Tényleg megosztja a magyar társadalmat Ukrajna EU-csatlakozása - írja lapunknak elküldött elemzésében a Republikon Intézet. Azt is hozzáteszik, hogy 2022 óta a magyar közvélemény szovjetizálódott, azaz egyre többen veszik át az orosz narratívát az ukrajnai háború és Ukrajna megítélésében.
2022 márciusában, napokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Szijjártó Péter külügyminiszter abszolút támogatását nyilvánította ki Ukrajna részére: „Magyarországnak kötelessége segíteni az ukrán szomszédjainkon, akkor is, ha ez negatív gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára” - mondta a külügyminiszter.
Három éve még Ukrajna mellett állt a magyar kormány is
Az ellenzéki szavazók több mint 80 százaléka és a Fidesz-KDNP szavazóinak 55 százaléka akkor egyet is értett ezzel az állítással, miközben a kormánypártiak mindössze 28 százaléka ellenezte Ukrajna feltétlen megsegítését.
Mára viszont nagyot fordult a kormány politikája, nyíltan ellenzi Ukrajna uniós tagságát, sőt, kifejezetten ellenséges Ukrajnával, és nem túlzás a magyar kormányt oroszbarátnak nevezni.
A kormány nemrég véleménynyilvánító szavazást indított 
Orbán Viktor véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról 2025. March 07. 07:05 Ukrajna uniós csatlakozásáról, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig március 15-i beszédében jelentette be, hogy 12+1 kérdésben kérik ki a magyar állampolgárok véleményét. A kérdések között ott van, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen-e.
A két szavazás még tart, különbségeikről itt írtunk 
A Fidesz és a Tisza Párt is szavazást indított, de mi a különbség a kettő között? 2025. April 01. 07:17 részletesebben.
Nem mindegy, hogyan történne a csatlakozás
A Republikon a napokban végzett közvélemény-kutatást Ukrajna uniós csatlakozásának magyarországi megítéléséről. Mint kiderült, a kormánypropaganda érezhető hatással volt a magyarok véleményére, de a szűk többség így is támogatja, hogy Ukrajna az EU tagja legyen.
A kutatás eredménye szerint tényleg megosztja a magyar társadalmat Ukrajna EU-csatlakozása, de ha különbséget teszünk, hogy gyorsított eljárással, vagy a többi tagjelöltre vonatkozó feltételekkel és ütemezéssel valósuljon-e meg az ukrán csatlakozás, akkor többségbe kerülnek a csatlakozás támogatói.
A magyar válaszadók összesen 46 százaléka nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Viszont egyharmad támogatná a csatlakozást akkor, ha az a többi tagjelöltre vonatkozó szabályok szerint történik, nagyjából 7-10 év alatt. További 15 százalék Ukrajna gyorsított tagfelvételét is támogatná, ha az nagyjából 3-4 éven belüli csatlakozást jelentene. Azaz, összesen 47 százalék van Ukrajna csatlakozása mellett.
Az elemzés szerint, ha kivesszük az egyenletből a bizonytalan válaszadókat, 51-49 százalék az állás a tagságot támogatók javára.
A fideszesek nagy arányban utasítják el Ukrajna felvételét
Hangsúlyozzák, hogy a kormány Ukrajna csatlakozásának árnyoldalait emeli ki, az ellenzéki pártok pedig nem veszik fel a kesztyűt. Ami tisztán látszik a pártok szerinti bontásban.
A Fidesz-szavazók 82 százaléka elutasítja, hogy Ukrajna EU-tagországgá váljon, ezt mindössze 17 százalékuk támogatja, ebből 2 százalék támogatná a gyorsított felvételi eljárást is.
A Mi Hazánk táborának 27 százaléka támogatná az ukrán tagságot, ha az a mindenki másra vonatkozó szabályok és ütemezés szerint zajlana, és „csak” 73 százalékuk ellenzi Ukrajna csatlakozását.
A Tisza pártiak jobban támogatják a csatlakozást, mint a Tiszán-túliak
A Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak véleménye közel áll egymáshoz. Mindkét szavazói tábor negyede támogatja a gyorsított tagfelvételt, azonban számottevően magasabb a Tisza-szavazók körében azok aránya, akik a 7-10 éven belüli csatlakozást támogatják: 52 százalék, szemben a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 46 százalékával.
Az ukrán EU-tagságot a Tisza-szavazók 21 százaléka, a többi ellenzéki szavazó 29 százaléka utasítja el.
Összességében az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége támogatná Ukrajna csatlakozását, a Tisza szavazók 79, a többi ellenzéki szavazó 71 százaléka értene egyet vele.
A bizonytalanok 55 százaléka elutasítja az ukrán tagságot, 45 százalékuk támogatja azt, ebből 16 százalék akár 3-4 éves távlatban is, 29 százalék csak 7-10 éven belül. Az elemzés szerint a bizonytalanok véleménye közelebb áll az ellenzéki szavazókéhoz, de a háborútól való félelem nagyon is jellemző rájuk, és a legtöbb ezzel kapcsolatos kérdésben valahol az ellenzék és a kormánypártok között helyezkednek el.
Módszertan
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. március 26. és április 1. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a felnőtt korú magyar lakosságra. Hibahatár: +/- 3,5 százalék.
