Két évre visszamenőleg tette közzé a havi mediánbér-adatokat a KSH, vette észre a Népszava. A mediánbér régóta hiányzott a statisztikai hivatal adatközléséből, majd először februárban közzétették éves bontásban, most pedig már részletesebb idősor is elérhető – bár a havi adatokban nincsenek benne a legkisebb cégeknél dolgozók adatai, így egészen pontos képet még mindig nem mutat a hónapos statisztika.
A medián azért fontos, mert a havonta közzétett átlagkeresetre vonatkozó adat nem a teljes valóságot tükrözi, hiszen nincsenek benne sem a részmunkaidőben foglalkoztatottak, sem pedig az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a kiugró adatok pedig torzítják az értékét.
A mediánbér ennél többet mond el a dolgozók bérhelyzetéről: ez az az érték, amit úgy kapunk meg, ha az állomány tagjait keresetük nagysága szerinti sorba rendezzük, és megnézzük, melyik érték esik pontosan középre. Vagyis a medián az a kereset, amelynél a sokaság fele nagyobb, fele pedig kisebb keresettel rendelkezik.
A februári közlésből kiderült, hogy a bruttó mediánkereset 2020-ra az összes gazdasági ágat átlagolva 320 582 forint volt (a teljes egész állásban alkalmazott dolgozói körben, tehát az 5 főnél kisebb cégeknél is), ami nagyjából 213 forintos nettó mediánbért jelenthet a valóságban. Tehát tavaly a dolgozók fele ennél az összegnél kevesebből, az átlagbér kevesebb mint 80 százalékából élt egy hónapban.
A most nyilvánossá vált havi adatokból részletesebb képet kapni a fizetések alakulásáról az 5 főnél nagyobb cégeknél. Idén januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 ezer, az összes munkáltatónál pedig 319 ezer forint volt a mediánbér. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér. - írja a lap.
