Hiába volt nyilvánvalóan durva és rasszista a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es járőrözése a gyöngyöspatai cigánysoron, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint ezzel zaklatást követtek el a helyi roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértették az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat. A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további jogsértéstől.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azután perelte be a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy három szélsőséges szervezet hetekig félelemben tartotta a gyöngyöspatai romákat. A Kúria szerint a járőrözés teljesen egyértelműen rasszista alapú volt, a bíró a tárgyaláson azt mondta: a roma gyilkosságokat leszámítva a ez volt az utóbbi idők egyik legdurvább rasszista alapú akciója. Bár magát a gyülekezést nem volt joga feloszlatni a rendőrségnek, amint felmerült az erőszak lehetősége, fel kellett volna oszlatni a szélsőségeseket.
A Kúria szerint a rendőrség diszkriminálta a romákat azzal is, hogy a járőrözés alatt és utána hónapokig folyamatosan bírságolta a őket olyan apró-cseprő ügyekért, mint úton sétálás vagy, hogy hiányzott a biciklicsengő.
Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza a tárgyaláson azt mondta, 2011-ben Magyarországnak nem olyan országnak kellett volna lennie, ahol szélsőséges szervezetek önkényesen odamennek a romákhoz, és terrorizálják őket. Szerinte a Magyar Gárdát feloszlató ítéletek helyesen ismerték fel, hogy a közbiztonság védelme még nem indokolja csoportok nemzetiségi alapú kirekesztését és megfélemlítését.
Ez az egyik legsötétebb történelmi korszakot idézi
– mondta.
A szotyiköpés tízezer, a hungarista utcabál bagatell, ez volt a 2011-es képlet
– mondta Hüttl a rendőrség szabálysértési eljárási gyakorlatáról.És itt nem arról van szó, hogy jómódú emberektől elvesznek pár ezer forintot, hanem jelentősen megnehezítik mélyszegénységben élő emberek életét
.A TASZ azután nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban másodfokon úgy döntött, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság nem diszkriminálta a romákat, amikor 2011-ben szélsőséges szervezetek hetekig járőröztek a helyi cigánysoron. A TASZ azt kérte a Kúriától:
A TASZ azért is perelte a rendőrséget, mert azon túl, hogy nem léptek fel a szélsőségesek ellen, irreális szabálysértési bírságokat kezdtek kiszabni a romákra, és ez a szélsőségek távozása után még hónapokig tartott. Ezért azt is kérték a Kúriától, hogy
A Kúria az érzékenyítő előadásokra és a stratégia kidolgozására vonatkozó kérelmet elutasította, mert a bíró szerint ez végrehajthatósági problémákat vetne fel, elég elvárni, hogy az alperes tartsa be a törvényekből eredő kötelezettségeinek.
A másodfok szerint figyelmetlenségből ijedtek meg a feketeruhásoktól
A 2015-ös elsőfokú döntés még a TASZ-nak kedvezett, sőt a szervezetnél abban reménykedtek, hogy a Debreceni Ítélőtábla másodfokon még több ponton elmarasztalja majd a rendőrséget, végül azonban tavaly áprilisban mindenben a rendőrség javára döntöttek. Az indoklásban szerepelt az is, hogy a romák csak azért féltek, mert összekeverték a Szebb Jövőért egyenruháját az addigra, éppen félelemkeltő tevékenysége miatt feloszlatott Magyar Gárdáéval.
Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány a tavalyi ítélet után azt mondta az Abcúgnak, szerinte a romák tévesen gondolták szélsőjobboldalinak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amelyet 2014-ben azért oszlatott fel a bíróság, mert működésével veszélyeztette a romák biztonságát, és akár erőszakos fellépést is szükségesnek érzett velük szemben.
Ebben a tavalyi cikkben részletesen elolvashatja, miért volt problémás a másodfokú ítélet a TASZ szerint, és hogyan próbálták vezető beosztású rendőrök jelentéktelen színben feltüntetni az eseményeket az első fok tanúvallomási jegyzőkönyvei alapján.
A másodfok a diszkriminatív szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban is felmentette a rendőrséget azzal, hogy a TASZ-nak a nem romákat érintő, meg sem történt bírságolások körülményeit is fel kellett volna tárnia.
Az elsőfokú ítélet még ebben is a TASZ-nak kedvezett, mert bár a büntetések önmagukban törvényesek voltak, egy gyakorlat akkor is sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, ha az azt alkotó egyedi intézkedések, vagyis maguk a bírságolások törvényesek. Az Abcúg tavaly áprilisban is alig talált olyan roma családot Gyöngyöspatán, ahol ne lapult volna a fiókban legalább egy csekk úton sétálásért vagy éppen azért, mert hiányzott a csengő a bicikliről.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya volt
Gyöngyöspatán 2011-ben jelentek meg a helyi Jobbik kezdeményezésére a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete ruhás férfiak két hétig folyamatosan járőröztek a cigánysoron, majd felbukkantak a Véderő és a Betyársereg nevű szervezetek is, állításuk szerint azért, mert baj volt a közbiztonsággal, a jogvédők szerint viszont megfélemlítették a romákat. A masírozásból az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya lett, az indulatok tömegverekedésig fajultak. Hónapokon keresztül politikusok, rendőrök és civilek tömegei próbáltak rendet tenni a faluban, egyszer még Pintér Sándor belügyminiszter és az amerikai nagykövet is megjelent.
A demonstráció a település központjában kezdődött, ami a TASZ szerint is jogszerű volt, onnan viszont árpádsávos zászlókkal a faluvégi cigánysorra vonultak, és átadtak egy petíciót a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, amelyben felszólították a
cigánybűnözés befejezésére
. A tömeg durva, cigányellenes jelszavakat skandált:Szappant főzünk belőletek!
Dolgozni menjetek, ne lopni
. A konfliktus egy április 26-i tömegverekedésben csúcsosodott ki.
