Vannak olyan országok, ahol a választópolgároknak lehetőségük van aktívan távol maradni a politikától. Ezeken a helyeken a szavazólapokon szerepel egy "mindenki ellen" opció, amivel a választópolgárok kifejezhetik ellenérzéseiket az induló összes jelölttel szemben.
Az alapelv rendkívül egyszerű, vagyis nem csak szavazni lehet, hanem meg is lehet tagadni a szavazást, és vannak esetek, amikor meg kell különböztetni a nemmel szavazókat azoktól, akik ténylegesen távol maradtak a választásoktól.
A mai napig vannak olyan országok, ahol a szavazólapok alapértelmezett változatán szerepel "a fentiek közül egyik sem" opció, vagy ennek egy variánsa, például: "Nem támogatok senkit", "Fehér szavazat", "Üres", "Üres doboz" és "A jelöltek közül egyikre sem". Ilyen többek között Argentína, Fehéroroszország, Belgium, Bulgária, Kanada, Kolumbia, Franciaország, Görögország, India, Indonézia, Mongólia, Hollandia, Észak-Korea, Norvégia, Peru, Spanyolország, Kazahsztán, Svájc, Uruguay és az USA Nevada állama.
Oroszországban is volt ilyen opció, de ott 2006-ban megszüntették ez a lehetőséget, amúgy ott "Mindenki ellen" volt az ikszelhető mező neve. Bangladesben ennek az ellenkezője zajlott 2008-ban, ott akkor vezették be ezt az opciót "Nem szavazat"-ként. A két véglet között is van élet, erre jó példa Pakisztán, ahol a 2013-as választásokra ugyan bevezették, de később a Pakisztáni Választási Bizottság elutasította ezt a lehetőséget.
Bulgária a 2016-os elnökválasztáson és a 2017-es parlamenti választásokon alkalmazta először az "Egyik sem a fentiek közül" opciót, ami az elnökválasztáson az első fordulóban 5,59 százalékot, a második fordulóban 4,47 százalékot kapott. Egyébként a szófiai polgármester-választáson is szavazhattak így a bolgárok.
Kazahsztánban a szavazólapokon 1995 és 2004 között szerepelt a "Mindenki ellen" rubrika először, majd 17 évig mellőzték, hogy végül 2021-ben újra bevezessék. 2022-ben az elnökválasztáson a kazahok 5,8 százaléka szavazott erre.
Oké, de mi van, ha a fehér szavaztok győznek?
Nagyfokú társadalmi elégedetlenség mellett megvan az esélye annak, hogy az "Egyikre sem" / "Mindenki ellen" szavazatok győznek a választáson. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy ez nem csak elméleti, volt rá példa a történelem során, hogy a fehér szavazatok relatív többséget szereztek.
Ilyenkor több formális opció is van: betöltetlenül lehet hagyni a pozíciót, vagy kinevezéssel dönthetnek róla, de akár új jelölteket is felvehetnek a szavazólapokra, vagy egy parlamenti eljárás alatt működő testület új választásokat írhat ki. De, van ahol ez csak formalitás, mint például Indiában és Nevada államban, ahol automatikusan a következő legtöbb szavazatot kapó nyer.
Kanada
Kanadában hivatalosan nem szerepel a szavazólapokon az "Egyikre sem" opció, de vannak olyan tartományi választások, ahol a szavazóhelyiségekben hivatalosan lemondhatnak a szavazásról a választópolgárok. Ilyenkor ezeket is összeszámolják és részét képezik majd a választási nyilvántartásnak.
Persze, ezt meg is lehet kerülni, hiszen 1997-ben Brit Columbiában egy vállalkozó Prince George városának Bulkley Valley körzetében Thea Bove Zznoneoff (A fentiek közül egyikre sem, egy kis szójátékkal) néven indult, s mivel ott ábécésorrendben szerepeltek a jelöltek, így hetedikként a sor végére került, és a választásokon is ezt a pozíciót szerezte meg végül, 0,977 százalékkal.
De, nem ő volt az egyetlen, hiszen az oshawai Sheldon Bergson hivatalosan is felvette az Above Znoneofthe nevet és több tartományi és szövetségi választáson is regisztráltatta magát jelöltként. Legutóbb 2021-ben indult a Papineau körzetben a jelenlegi miniszterelnök ellen.
Hasonló példát követett a None of the Above Party of Ontario (A fentiek közül egyik sem pártja Ontarióban), ami hivatalosan bejegyzett pártként üzemel, a képviselőik pedig függetlenként ülnek be a különböző testületekbe, hogy a választóik nézeteit képviseljék.
Franciaország
Franciaországban az "Egyik sem" szavazatot az 1789-es forradalom óta elismerik. A 2023 májusa óta érvényben lévő törvény kimondja, hogy az üres szavazólapokat külön számolják és a jegyzőkönyvhöz csatolják. Ugyan nem veszik figyelembe a leadott szavazatok meghatározásánál, de külön említik a szavazás eredményeiben.
Azokat a borítékokat, amelyek nem tartalmaznak szavazólapot, üres, vagyis fehér szavazatnak tekintik, és ezzel együtt a politikai részvétel aktusa lesz, ez pedig megkülönbözteti a tartózkodástól (ahol a szavazó nem megy el, nem ad le szavazatot) és az érvénytelen szavazatoktól is, mivel a fehér szavazat azt az üzenetet küldi, hogy egy népszavazás esetén az ezt választóknak egyik opció sem felelt meg.
