha nem sikerül vonzó alternatívát és személyt állítani a baloldali értékeket vallók számára, akkor még mindig van miből veszíteni, és az is előfordulhat, hogy perifériára szorulnak.

Térjünk vissza a menekültügyre

Megmagyarázná, mi történt itt az elmúlt hónapokba? Ami elkezdődött a plakátkampánnyal, aztán egy déli vasfüggönnyel folytatódott. Eltervezett offenzíva volt?

A plakátok elindultak a semmibe, a választópolgároknak szóltak, egyfajta ráhangolódást adtak a témához, a helyzet megoldásához azonban nem segítettek hozzá. Azt követően az érkező migránsok nagy száma, a megoldatlan problémahalmaz, amit magukkal hoztak, még fokozottabban elérte azt a hatást, hogy az emberek negatívan viszonyuljanak a menekültekhez. Vagyis azok, akik eleve gyanakvóak és elutasítóak az idegenekkel szemben, most is elutasítóak legyenek.

Meghekkelték a nemzeti plakátkampányt Szombathelyen
Bonyhádi Zoltán

Ebben az ügyben megint az látom, amit évek óta, hogy a Fidesz ezzel a kampányával elsősorban saját választóit tudta bevonzani, megerősíteni a kormányzatba vetett hitüket. A Jobbik még radikálisabb megoldásokat sürgetett volna, amire azonban az Orbán-kormány már nem volt hajlandó. De a migráns-kérdéssel elsősorban nem is a szélsőjobbot húzta be, hanem saját oldalon erősített, összerántotta szavazóbázisát.

De azt nem gondolom, hogy le tudott volna szavazókat szakítani a baloldalról vagy a liberálisoktól, ott magának az ellenzéknek a tehetetlensége idegeníti el a választókat. Ők maradtak a passzívak.

És kezdték magukat nagyon rosszul érezni ebben az országban

A kormányzati média másról sem szól, csak arról, hogy özönlenek a muszlim terrorista-gyanús emberek, és „az országot meg kell védeni” tőlük, miközben tudatosan nem téma az, hogy ami zajlik a Közel-Keleten, mi történik például Szíriában.

Én ennél jóval kritikusabb vagyok összességében is a médiával kapcsolatban, merthogy ugyanazt a manipulatív, egyoldalú tájékoztatást láttam a kormányzathoz közeli média mellett a másik oldalon is. Ahol például előszeretettel csak gyerekeket és nőket fotóztak. Lehet, cinikusan is hangzik, de pont most azt érzem, hogy kiegyensúlyozottság van, csak ahhoz, hogy képbe kerüljünk, mind a két oldal csatornáit kell nézni. És akkor valahol középen megtaláljuk a valóságot.

Rohamosan zuhan Angela Merkel népszerűsége, visszaüt a menekültválság rá, és az egész Unióra is.

Több mint húsz éve foglalkozom az EU-val, és mindig az volt a meggyőződésem, hogy az uniónak az egyik legnagyobb problémája a bürokratizmus mellett a lassúsága, hogy nem képesek időben és hathatósan reagálni a külső, hirtelen felmerülő problémákra. Megint megmutatkozott, hogy mennyire gyenge az EU döntési mechanizmusa. Ahányféle nemzetállam, annyiféle érdek ütközik, a vitás helyzetekben a nemzetállamok a saját érdekeiket előbbre tartják, mint az Unióét. Merkel is sokat veszített, a migránshelyzetet kezelő politikája más kérdésben is felébreszt kritikákat. Az EU újra belekerült a világhatalmi pozicionálás miatti konfliktusba, az USA és Oroszország közötti huzavonába.

Angela Merkel és Orbán Viktor - A németekhez igazodunk?
AFP / Odd Andersen

Sokkal nagyobb kihívás előtt áll most az Unió, mint amikor a keletei csatlakozás volt napirenden. Pedig azt sem volt kis falat. Nagyon komoly változásokra lenne szükség, ezt maga az Unió is tudja, a Lisszaboni szerződés óta jelen vannak a szervezeten belül a reformtörekvések, csak az eredmények jönnek nagyon lassan.

Fél éve tudják, hogy a szír polgárháború miatt menekültáradat várható, mégsem történt semmi, most sincs semmi konkrétum: mi legyen?!

Mert nincs is megoldásuk a kérdésre, nincs stratégiájuk. Én azt hiszem, hogy most történt valami olyan hiba is, hogy a titkosszolgálatok nem feleltek meg céljaiknak, mintha az Unió vezetői nem azokat az információkat kapták volna meg, amelyekből helyesen lehetett volna következtetni arra, mi várható. Vagy a napi politizálásnak rendelték alá az érkező információkat, vagy nem figyeltek érdemben oda rá, vagy nem kaptak megfelelő információkat – vagy lehet együtt mindhárom is. Az biztos, hogy komoly fáziskésésben vannak, és még mindig nem látszik, hosszútávon mi lesz.

