El is készült, meg nem is. Mindenesetre továbbra sem kapcsolták be a Szombathelyen, a 86-os főút és a Halastó utca kereszteződésében felállított jelzőlámpákat. A zebra, az út és maga a lámpás rendszer is elkészült, utóbbit azonban egyelőre nem kötötték be a hálózatba 
Még most sem üzemelnek a jelzőlámpák a 86-oson a Petőfi-telepnél, pedig már rég végeztek a munkával September 17. 11:43 . Legalábbis ez a legutóbbi információnk a történetről. A beruházás tehát már áll, csak éppen nem működik. Mintha egy autót megvennénk, leparkolnánk a ház elé, aztán elfelejtenénk beletenni a kulcsot.
A dolog azonban nem pusztán a bekapcsolás körüli késlekedés miatt érdekes. Sokkal inkább azért, mert érdemes lenne feltenni a kérdést: valóban ez volt a legjobb megoldás a kialakult problémára?
Az addig tiszta sor, hogy a Petőfi-telepen élők is szeretnének busszal bejutni a városba. Mivel azonban a helyijáratos közlekedést továbbra sem igazították az ott élők igényeihez, kénytelenek a Volán távolsági járatait igénybe venni. Ehhez pedig el kell jutniuk a közelben található buszmegállóhoz, ami a 86-os út túloldalán van. Az ott lakók tehát teljesen érthető módon próbálták elérni, hogy ez minél egyszerűbben és biztonságosabban történhessen meg.
Csakhogy a megoldás végül egy lámpás-zebrás kereszteződés lett a 86-os főúton. Egy olyan úton, amelyen naponta rengetegen közlekednek, és amelynek forgalmát most egy jelzőlámpás csomópont szabályozhatja majd.
De vajon tényleg erre volt szükség?
Ockham borotvájának elve szerint, ha több magyarázat vagy megoldás is szóba jöhet, érdemes a legegyszerűbbet választani, és nem feleslegesen bonyolítani a dolgokat. Márpedig ebben az esetben adódott volna egy meglehetősen kézenfekvő lehetőség: miért nem lehetett inkább bevinni egy-két helyijáratos buszt a Petőfi-telepre?
Persze, egy új buszmegálló nem old meg mindent varázsütésre, és a helyijáratos közlekedés átszervezésének is vannak költségei. De azért nehéz elhinni, hogy ne lehetett volna találni olyan útvonalat, amelyen napi néhány járattal megoldható lett volna a településrész bekapcsolása a városi közlekedésbe. Szombathely más részein sem példa nélküli, hogy egy-egy járat kisebb kitérőt tesz, vagy a megszokottnál hosszabb útvonalon közlekedik.
Ezzel szemben most egy olyan beruházás valósult meg, amelynek a költségein túl a közlekedési következményeit is mindenki viseli, aki a 86-os főúton jár. A lámpa ugyanis nemcsak akkor piros, amikor valaki éppen át szeretne kelni a zebrán, hanem a forgalom ritmusát is megváltoztatja. Lassítja a be- és kimenő forgalmat, torlódásokat okozhat, és adott esetben a menetidőt is növelheti.
Félreértés ne essék: nem az a probléma, hogy a Petőfi-telepen élők szeretnének normális közlekedési lehetőséget. Ez teljesen jogos igény. A kérdés inkább az, hogy egy viszonylag kis közösség problémáját miért úgy kellett megoldani, hogy annak hatásait egy sokkal nagyobb közlekedői kör viselje.
Mert persze lehet azt mondani, hogy a kisebbség érdekeit is figyelembe kell venni. Sőt, ez egy működő város egyik alapvetése. De azért a kisebbség érdekeinek képviselete nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden esetben a többségnek kell alkalmazkodnia, különösen akkor, ha létezik egy ésszerűbb, arányosabb alternatíva is.
A kérdés tehát nem az, hogy megérdemlik-e a petőfi-telepiek a jobb buszközlekedést. Megérdemlik. Hanem az, hogy ehhez valóban egy lámpás kereszteződést kellett-e építeni a 86-os főútra, vagy egyszerűen csak egy buszt kellett volna befordítani a telepre. Khaby Lame valószínűleg erre is csak széttárná a kezét, majd szó nélkül rámutatna a buszra.