Indonézia
Indonéziában a 2016-os 10-es törvény szabályozza a helyi választásokat és van benne egy rendelkezés azokra az esetekre, amikor csak egyetlen jelölt indul. Ilyenkor az induló egy üres doboz (Egyik sem) opció ellen kénytelen indulni, és csak akkor nyer, ha sikerül az érvényes szavazatok többségét megszereznie. Ha ez nem jön össze, akkor a választást elhalasztják a következő alkalomra, a pozícióra pedig az indonéz kormány egy megbízott tisztségviselőt nevez ki a következő voksolásig. A vesztes jelölt egyébként újra indulhat.
A 2015-ös helyi választásokon három, a 2017-esen kilenc, a 2018-ason legalább 13 (többek között Tangerang és Makassar polgármester-választásai), a 2020-ason pedig 25 egyedüli jelölt indult. A 2018-as makassari polgármester-választáson az "üres doboz" opció több mint 300 ezer szavazatot kapott, ezerrel többet, mint az egyetlen jelölt, így 2020-ban megismételték a választást.
Kolumbia
Kolumbiában viszont 1991 óta szerepel a szavazólapokon az "Egyik sem" opció. A Kolumbiai Alkotmánybíróság a 2011-es politikai reformtörvény elismerésével a nézeteltérés, a tartózkodás és az elégedetlenség politikai kinyilatkoztatásának tekinti ezt a lehetőséget, amely segíti a választói akarat védelmét.
A kolumbiai alkotmány nagy jelentőséget tulajdonít a nem szavazatoknak az egyszemélyi tisztségek és a köztestületek választásában is, a 2009-es 01-es törvény még azt is meghatározza, hogy mi történik, ha a fehér szavazatok nyernek.
A törvény úgy fogalmaz, hogy ha egy köztestület (kongresszus, gyűlések vagy tanácsok), kormányzó, polgármester vagy elnökválasztás első fordulójában az "Egyik sem" abszolút többséget szerez, akkor egyszer, új jelöltekkel meg kell ismételni a választást, és csak azok a jelöltek indulhatnak újra, akik elérték a bejutási küszöböt.
Amennyiben ezek után is a fehér szavazatok nyernének, akkor viszont már a második legtöbb szavazatot kapó lesz a győztes. Ez történt 2011-ben Bello városában, akkor a választók 56,7 százaléka voksolt az "Egyikre sem"-re, így legyőzték az egyetlen jelöltet a polgármester-választáson, így akkor új választást kellett kiírni.
Norvégia
A norvég választási szabályzat kötelezővé teszi, hogy a választóknak üres szavazólapokat is biztosítsanak az összes jóváhagyott párt és választási lista mellett. A 2013-as parlamenti választáson például 12 874 szavazat volt üres, igaz, ez csak 0,45 százalékot tett ki az összesítésben.
Spanyolország
A spanyol választási szabályozás szerint az üres szavazólapokat fehér szavazatokként ismerik el, de elég kevés esély van arra, hogy ezzel érdemben befolyásolni lehessen a helyek elosztását egy demokratikus választáson belül, mivel ezek is csak növelik az érvényes szavazatok számát, és ezzel együtt a bejutási küszöböt is (választástól függően 3 és 5 százalék).
1999 óta több párt alakult azért, hogy az "Egyik sem" opciót képviselje, és üres helyeket kényszerítsen ki. A 2011. november 20-i kongresszusi és szenátusi választásokon is indult az Üres Helyek nevű párt, a programjuk pedig az volt, hogy az általuk megszerzett helyeket üresen hagyják. Ezt úgy akarták elérni, hogy nem veszik át teljesen a képviselői, szenátori stb. feladataikat. A törvény szerint a hely mindaddig ahhoz az adott választott képviselőhöz tartozik, amíg a hivatalos birtokbavételi aktus meg nem történik, vagy a megválasztott képviselő kifejezetten le nem mond, esetleg amíg új választásokat nem írnak ki. Így az Üres Helyek jelöltjeinek nem lesznek kötelezettségeik, viszont így a közpénzből semmilyen támogatást sem kaphatnak.
A 2011. májusi helyhatósági választásokon Gironella és Foixà falvak lakosai is ezt a lehetőséget választották, így egy, illetve kettő politikussal tudták csökkenteni a fizetett tisztségviselők számát. Összességében a választók Spanyolország szerte, köztük Barcelonában, 15 582 szavazattal támogatták az Üres Helyek pártját, ami 1,71 százalékot jelentett.
Hasonló törekvései vannak a Polgárok az Üres Szavazatokért pártnak, ők azt szeretnék elérni, hogy az üres szavazólapok ténylegesen üres helyeket jelentsenek, természetesen csak akkor, ha a fehér szavazatok kerülnek többségbe. Amennyiben a spanyol törvényhozás jogszabályt alkot erre, akkor a párt azonnal feloszlatná magát.
Szovjetunió
Az 1990-es választások végül a Szovjetunió felbomlásához vezettek. Ott az "egyik sem" verzió a nevek áthúzását jelentette, és 200 körzetben kellett új választásokat kiírni új jelöltekkel. Ekkor egyébként az 1500 fős Népképviselők Kongresszusába lehetett beszavazni a jelölteket.
A második fordulóban a kommunista párt több mint 100 hivatalban lévő képviselője vesztett. Erre később Borisz Jelcint azt mondta, hogy az "egyik sem" opció megmutatta az embereknek, hogy még egy manipulált választáson is lehet valódi hatalmuk, és ez szerepet játszott a valódi demokrácia kiépítésében is.
Forrás: Wikipedia