Menekültek az osztrák oldalon
Vágvölgyi Bálint

Egy biztos, Ausztria és Szlovénia is kezd besokallni, ők is látják, ez így tarthatatlan

Más kérdés, hogy mi lesz azzal a ki tudja hány százezer menekülttel?

Másrészt feltűnő, hogy sehol nem számolják azokat, és nem foglalkoznak azokkal, akik legálisan lépik át a határokat, jönnek teli repülőkkel és útlevéllel, és nem szándékoznak visszatérni a háborús övezetekbe. Ők azok, akik első lépéseikkel, a beutazásukkal nem sértik meg az Unió törvényeit, így nem kerülnek a hatóságok látókörébe. Tömött repülőkkel érkeznek, számuk egyre nő. Azok az embertelen állapotok, amik a határokon mindenütt, Görögországon át Szlovéniáig kialakulhattak, azt mutatják, hogy semmilyen módon nem voltak felkészülve erre a problémára. Sem a görögök, sem olaszok, de még az osztrákok sem. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy mi Kelet-Európában vagyunk ügyetlenek, mert sehol sem tudták a menekültkérdést normálisan kezelni.

Az Unió legnagyobb erénye a demokráciája, hogy a döntéshozatalban a legmesszemenőbbig az egyetértésre törekszik. Most ez a nagy baj: mivel más és más tagállami szinten a nemzeti érdek, nem születik egyetértés, így megáll a mutatvány, és nincs megoldás.

Lehet ez is egy összeesküvés-elmélet, de azt is feltételezik, hogy épp ez a cél: az Unió gyengítése, amiben vastagon benne vannak az oroszok – de talán az amerikaiak is.

Nagyon nehéz ilyen feltételezésekkel mit kezdeni, de megmutatják, hogy egy-egy ilyen konfliktus esetén hányféle érdek jelenik meg. Azt is látni kell, hogy az a véres polgárháború, ami Szíriában zajlik, az a krízis, ami az arab világon végigsöpör, önmagában is elegendő indok a migránshullámra. Hogy ezt mesterségesen tovább gerjesztik-e vagy sem? Annyi biztos, hogy több oldalról támogatják és szervezik, de hogy összehangolt lenne, és előre eltervezett stratégia mentén zajlana, azt nem nagyon tudom elképzelni. Kritikai éllel mondom, ezért is lenne érdemes az arab vallási vezetők nyilatkozatait is hallgatni - ezeket viszont a liberális média nem mutatja be, pedig oda kéne figyelni rájuk. De ami ennél is nagyobb baj, hogy az EU vezetői sem vesznek tudomást róluk.

A menekültválság nagy sebeket ejt az Unión. El is vérezhet?

Biztos, hogy sokat gyengült most az Unió, de azt, hogy elvérezne, nem hinném. Egy biztos, radikális változtatásokra lenne szükség, méghozzá nagyon gyorsan, ahhoz, hogy az egység megmaradhasson.

Másrészről, azt is látom, hogy még a migránsválság előtti időszakban erősen meggyengült az orosz gazdaság, ami valahol az amerikai érdekeknek kedvezett. Ezt az állapotot ellensúlyozza a putyini nagyhatalmi politika, ami tradicionálisan, ha az orosz történelmet nézzük, egy erőltetett fegyverkezést is jelent. Kicsit olyan érzésem van most is, mint a Brzezinski - féle csillagháborús doktrína időszakában, amikor az USA és a Szovjetunió között eszement fegyverkezési verseny zajlott, amelynek amerikai oldalról egy célja volt, gazdaságilag kivéreztetni a Szovjetuniót. Addig hajszolták a fegyverkezésbe, ameddig gazdaságilag belebukott és összeomlott. A különbség az akkori és a mostani helyzet között az, hogy most az oroszok és az amerikai fegyverkezésnek reálisabb gyakorlóterepe van, nem az űr. Az oroszok mostanában olyan haditechnikai fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel bizonyítani kívánják, hogy nem szabad leírni őket a világpolitikai térképről.

Székely Klára politológussal beszélgettünk
Bonyhádi Zoltán

Közkeletű az a vélekedés, miszerint az oroszok pénzelik az európai szélsőjobbot

A mostani migránshelyzettel pedig egész Európában nő a szélsőséges nézetet valló pártok támogatottsága.

Egy biztos, kezdetektől fogva nagyon jó kapcsolatok fűzik az itthoni Jobbik vezetését az oroszokhoz. Ez nem is tagadott, demokrácia-felfogásuk, nézeteik közel állnak egymáshoz. Hogy a putyini rezsim pénzzel is támogatná őket? Az is nyilvánvaló, hogy a mostani zavarosabb időkben Európában is tovább erősödik majd a szélsőjobb.

