Nehéz dolog ez. Szombathely volt alpolgármestere felfedezni véli a város utcáin (terein) azokat a megállítótáblákat (képünkön belőlük egy), amelyeket, mint írja a Facebookon , 2006-ban személyesen rendelt meg és fizetett ki annak idején – „ötven darab egymillióba került” –, és amelyek 2014-ben eltűntek volna. Ezt mondták neki legalábbis a bejegyzés szerint.
A volt alpolgármester arra jut, hogy a nyolc év után előkerült táblák el lettek birtokolva, és fordított utat jártak be, mint a NER-ben a közpénz. Erről tudjuk, hogy bizonyos jogi aktusok után elveszti közpénz jellegét, így lesz mindenkié vagy akárkié. De mindenképpen számon nem kérhető módon megy végbe a szublimáció, mikor is, mint tudjuk, a közpénz elpárolog.
No most, esetünkben a megállítótábláknak egyéni jellegük volt, lévén a hajdani alpolgármester tulajdona, mostani állagukban viszont már nem azok. Elveszítették egyéni jellegüket, és közjellegük lett, mert azt megerősíteni nem tudjuk, nem akarjuk és nem is lehet, hogy elbirtoklás történt volna, ahogyan arra a posztoló utal is lemondóan legyintve, hogy a kampány hevében megesnek ilyen dolgok.
Ez is lehet, de más is. Voltaképp minden lehet, az is, hogy hiszünk a lélekvándorlásban, így abban is, hogy a megállítótábláknak is van lelke. Akkor ezek pedig újjászületett alkalmatosságok, így az a kérdés, kié is akkor épp ez a darab, okafogyott, mert, ha a lényege egyezik is, mégsem ugyanaz. Bár itt valójában a közpénz jelleg reciprokát adtuk megint, csak más formában. - Mindegy. A táblák ott vannak, pedig eddig nem voltak ott.
