Nehéz ügy szombathelyiként szombathelyi zenekarról írni. Kis város, kis foci, még kisebb szubmultikulti, mindenki ismer mindenkit, ami miatt sajnos senki nem mer feltétlenül véleményezni senkit, még akkor sem, ha az őszintétlenség a stagnálás melegágya. Pedig például muszáj volna azt is kimondani, hogy a vasi megyeszékhely zenei élete sajnos a kétezres évek közepe óta nem nagyon tudott kitermelni kiemelkedő új előadókat.
A Savaria Colonia Hardcore 90-es évekbeli elsöprő sikermenete a duzzadó nyaki ütőerekkel, az Anima Sound System inspiratív korai évei, az Aphex Twin nyomvonalán ígéretesen indult Miraque & Miro testvérpáros ( ezt a 2000-ben megjelent, saját korát fényévekkel előző kisebb csodát sajnos azóta sem kezeljük a helyén), a Strong Deformity karakteres hangja vagy a Beat Dis bemutatkozó lemeze mind jelentékeny mérföldkövek voltak, de azóta elhaltak az izgalmasan kísérletező hangok - pont úgy, ahogy a mainstream és az underground határán lavírozó lokális zenei színtér is. A Voler Mouche a remény hangjaként jelentkezett be ebbe a közel légüres térbe 2008 környékén.
Ezt kapásból egy merész vállalással tette: akkor kezdett belevágni a downtempós-elektroakusztikus-bossanovás vonalba, amikor a világ már pont kijött belőle. Egyik első, karneválos, Uránia Udvaros fellépésük után le is írtuk: a hallottuk már ezt-faktor talán kicsit túl magasra szökik, de semmi gond, minél több sablont fog elhagyni az akkor még kezdő csapat, annál nagyobb sikerre számíthat a jövőben. Kíváncsi is voltam, hogy több mint fél évtized elteltével mire jutottak ebben a tárgykörben.
Itt valaki túl sok Airt és Morcheebát hallgatott
Ez a benyomás már az intró utáni első két dalnál befészkelte magát az agyamba. Csak éppen később sem akart kijönni onnan. A Close To Nowhere és a Sorry egyaránt ötvenezerszer hallott melankolikus kávéházi közhelyzenéket idéz meg, amik már évek óta nem szólnak kávézókban sem, hiszen a Thievery Corporation helyett már létezik üdítő Caribou, a Bonobónál meg sokkal érdekesebb képletekkel dolgozik a SBTRKT. Egyszerűen eljárt az idő ezek felett a légiesen semmilyen groove-alapú dalocskák felett.
De még ezzel sem lenne igazán mélyenszántó probléma, ha mondjuk nem futna bele az ember abba, hogy a Gently Up már nem csak simán az Air jól ismert eszköztárával - a lassúnál is lassabb dobok, lecsupaszított szerkezet, úriemberes űrnosztalgia - dolgozik, de egyenesen a How Does It Make You Feel-t nyúlja: ugyanaz a vokóderes spoken word kezdés, amit a refrénszerú csúcs követ. Ciki.
És én tényleg nem akartam ilyet leírni, de megtörtént az, ami velem legfeljebb csak szökőévente egyszer szokott: akadt szám, amiből úgy dőlt a hátborzoló modorosság, hogy tovább kellett léptetnem, mert hirtelen olyan veszély keletkezett, hogy kidobom a fejhallgatómat az ablakon (Off The Throne).
A Kihasználatlan Potenciál
Mindez egyébként azért lehangoló, mert jól tudom, hogy a zenekar vezetőjének bőven adottak a képességei ahhoz, hogy valami frissen hangzót rakjon össze. Ahogyan az énekesnő tisztán csengő-bongó kvalitásaihoz sem fér kétség. Mégis, kilométerekről hallatszik, hogy a Voler Mouche ezzel a lemezzel nem kockáztat semmit egy pillanatra sem, csordogál egy mindenki által könnyen bejárható, "kilenctől kilencvenkilenc éves korig" típusú mederben - ez a fajta bizontsági játék azonban azzal a lemondással is jár, hogy bekerüljön a hosszú távú memóriánkba. Mert a Reserved-re nem fogunk emlékezni tíz, de talán öt, vagy egy év múlva sem.
Olyan, mint egy eminens tanuló, aki szépen teljesíti a leckét, aztán a biztos, de unalmas állást választja. Ellentétben a lázadó osztálytárssal, aki végig hármassal evickélt, de közben végig mert rizikót vállalni, hogy végül megcsinálja magának az életét. Az a zene, amelyik mindenki kedvére akar tenni, természetéből adódóan nem lehet mérföldkő egy zenekar életében. A Voler Mouche-ról ettől függetlenül továbbra is ordít, hogy a tudás, az agy, a képesség ott húzódik benne, csak fel kéne már pattintani azt a szelencét. Amiben ötletek is vannak. Amitől a szombathelyi zenei élet megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez!
A Reserved – követve a nemzetközi és hazai lemezmegjelentetési trendeket – elektronikus formában november 10-én 12.42 perctől már elérhető a zenekar hivatalos weboldalán, a volermouche.com oldalon. A lemez HÁROM HÉTIG tölthető le INGYEN, utána a digitális zenei áruházak oldalán lehet beszerezni.
