A mhorr gazella (Nanger dama mhorr) eredetileg Északnyugat-Afrikában őshonos, ám természetes élőhelyéről az 1970-es évekre teljesen eltűnt, így csak állatkerti állományai maradtak fenn - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert hétfői közleményében.
Ezeknek a patásoknak az összehangolt szaporításával viszont jó esély van a faj megmentésére. Ezt az is bizonyítja, hogy néhány éve Marokkó déli részén újra lehet találkozni vadon élő mhorr gazellákkal egy olyan visszatelepítési programnak köszönhetően, amelyben állatkerti születésű egyedeket engedtek szabadon a faj egykori élőhelyén.
A Fővárosi Állatkert 2007 óta vesz részt az európai állatkertek mhorr gazella tenyészprogramjában. Az első gida 2009 tavaszán született, amelyet azóta több másik utód is követett. A budapesti állatkertben világra jött és sikeresen fel is cseperedett állatok idővel más, ugyancsak a tenyészprogramban részt vevő állatkertekbe, többek között Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Ausztriába kerültek.
Az elmúlt három évben átmenetileg nem született utód a mhorr gazelláknál a megfelelő tenyészállatok hiánya miatt. Tavaly azonban egy új, müncheni születésű, de Lengyelországból érkező tenyészbak, Taro került Budapestre. Ez az állat az apja a nemrég született gidának.
Az állatkert legifjabb mhorr gazellája május 10-én született, de az első napokban a kicsi és az anyaállat nyugalma érdekében a gondozókon kívül senki nem láthatta őket. Ebben az időszakban a Szavannaháznak az a része, ahol ezeknek a gazelláknak az istállója van, átmenetileg zárva is volt. Múlt hét elején a kifutón hosszabb-rövidebb ideig már láhatták a látogatók a jövevényt, és csütörtökön a Szavannaházat is újra megnyitották, így már a közönség is láthatja a kicsit, ha éppen a belső férőhelyen tartózkodik.
Egy másik ritka faj, a veszélyeztetett tarvarjú (Geronticus eremita) is szaporodott nemrégiben a budapesti állatkertben. Jelenleg három fióka is cseperedik náluk, őket a fészkelőhelyként szolgáló sziklapárkányon a közönség is jól láthatja.
