Szombathelyen él egy huszonéves lány, Keresztes Johanna, de az ismerőseinek inkább csak Hanna. Róla azt kell tudni, hogy szenvedélyesen szereti gyűjteni és gondozni a dísznövényeket, legyenek azok kicsik vagy nagyok, zöldek vagy bordók, lóghatnak a levegőben, ehetnek rovarokat vagy élhetnek a mohában. Egy a lényeg, hogy növény legyen.
Hannának már kiskorában is tetszettek a nagymamája szobanövényei, pedig azok a legáltalánosabb szobanövények voltak, amiket szinte bármelyik nagyobb üzletbe betérve megvásárolhatunk. Úgy igazán azonban csak 3-4 éve, az egyetem alatt kezdett el foglalkozni a növénygyűjtéssel.
"Olyan sivárnak éreztem az albérletet, ahol akkor laktam, így vettem pár dísznövényt. Aztán annyira tetszettek, hogy vettem még néhányat, és valahogy nagyon rákaptam az ízére, most pedig itt tartunk" - mesélte Hanna a nappalijukban berendezett növénysarokra mutatva, ami már önmagában látványos, pedig csak a töredéke a teljes gyűjteménynek.
"Először csak dekorációnak vásároltam őket, de ahogy elmélyültem a világukban és a gondozásukban, mára az jelenti a tökéletes kikapcsolódást, ha gondozom őket" - tette hozzá.
Hanna arról is beszélt, hogy bár nagyon szép növényeket lehet venni a boltokban is, az igazi gyűjtők a neten felbukkanó különlegességekre vadásznak. Főleg külföldi Facebook-csoportokban találni több tízezer forintos növényeket, de ez még mindig nem a teteje. Hanna már olyan növényritkaságokba is belefutott, amiket több mint 400 ezer forintért árultak.
Hannától azt is megtudtuk, hogy az egzotikus szobanövények gyűjtése köré egyre nagyobb közösség épül. Külföldön egyelőre jobban hódít ez a hobbi, de idehaza is egyre népszerűbb. Hanna is több - ahogy ő nevezi - "növényes" ismerősre tett szert az elmúlt három évben, akikkel megosztják tapasztalataikat, növényeket cserélgetnek és közösen rendelnek nagyobb tételeket.
Hanna aztán szégyenlős mosollyal a szája szélén azt is elmesélte, hogy eleinte a családja is élvezte, hogy érdekes és szép növényekkel tarkítja a lakást, mostanra viszont kezd gondot okozni, hogy minden szabad négyzetmétert elfoglalnak. "Anya először akkor akadt ki, mikor egy nap alatt több csomagom is érkezett, mindegyikben egy-egy új növényke" - tette hozzá.
Tévhit, hogy a kezdőknek kaktusz való
Hannát alaposan kikérdeztük arról is, hogy akinek kedve támad belekóstolni a növénygyűjtésbe, hogyan kezdjen bele és mitől óvakodjon.
"Mindenképpen olyan növénnyel kezdjünk, amit nehéz megölni. Futókákat, könnyező pálmát, legénypálmát, fikuszféléket ajánlom" - kezdte Hanna a fejtágítást.
A leggyakoribb kezdőhiba - mint megtudtuk - a túlöntözés. Az ember hirtelen nagyon lelkes, nagyon szeretné már gondozni az új szerzeményt, és gyakorlatilag vízbe fojtja. Időben észre kell venni a jeleit a túlöntözésnek, mert ha a gyökér rothadásnak indul, onnan már aligha van visszaút.
A túlöntözés jele, ha locsolás után is kókadtak maradnak a levelek és hirtelen besárgulnak. Amíg nem ismertük ki rendesen az adott növényünket, minden öntözés előtt érdemes az ujjunkat a földbe dugni, hogy érezzük, mennyire nedves - tanácsolta Hanna.
Megtudtuk továbbá azt is, hogy a tévhittel ellentétben nem feltétlenül való kaktusz a kezdőknek. Egyrészt ha valami, hát a kaktusz igazán érzékeny a túlöntözésre, de a rendszertelenségre és a rossz földminőségre is. Elsősorban azoknak való a sivatagi növény, akik hajlamosak megfeledkezni róla, vagy sokat utaznak és van, hogy akár hetekre víz nélkül kell hagyniuk.
És most, hogy Hannát már megismertük, ismerjük meg impozáns gyűjteményét is!
Hannáék házának minden helyiségében figyelemreméltó oázisokat találni, de a lány szobájához egyik sem fogható. Az első nagyobb lélegzetvétellel azonnal feltűnik, hogy még a levegő is más. Frissebb, tisztább, párásabb. Mint egy mini tropikárium.
Minden szabad négyzetméterét a növények birtokolják. Lógnak a polcokról, meredeznek az ég felé, némelyik méteres csápjaival kúszik föl a szekrényen vagy falon, és inkubátorokból sincs hiány.
Ezekben palánták és magas páraigényű növények laknak, de Hanna átmenetileg ide teszi be azokat a növényeket is, amiknél gyorsabb növekedést szeretne elérni.
A gyűjteményt olyan kényes növények is gyarapítják, például a calathea vagy a rovarfogók, amik elpusztulnak a sima csapvíztől. Ezeket minimum desztillált vízzel, de még inkább esővízzel kell öntözni.
A szombathelyi növénygyűjtő aztán csillogó szemekkel mutatott meg nekünk több furcsa, műanyagpohárban nevelkedő növénykét is. Mint megtudtuk, az váltotta ki a nagy lelkesedést, hogy Hanna mostanában kezdett el kísérletezni alternatív, virágföldet helyettesítő közegekkel.
Az egyik ilyen például a perlit, ami egy kőzetfajta, és apróra zúzva, virágföldbe keverve annak lazítására szokták használni. Amitől viszont igazán érdekes, az az, hogy ha adagoljuk a szükséges tápanyagok, föld nélkül is alkalmas táptalajnak.
Hanna aztán mutatott egy különleges mohafélét is, ami önmagában képes helyettesíteni a földet. Ebben a mohában most egy olyan növény eresztett vaskos gyökereket, ami néhány hete még el akart pusztulni. Most ott tartunk, hogy szétfeszíti a poharat - dicsekedett a büszke növénygondozó.
A legérdekesebbek számomra mégis azok a darabok voltak, amiknek nem is kell táptalaj ahhoz, hogy életben maradjanak. Sajátosságuk, hogy nem eresztenek gyökeret, a szükséges vizet és tápanyagokat a leveleken keresztül veszik fel. Nem is nehéz életben tartani őket, heti egy "fürdetés" elég.
Hannával még viccelődtünk is, hogy ha hosszabb időre elutazna, már vannak olyan növényei is, amiket egyszerűen csak elcsomagol a bőröndbe.
"Egy ekkora gyűjteménynél az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy időben észrevedd, ha valamelyiket megtámadta egy kórokozó, és mivel nagy a zsúfoltság, a fertőzést is nehéz megfékezni" - ecsetelte a lány, aki azt is megmutatta, hogy a fürdőszobában a csap alatt van a "karantén".
Azt pedig bizonyára a sors akarta így, hogy mikor a növénygyűjtő házából távoztunk, már a bejárati ajtóhoz volt készítve egy csomag, ami Hanna gyűjteményének következő darabját rejtette.
Hannának egyébként van egy dísznövényekkel foglalkozó Instagram-oldala is, ahol még több növénnyel ismerkedhetünk meg.
