A szerkesztőségben egyik kollégánk felvetette, mi lenne, ha elmennénk együtt vért adni. El is kezdte szervezni a Nyugat.hu csapatának idei véradását (amint megtörtént, beszámolunk róla), közben pedig beszélgettünk: véradásról, vérplazmaadásról.
A diskurzus közben maradtak nyitott kérdések, aminek most utánajártunk.
Vér és vérplazma
A véradáskor levett vér összetevőire kórházakban, balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtéteknél, krónikus/ rosszindulatú betegségek kezelésénél van leginkább szükség, a vérplazmából pedig életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek.
A vérplazmaadás hasonlít a véradás folyamatához: a plazmadonor vénájából is vesznek vért, amelyből egy készülék kiszűri a plazmát, és a vér más összetevőit. A vérlemezkéket, a vörös- és a fehérvérsejteket ott helyben visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ezért van az, hogy vérplazmát jóval gyakrabban adhatunk, mint vért.
Véradáskor 450 milliliter vért vesznek le. A nők évente 4, a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie, hogy a szervezet pótolni tudja a levett mennyiséget. A vérplazma esetében mivel a vér fontos összetevői visszakerülnek a szervezetbe, az egészséges emberi test átlagosan 72 óra alatt pótolni tudja a levett plazmát, tehát lényegében minden harmadik nap adhatunk vérplazmát.
A vérplazmaadásra gyógyszergyárak/ magáncégek által üzemeltetett plazmagyűjtő állomásokon van lehetőség, és ellentételezésben részesülnek a donorok. Az interneten böngészve kiderült, hogy jelenleg egy vérplazma-vétel után 10-12 ezer forintot is kaphatunk.
Közben a teljes véradásokat az Országos Vérellátó Szolgálat bonyolítja, Magyarországon állami szervezet vérplazmát nem gyűjt, tehát a területi vérellátóban nincs vérplazmaadás. Kivételes volt a Covid-időszak, amikor a felgyógyult betegektől speciális plazmát vettek le az éppen megbetegedésben szenvedőknek, de ez a járvány lecsengése után megszűnt.
„Szeretek az embereknek segíteni, nem mellékesen anyagilag is nagyon jól jött az a pénz, amit kaptam a vérplazmáért” – mesélte egyik olvasónk, Barbara, aki körülbelül fél éven át rendszeresen adott vérplazmát, majdnem húsz alkalommal, de mivel alacsony a vérnyomása, vért már nem adhatott, így a vérplazmaadást is be kellett fejeznie.
Merthogy: „Magyarországon szerencsére él egy jogszabály, amely kimondja, hogy a plazmaadásnak az egyik feltétele az évenkénti egy teljes véradás” – ezt már Dr. Nagy Sándortól, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettesétől tudtuk meg.
„Ez azért jó, mert így olyan véradóink is vannak, akik különben nem adnának vért, de a vérplazmaadás miatt kötelező nekik egy évben legalább egyszer. Olyanra is van példa, hogy valaki nemcsak rendszeres vérplazmaadó, hanem véradó is lesz, nem évi egyszer, hanem többször jön vért adni. Sőt, arra is van példa, hogy valaki a plazmaadást befejezte, de rendszeres véradóként megmaradt” – emelte ki a szakember, aki hozzátette, ha a plazmaadáson keresztül sikerül bevonni embereket a teljes véradásba, akkor az már jó.
„Ezeket az embereket egyébként valószínűleg soha nem tudnánk megmozdítani a véradás felé”
Ilyenkor jellemzően a vérellátókba mennek el az emberek, de a nagyobb plazmagyűjtő centrumokban is szoktak időnként szervezni véradást, úgymond kiszállnak ezekbe a centrumokba, ahogy falunapokra, fesztiválokra is el szoktak menni. Előre tudják a plazmadonorok, hogy lesz alkalom, amikor a teljes véradást letudhatják ott, ahol a plazmát is le szokták venni tőlük.
„Én 58 éves voltam, amikor elkezdtem plazmát adni, de már 60 vagyok, így be kellett fejeznem a vérplazmaadást. Korábban többször adtam már vért is. Közel van az utcában egy centrum, így csak át kellett sétálnom, segíthettem másokon, és valóban ösztönző volt, hogy fizettek is érte.” – ezt már Anna mesélte nekünk.
Ahogy a véradásnak a vérplazmaadásnak is megvannak a kritériumai, és mindkét esetben, ha a szakemberek valamilyen eltérést tapasztalnak a levett minták vizsgálatai alapján, akkor azt jelzik. Csak egészséges emberek lehetnek vér- és plazmadonorok, és ez az előírás a donorok egészségét éppúgy védi, mint a vér- vagy plazmaalapú terápiában részesülő betegeket.
A privát centrumoknak is komoly követelményrendszernek kell megfelelniük.
Dr. Nagy Sándor kiemelte, a vért és a vérplazmát nem lehet gyártani, nem lehet megvenni külföldről. Ha nem lenne véradás, akkor nem működne az egészségügyi rendszer. Minden ország az önellátására törekszik. Mindenki megbecsüli, óvja a saját donorait, hogy a saját országa ellátása biztonságban legyen.
Ami a véradók számát illeti, egy közelmúltban megjelent grafikon alapján 2012 óta sajnos folyamatos csökkenés figyelhető meg, kétségkívül a mélypont a koronavírus- járvány idejére tehető, a tavalyi évben kezdtek visszaszállingózni a véradók.
Ezt erősítette meg lapunknak a szakmai főigazgató-helyettes is, aki elmondta, Vas megyében a pandémia különösen rányomta a bélyegét a vérgyűjtésre, de az ellátásban ez nem okozott problémát. A véradásszámok kezdenek normalizálódni, kapaszkodunk vissza a járvány előtti szintre.
„Ez az év egyelőre nagyon szép reményű, hiszen már az első, tehát az eddigi nyolc hónap alapján akár a 2019-es év is megközelíthetőnek tűnik, de lényegesen jobb eredményeink lesznek, mint tavaly voltak” – mondta a szakember.
A koronavírus-járvány utáni egyik nagy kihívás az, hogy felderítsék azokat, akik lemorzsolódtak a járvány alatt, és kiderítsék, hogy ők alkalmasak-e most véradásra, valamint nagy feladat a fiatalok elérése: különböző kampányok, rendezvények útján szólítják meg őket, és biztatják a véradásra.
Summa summarum, akár a vér-, akár a vérplazmaadás iránt kötelezzük el magunkat: segítünk.
Aki nyomban indulna, keressen helyszínt az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján.
