A tegnapi vihar szele majdnem lesöpörte a szombathelyi Iseum színpadáról a Magyír koncertet, aztán pár csepp esővel, és persze jókora széllökésekkel megúsztuk. A szombathelyi szimfonikusok, Robert Houlihan karmester és Jávorkay Sándor hegedűművésszel az élen, mint a Titanic tragikus zenészei, a legvégsőkig tűrték a megpróbáltatásokat. Nemcsak küzdöttek az elemekkel, hanem mosolygósan végigjátszották ezt a szerda estét. Rövidebbet, de tartalmasat kaptunk így is.
Robert Houlihannak csak ennyi megjegyzése volt az időre: "angol"
Az első felvonás még beszélgetősebben telt. Leginkább mi is a fiatal, kimondhatatlan nevű ír dudás, Fiachra Mulligan játékát (Houlihan már adott is neki magyar nevet: Feri) és Jávorkay Sándor hegedűművész előadását éveztük, de jó volt ez így ahogy volt.
Közben azt is megtudtuk, hogy Sebestyén Márta vagy tíz éve "magyír"-ezte le először Robert Houlihant. Aki 1992 -1998 között a szombathelyi zenekar vezetőkarmestere és művészeti vezetője volt. Egész szépen beszél azóta is magyarul.
A szünet után már csak a lényegre szorítkoztak a zenészek, elmaradtak a darabok közötti sztorizgatások is. A legvégén eleredt az eső, a zenészek sebtében összecsomagoltak, mi nézők szaladtunk kifelé a kocsikhoz. Végül a viharból semmi sem lett, de legalább ezt a másfél órát nem vette el tőlünk senki sem.