Vajon miért mondott le Hende Csaba a honvédelmi miniszterségről?

Térjünk rá a helyi ügyekre. Ön szerint miért kellett távoznia Hende Csabának a honvédelmi tárca éléről? Miért mondott le, vagy mondatták le az utolsó pillanatban, mielőtt a déli határszélen megépült volna a kerítés, és learathatta volna a dicsőséget?

Úgy gondolom, bár nem beszéltem erről (sem másról) Hende Csabával, hogy nem lemondás vagy felmondás történt, hanem egy folyamat vége volt ez, egy kétoldalú, közös megállapodás eredménye. Ha elégedetlen a kormány minisztere teljesítményével, akkor megfogalmazza a kritikáját, ha a miniszter nem tudja vállalni, amit elvárnak tőle, akkor is, ez a kettő szerintem itt találkozott. Feltételezem, hogy elérkezett egy olyan pillanat, amire ő azt mondta, hogy ne tovább, ő ezt nem akarja teljesíteni. Másrészről kormányzati körökben régebben is, többször is felröppent a hír, hogy Hendét Orbán Viktor meneszti. Aztán maradt és megerősödött. Talán most csúcsosodott ki.

Hende aláírást gyűjt Falco-gyár ügyben
Bonyhádi Zoltán

Hende Csaba, hogy már nem honvédelmi miniszter, újra erőteljesen megjelent a szombathelyi politikában…

Sohasem tűnt el igazán. Az ő első számú politikai bázisa mindig is Vas megye volt, mindig is nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy bizonyos eseményeken rendszeresen megjelenjen. Ez a fajta lokálpatriotizmus mindig is jellemezte az ő politikai pályafutását.

Talált is rögtön egy témát, a Falco-gyár környezetszennyezését, amivel népszerűségét helyben növelheti.

Tudjuk jól, ez a téma sem új, hallottunk már lakossági fórumokról, tiltakozásokról, korábbi önkormányzati és gyár közötti tárgyalásokról. Hendének viszont most lett ideje ezzel foglalkozni. Jó érzékkel rátapintott, ez egy olyan kérdés, ami nem csak az ott élő lakóknak, hanem egész városnak fontos ügy, a gazdaságnak, a városvezetésnek, tulajdonképpen mindenkinek. Nem hagyja ki ezt a ziccert. Hende Csaba politikus, a szó teljes valóságában. Vas megye első számú politikusa, és a Fidesz helyi vezetője, erős embere.

Székely Klára politológussal beszélgettünk
Bonyhádi Zoltán

Ezért is fontos kérdés, mekkora lobbi ereje maradt, hogy már nem miniszter?

Nagy lobbi erőt ez az új helyzete nem biztosít neki, de amíg Hende Csaba a Fidesz tagja, addig a párt általános stratégiája rá is vonatkozik. Hogy a párton belüli lobbizásban mekkora erőt tud felmutatni, később majd kiderül.

Az elmúlt húsz-harminc évben, én úgy láttam, legyen szó jobb vagy baloldalról, itt Vas megyében tradicionálisan hiányoztak a karizmatikus, erős egyéniségek, akik az országos nagypolitikában is befolyással bírtak, és hathatósan tudtak volna harcolni a helyi ügyekért.

Hende mostani aktivitásából arra is a következtethetünk, hogy ő lesz Szombathely következő polgármestere.

El tudom képzelni, igen, az a nagyon erős közéleti jelenlét, amit most mutat, ezt prognosztizálja. Egy biztos, ha ő úgy gondolja, akkor valószínűsítem, hogy támogatni is fogja a pártja. Nem tudom elképzelni, hogy az elkövetkező időszakba csökkenne az ő ereje helyi szinten a Fideszben, és nem látok más olyan személyiséget sem, aki ki tudná nőni magát mellette. Ellenjelöltjei lesznek, de ő egy erős polgármester-jelöltje lehet a Fidesznek.

Lát különbséget a mostani városvezetés, és az előző Puskás Tivadar-féle városvezetés között?

Igen, nagy változásokat látok, főként az alpolgármesterek hozzáállásában. Molnár Miklós már eddig is megmutatta azokat a kvalitásait, amik oda juttatták ahova, de az új alpolgármesterek (Illés Károly és a Koczka Tibor) a régi alpolgármesterekhez képest sokkal aktívabbak, szakmailag is hozzáértőbbek és közéletibbek. Felkészültebbek és ambiciózusabbak is. Úgy érzékelem, a közgyűlés is élénkebb, a városvezetés is erősebb, másrészt az ellenzéki frakció is nagyobb, aktívabb a jelenlétük, keményebb ellenfelek ők is. A polgármester maradt egyedül a régi, változatlanul saját tempójában, nem viharosan viszi dolgait.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés